Szezon�lisan �s munkanappal kiigaz�tva a termel�s volumene m�jusban 2,2 sz�zal�kkal magasabb volt az �prilisin�l. Mindk�t �p�tm�nyf�csoport termel�se emelkedett: az �p�letek� 17,0, az egy�b �p�tm�nyek� 40,4 sz�zal�kkal.

A KSH t�j�koztat�sa szerint az egy�b �p�tm�nyek jelent�s n�veked�se, a kor�bbi h�napokhoz hasonl�an, az orsz�g t�bb ter�let�n foly� vas�t-fel�j�t�si �s �t�p�t�si munk�k, valamint k�zm�fejleszt�sek eredm�nye. A szezon�lisan kiigaz�tott indexek alapj�n az �p�letek �p�t�se 7,0, az egy�b �p�tm�nyek� 2,1 sz�zal�kkal volt magasabb az egy h�nappal kor�bbihoz viszony�tva.

Az �p�t�ipar �gazatai k�z�l az �p�letek �p�t�se �gazat termel�se - az �p�let�p�t�si projekt szervez�se �s az �p�letek szerkezet�p�t�se - m�jusban 15,3 sz�zal�kkal magasabb volt az egy �vvel kor�bbin�l. Az egy�b �p�tm�nyek �gazat termel�se 39,8 sz�zal�kkal emelkedett. Az �p�t�ipari termel�s t�bb mint k�t�t�d�t ad� speci�lis szak�p�t�s �gazat termel�se 27,1 sz�zal�kkal n�tt 2013 m�jus�hoz k�pest.

A 2014. m�jusban k�t�tt �j szerz�d�sek volumene 1,1 sz�zal�kkal kisebb volt az el�z� �v azonos id�szakin�l. Ezen bel�l az �p�letek �p�t�s�re k�t�tt szerz�d�sek volumene 20,9 sz�zal�kkal maradt el az egy �vvel kor�bbit�l. Az egy�b �p�tm�nyek �p�t�s�re vonatkoz� �j szerz�d�sek volumene 13,2 sz�zal�kkal haladta meg az el�z� �vit. A m�jusi b�v�l�st �t�p�t�sekre, �s -fel�j�t�sokra, villamosvonal-�p�t�sre, tov�bb� k�zm��p�t�sekre k�t�tt nagy �rt�k� szerz�d�sek eredm�nyezt�k.

Az �p�t�ipari v�llalkoz�sok 2014. m�jus v�gi szerz�d�s�llom�ny�nak volumene 60,5 sz�zal�kkal haladta meg az egy �vvel kor�bbit. Ezen bel�l az �p�letek �p�t�s�re vonatkoz� szerz�d�sek� 0,4 sz�zal�kkal kisebb, az egy�b �p�tm�nyek� 83,6 sz�zal�kkal magasabb volt, mint 2013 m�jus v�g�n - k�z�lte a KSH.