Az orosz-ukr�n g�zh�bor� 2005-t�l tart, soha nem arr�l volt igaz�n sz�, hogy az ukr�nok mennyit fizetnek a g�z�rt, a Kreml folyamatosan azon dolgozott, hogy bedar�lja a „kisoroszokat” egy Szovjetuni�-szer� „dologba” – jelentette ki Gereben �gnes Oroszorsz�g-szak�rt� a Kossuth R�di� 180 perc c�m� m�sor�ban.

A f�ldg�zh�bor�ban – minden pesszimista progn�zis ellen�re – soha nem �llt olyan j�l Eur�pa, mint most, hiszen kor�bban az Eur�pai Uni� �s a most h�tt�rb�l munk�lkod� Egyes�lt �llamok nem igaz�n tudott beavatkozni a konfliktusba.

Felh�vta r� a figyelmet arra, hogy cs�kkent a f�ldg�z ir�nti kereslet, nincs sz�ks�g annyi energiahordoz�ra, mint a v�ls�g el�tt, Eur�pa nincs annyira kiszolg�ltatva a Gazpromnak, mint eddig. R�ad�sul a c�lorsz�gok elkezdtek „v�dekezni” - tette hozz� a szak�rt�.

A szak�rt� szerint hamarosan meg�llapodhatnak a felek, �s �gy v�lte: nagyon komoly jelent�s�ge van annak, hogy az Eur�pai Uni� ki�ll Ukrajna mellett. Kiemelte azt is: az egy�bk�nt gyakran t�tov�z� EU a harmadik energetikai chart�val megteremtette a Gazprom monopolhelyzet�nek visszaszor�t�s�ra alkalmas t�rv�nyi h�tteret, ezt pr�b�lj�k most elvitatni az oroszok Stockholmban.

Azt az orosz fenyeget�st, miszerint Eur�pa helyett csak K�n�ba k�ldenek� f�ldg�zt, Gereben �gnes �gy komment�lta: ez egy szovjet t�pus� propaganda. Hangs�lyozta: a K�n�ba val� sz�ll�t�shoz el�bb meg kellene �p�teni t�bb mint ezer kilom�teren a vezet�ket. R�ad�sul a projekt csak 2017-ben indulna, �s K�na legfeljebb harmadakkora �rat hajland� fizetni �s egyharmadnyi mennyis�get �tvenni a tervezetthez k�pest. Ez egy lufi, amelyet lehet eregetni Eur�p�t fenyegetend�, de sok �rtelme nincs – sz�gezte le.

Hozz�tette: t�ved�st azt hinni, hogy a Kreml �s a k�zi vez�rl�s� Gazprom a csapelz�r�st csak Ukrajn�val szemben alkalmazna, ezt a m�dszert bevetheti a meg�p�tend� D�li �ramlat �p�t�s�ben is politikai-birodalomszerz�si c�llal. Ez�rt jobb orient�l�dni a cseppfoly�s�tott g�z, a palag�z, az �szak-Afrik�b�l �rkez� g�z �s Mak� fel� – hangoztatta Gereben �gnes.