Egy decemberben megjelent rendelet 108 ter�letet sorol fel, ahol a k�rh�zaknak, j�r�beteg-ell�t�st v�gz� int�zeteknek k�telez� teljes vagy r�szmunkaid�ben klinikai szakpszichol�gust foglalkoztatniuk id�n �prilist�l. Nem olyan hagyom�nyos helyekr�l van sz�, mint a feln�tt- �s gyermekpszichi�triai oszt�lyok, pszichi�triai gondoz�k vagy a neurol�giai oszt�lyok, hanem olyan ter�leteken kell a pszich�s t�mogat�st biztos�taniuk, mint p�ld�ul a t�d�gy�gy�szat, a belgy�gy�szat, a kardiol�gia vagy a f�l-orr-g�g�szet.

A rendelet szerint nem minden oszt�lynak kell k�l�n szakembert alkalmaznia, hanem az adott int�zm�nyben kell hogy el�rhet� legyen a pszichol�gus. Egyel�re nincsenek statisztik�k arr�l, hogy a k�rh�zaknak siker�lt-e a rendelet el��r�sainak megfelelni, �s a sz�ks�ges sz�m� pszichol�gust alkalmazni. K�rd�s�nkre az Orsz�gos Tisztif�orvosi Hivatal azt v�laszolta, hogy a jogszab�lyban foglaltak ellen�rz�s�t a k�s�bbiekben tervezi.
Kis l�p�s a holisztikus szeml�let fel�

„A rendelet kidolgoz�s�t az tette sz�ks�gess�, hogy az orvostudom�nyban az elm�lt 20-30 �vben a holisztikus szeml�let v�gre t�nyleg nagyobb teret nyert. A test �s a l�lek gy�gy�t�sa k�tsz�z �ve, a felvil�gosod�s idej�n v�lt sz�t: a szomatikus ter�let az orvosl�s, a l�lek pedig az egyh�z hat�k�r�be ker�lt. Ma m�r azonban nem k�ts�ges, hogy a testi �s a lelki dolgok �sszef�ggnek. Az orvosok, professzorok, klinikaigazgat�k mind tudj�k, hogy sz�ks�ge van pszich�s t�mogat�sra a cukorbetegnek, az infarktust elszenvedettnek vagy magas v�rnyom�ssal k�zd� szem�lyeknek is” - mondja Dr. Perczel Forintos D�ra, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichol�gia Tansz�k�nek vezet�je.

K�zismert, hogy a lelki t�mogat�s nagyon fontos p�ld�ul a f�jdalomambulanci�kon, az onkol�giai oszt�lyokon �s a gyerekoszt�lyokon. Amit m�r kevesen gondoln�nak: sz�ks�g lehet pszichol�gusra ak�r a f�l-orr-g�g�szeteken �s b�rgy�gy�szatokon - mindenhol, ahol olyan betegs�geket kezelnek, amelynek szorong�sos, neurotikus t�netek �llhatnak a h�tter�ben. De ugyanez igaz a sz�l�szetekre, p�ld�ul egy korasz�l�s eset�n, vagy ha valakin�l nehez�tett a teherbees�s, kr�nikus n�gy�gy�szati probl�m�kkal k�zd: ilyenkor alapvet�en fontos a pszich�s t�mogat�s. Ugyancsak meghat�roz� lehet a pszichol�gus szerepe az id�sell�t�sban vagy a traumatol�gi�kon, p�ld�ul egy agys�r�l�s eset�ben, vagy ha a betegnek s�r�l a besz�dk�zpontja, elveszti a l�t�s�t.
Nem az�rt kell a pszichol�gus, hogy meg�rt�en hallgasson

A klinikai szakpszichol�gus nemcsak meg�rt�en hallgatja a beteg panaszait, hanem akt�van tud neki abban seg�teni, hogy milyen megk�zd�si m�dokkal tud az �j �lethelyzet�hez alkalmazkodni. Ha valaki szembes�l egy kr�nikus betegs�ggel – magas v�rnyom�sa, diab�tesze lesz, esetleg vesebetegk�nt dial�zisre szorul – �letm�dv�lt�sra k�nyszer�l.

„Komoly pszichol�gusi feladat hozz�seg�teni a beteget, hogy megb�k�ljen a helyzet�vel. Mi�rt fontos, hogy megb�k�ljen a betegs�g�vel? Az�rt, mert �gy tudja a legt�bbet kihozni a helyzetb�l.� Ahelyett hogy depresszi�ba zuhanna, mert a dial�zis nagym�rt�kben korl�tozza az �let�t, fontos, hogy �rt�keket tal�ljon, �rtelmet tudjon adni az �let�nek az �j helyzetben is. �rtelmet adni, ez a megk�zd�s legfontosabb eleme” – mondja a klinikai szakpszichol�gus, pszichoterapeuta.

A szakember szerint a magas v�rnyom�s, a sz�vinfarktusb�l val� fel�p�l�s p�ld�ul kifejezetten pszichoter�pi�t ig�nyl� �llapotok. Ismert, hogy azok k�r�ben, akiknek volt m�r infarktusuk, nagyobb a hal�loz�s kock�zata, mert egy �jabb infarktus v�gzetes lehet. Kulcsk�rd�s teh�t, hogy az illet� hogyan tud megbirk�zni a stresszel, k�pes-e kevesebbet dolgozni, tud-e nemet mondani, k�pes-e r�, hogy amikor nagy a stressz az �let�ben, elhalasszon fontos d�nt�seket, vagy be tud-e iktatni t�bb pihen�st, �r�mteli tev�kenys�get a h�tk�znapjaiba.

„Az iskol�kban a fali�js�gon sokat olvashattuk a h�res J�zsef Attila id�zet�t: dolgozni csak pontosan, sz�pen, ahogy a csillag megy az �gen, �gy �rdemes. Ez igaz, de ennek sz�ls�s�ges form�ja, a perfekcionizmus megbeteg�theti az embert. Benne van a kult�r�nkban – �s az fontos is, hogy j�l akarjuk elv�gezni a munk�nkat –, a k�rd�s csak az, hogy az �let�nk �r�n is a t�k�letess�gre kell-e t�rekedni. Hossz� pszichoter�pi�s munka eredm�nye, mire egy menedzserbetegs�gben szenved� ember k�pes bel�tni, hogy akkor is �rt�kes ember, ha hib�zik, �s hogy az � �rt�kess�g�t nemcsak a munk�ja hat�rozza meg, hanem az �let�ben jelen l�v� kapcsolatok is legal�bb olyan �rt�ket k�pviselnek. Ezek mag�t�l �rtet�d� dolgoknak t�nnek, �m ha b�rki a saj�t �let�re tekint, l�thatja, hogy a szok�sokat nem k�nny� megv�ltoztatni” – mondja Dr. Perczel Forintos D�ra.

A szakember szerint ugyancsak alapvet� lenne, hogy a fejf�j�s-ambulanci�kon klinikai szakpszichol�gusok dolgozzanak. „Ann�l a 45 �ves fejf�j�s betegn�l, akinek 15 �ves kora �ta f�j a feje, �s az orsz�g �sszes fejf�j�s-ambulanci�j�t ismeri m�r, nem el�g a gy�gyszer, mert biztos, hogy van a fejf�j�s m�g�tt olyan lelki probl�ma is, amivel foglalkozni kell. De amikor egy neurol�giai ambulanci�n egyetlen d�lel�tt 60 beteget kell ell�tni, akkor az orvosnak nincs ideje pszichoter�pi�ra. A klinikai� szakpszichol�gusnak viszont �ppen ez a dolga, �s az egyik munkaeszk�ze a szob�ja, ahol 45-50 percre zavartalanul le tud �lni a beteggel pszichoter�pi�t v�gezni” – teszi hozz� a szakember.
A k�rh�z is jobban j�r

A klinikai szakpszichol�gusok alkalmaz�sa sok helyen anyagi neh�zs�get jelenthet, de a tapasztalatok szerint hossz� t�von mindenk�ppen meg�ri, mert n�veli az int�zm�ny hat�konys�g�t. Nem v�letlen, hogy a priv�t k�rh�zakban, medd�s�gi centrumokban, kardiol�giai k�zpontokban, gerincgy�gy�szati int�zetekben a mostani rendeletben el��rtn�l is t�bb pszichol�gust alkalmaznak. A lelki t�mogat�s n�veli a gy�gy�t�s hat�konys�g�t, a betegek egy�ttm�k�d�s�t, �s cs�kkenti a visszaes�s kock�zat�t.

B�r az ide�lis az lenne, ha az �ll�sokat klinikai szakpszichol�gusok t�lten�k be, a rendelet szerint egyel�re a k�pz�sben r�sztvev� jel�ltek �s rezidensek is bet�lthetik. (Az orsz�gban k�r�lbel�l 1200 pszichol�gusnak van klinikai szakpszichol�gusi szakvizsg�ja, k�z�l�k tavaly �v v�g�n 250 volt �llami eg�szs�g�gyi int�zm�nyben alkalmaz�sban, els�sorban pszichi�triai oszt�lyokon, pszichi�triai gondoz�kban.) A rezidensek, k�zponti gyakornokok alkalmaz�sa egy�bk�nt meg is k�nny�ti n�h�ny k�rh�z helyzet�t, hiszen az � fizet�s�ket a miniszt�rium �llja. Jelenleg a klinikai szakpszichol�gusi k�pz�sben egyetemenk�nt 4-6 f� k�pz�s�t finansz�rozza az �llam.