A meg�llapod�s �rtelm�ben a k�t v�llalat k�z�sen fejleszt �s hoz forgalomba ny�lt szabv�ny� egyen�ram� (DC) gyorst�lt� technol�gi�val t�lthet� tiszt�n elektromos �s villamos-hibridhajt�s� aut�buszokat, valamint telep�t sz�mukra eg�sz v�rosokra kiterjed� t�lt��llom�s h�l�zatokat.

Az elektromos buszok t�lt�si szabv�nya a nemr�g elfogadott, a szem�lyaut�khoz kifejlesztett glob�lis DC gyorst�lt� szabv�nyokon alapul. A Volvo �s az ABB technol�gi�ja a j�rm�vek tetej�re telep�tett automatikus csatlakoz� rendszeren kereszt�l a buszmeg�ll�kban, avagy k�beles t�lt�rendszer seg�ts�g�vel az �jszaki �zemsz�netben k�pes gyorsan felt�lteni a j�rm�veket. A megold�s el�nye, hogy lehet�v� teszi a megl�v� e-mobilit�si technol�gi�k maxim�lis kihaszn�l�s�t �s ez�ltal a v�rosi elektromos t�megk�zleked�si rendszerek gyors ki�p�t�s�t.

A Volvo Buses az id�n szeptemberben a hannoveri haszong�pj�rm� szalonon mutatja be a d�zel �zem� buszokhoz k�pest 75 sz�zal�kos �zemanyag-megtakar�t�st k�n�l� villamos-hibridhajt�s� j�rm�v�nek leg�jabb modellj�t. A Volvo �s az ABB az els� k�z�s projekt keret�ben a luxembourgi t�megk�zleked�sben �ll�tja forgalomba 2015-ben a Volvo elektromos-hibridhajt�s� aut�buszait �s telep�ti az ABB automatikus e-busz t�lt��llom�sait.

A sv�d AB Volvo j�rm�ipari konszern buszgy�rt�sra szakosodott le�nyv�llalata, a Volvo Buses 2009-ben mutatta be els� hibridhajt�s� aut�busz�t, �s az�ta 1600 ilyen j�rm�vet �rt�kes�tett a vil�g 21 orsz�g�ban. Az els� teljesen elektromos hajt�s� aut�buszt 2015 j�nius�ban, a sv�dorsz�gi G�teborg v�ros�nak ElectriCity elnevez�s� projektje keret�ben �ll�tja majd �zembe a Volvo Buses.

Az ABB 2010 �ta t�bb mint ezer�tsz�z DC gyorst�lt� rendszert sz�ll�tott vil�gszerte, t�lt�h�l�zatokat helyezett �zembe aut�gy�ri, k�z�zemi, korm�nyzati �s kiskereskedelmi vev�i sz�m�ra, k�zt�k orsz�gos h�l�zatokat is Hollandi�ban, �sztorsz�gban �s D�ni�ban.