A tudatos �lmod�s k�pess�ge t�bb�-kev�sb� elsaj�t�that�, de eddig mesters�gesen nem siker�lt el�id�zni ezt a k�l�nleges tudat�llapotot.

A tudatos �lmod�s (m�s n�ven �ber vagy lucid �lmod�s) olyan k�l�nleges �llapot, amikor az illet� tudat�ban van annak, hogy �ppen alszik �s �lmodik, m�gis k�pes befoly�solni �s kedv�re alak�tani az �lom cselekm�ny�t. A tudatos �lmod�s k�pess�g�nek elsaj�t�t�s�hoz t�bbf�le m�dszer is rendelkez�sre �ll, de hogy ezt ki milyen sikerrel alkalmazza, az teljesen egy�nf�gg�. Elk�pzelhet� azonban, hogy a j�v�ben nem lesz sz�ks�g ezekre a technik�kra, mert n�met szakemberek r�j�ttek, hogy mik�nt lehet mesters�gesen tudatos �lmokat el�id�zni – olvashat� a Nature Neuroscience foly�irat cikk�ben.
�ntudatra jellemz� agyhull�mok alv�s k�zben

Tudatos �lmod�s k�zben keveredik az �lom �s az �brenl�t – mondta el a kutat�st vezet� Ursula Voss, a frankfurti Goethe Egyetem munkat�rsa. Ez a kevered�s az agyhull�mokban is tetten �rhet�, amelyeket elektroenkefalogr�fia (EEG) seg�ts�g�vel nyomon lehet k�vetni. A „norm�l” �lmod�st speci�lis agyhull�mok jellemzik, �m a tudatos �lmok k�zben megjelennek a gamma agyhull�mok, amelyek a legmagasabb (40 hertzet meghalad�) frekvenci�j� hull�mok, �s a tiszta felfog�k�pess�ghez, az �ntudathoz kapcsol�dnak. A gamma agyhull�mok egy�ltal�n nem jellemz�ek az alv�s legt�bb f�zis�ban �s a „norm�l” �lmod�s sor�n, ez�rt a szakemberek azt felt�telezt�k, hogy ezek a gamma hull�mok jelenthetik a tudatos �lmod�s kulcs�t.

Te�ri�juk igazol�s�t kor�bbi kutat�sokra alapozt�k, amelyekben a r�sztvev�k az alv�s REM f�zis�ban bek�vetkez� tudatos �lmokr�l sz�moltak be. Az EEG-felv�telek tanulm�nyoz�sakor kider�lt, hogy ezeket az �ber �lmokat gamma agyhull�mok k�s�rt�k, �gy felmer�lt a logikus k�rd�s, hogy amennyiben a gamma hull�mok a tudatos �lmod�s sor�n term�szetesen megjelennek, akkor vajon mesters�gesen is el� lehet-e id�zni azokat, ha a gamma hull�moknak megfelel� frekvenci�j� �rammal stimul�lj�k az �lmod� agyat.
Seg�thet a r�m�lmok legy�z�s�ben

A bizony�t�shoz a 27 �nk�nt jelentkez� kopony�j�ra elektr�d�kat r�gz�tettek, �s az �gynevezett transzkrani�lis v�lt��ram stimul�ci� (tACS) m�dszer�vel n�gy �jszak�n kereszt�l az �lmod�s f�zis�ban f�lperces �ramimpulzusokkal stimul�lt�k a r�sztvev�k agy�t. Amikor a gamma hull�mokkal nagyj�b�l megegyez�, azaz 40 Hz k�r�li frekvenci�j� �ramot alkalmaztak, a r�sztvev�k k�zel 80 sz�zal�ka jelezte, hogy alv�s k�zben tudat�ban volt annak, hogy �ppen �lmodik, illetve befoly�solni tudta �lmait. A kutat�k m�s, 2 �s 100 Hz k�z�tti frekvenci�kkal is pr�b�lkoztak, �s b�r 25 hertzn�l tapasztaltak kism�rt�k� gamma-aktivit�st, a t�bbi frekvencia nem okozott v�ltoz�st az agyhull�mokban.

A kutat�s vezet�je elmondta, hogy az eredm�nyek birtok�ban elm�letileg lenne lehet�s�g az otthoni haszn�latra tervezett „tudatos �lomk�sz�l�k” kifejleszt�s�re, �m m�gsem val�sz�n�, hogy a berendez�s a gyakorlatban is elterjedne: mindenk�ppen szakember jelenl�t�re van sz�ks�g az agy elektromos stimul�l�sakor. Ter�pi�s c�lra azonban kiv�l�an alkalmazhat� lenne a m�dszer, p�ld�ul a visszat�r� r�m�lmokkal k�zd�kn�l, vagy a poszttraum�s stressz szindr�m�ban szenved�kn�l az �lmok tudatos alak�t�sa seg�thet a v�gkifejlet megv�ltoztat�s�ban �s a trauma gyorsabb feldolgoz�s�ban.