T�bb kutat�s meger�s�tette, hogy a f�kkal k�r�lvett k�rnyezetben �l�k kevesebbet betegek, gyorsabban gy�gyulnak, �s jobban �rzik magukat a b�r�kben. Az Environmental Pollution (K�rnyezetszennyez�s) c�m� foly�irat leg�jabb sz�m�ban jelent meg az a tanulm�ny, amely a f�k betegs�gmegel�z�sben bet�lt�tt szerep�t vizsg�lja. A tanulm�ny szerz�i azt �rj�k, hogy p�ld�ul 2010-ben a f�k k�r�lbel�l 17 tonn�nyi szennyez�d�st�l tiszt�tott�k meg a leveg�t az USA-ban, ez�ltal 850 hal�leset �s k�zel 670 ezer l�g�ti megbeteged�s kialakul�s�nak vett�k elej�t – emeli ki a The Atlantic port�l cikke.

A kutat�s meg�llap�t�sait egy, az Egyes�lt �llamokat �br�zol� t�rk�p foglalja �ssze, amely r�szletesen bemutatja, hogy mely ter�leteken a legnagyobb a f�k eg�szs�gv�d� hat�sa. �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy min�l t�bb fa van egy adott ter�leten, ann�l t�bb szennyez�d�st k�pesek kisz�rni. Azonban a s�r�bben lakott, urb�nus r�gi�kban minden egyes f�nak nagyobb szerepe van, mint vid�ken, hiszen v�rosban egy f�nak ar�nyaiban sokkal t�bb emberr�l kell „gondoskodnia” – �rja a cikk.
Kevesebb fa, t�bb hal�leset

Amikor az Egyes�lt �llamokban vesz�lyes m�reteket �lt�tt a smaragd k�ris k�regront� bog�r puszt�t�sa, p�rhuzamosan megugrott a sz�v- �s �rrendszeri betegs�gekre, valamint l�g�ti probl�m�kra visszavezethet� hal�lesetek sz�ma is. Egy 17 �vet fel�lel�, az USA 15 �llam�t �rint� vizsg�lat t�bb mint 6 ezer l�g�ti, tov�bb� 15 ezret meghalad� sz�v- �s �rrendszeri hal�lesetet �rt a k�regront� bog�r sz�ml�j�ra.

Egy kor�bbi, az 1970-es �vekben sz�letett tanulm�ny a f�k ked�lyjav�t� hat�s�ra vil�g�tott r�: azok a s�lyos m�t�ten �tesett p�ciensek, akik k�rh�zi �gyukr�l az ablakon kin�zve f�kat l�ttak, gyorsabban gy�gyultak, mint azok a t�rsaik, akiknek szob�j�b�l a szomsz�dos �p�letekre volt kil�t�s. Egy m�sik kutat�s pedig azt �llap�totta meg, hogy k�zvetlen�l a mellr�k diagn�zisa ut�n a n�k sokkal jobban tudtak a betegs�g legy�z�s�re koncentr�lni, ha hetente legal�bb k�t �r�t a szabadban, f�k k�z�tt t�lt�ttek.
�vente h�tmilli� �ldozat

A WHO adatai szerint a l�gszennyez�s glob�lis szinten �vente 7 milli� �ldozatot szed. Az eg�szs�g�gyi kiad�sokon t�lmen�en a leveg�szennyez�s j�rul�kos k�lts�geit, p�ld�ul az �p�letekben okozott k�rokat vagy a kies� term�st is figyelembe v�ve a mostani tanulm�ny 86 milli�rd doll�rra becs�li az amerikai f�k �ltal elv�gzett leveg�tiszt�t�s �ves �ssz�rt�k�t. Ha m�s�rt nem is, ez�rt mindenk�ppen �rdemes min�l t�bb z�ldfel�letet kialak�tani, f�leg a v�rosokban – �rja a szerz�.

A kutat�s

Az Egyes�lt �llamok Erd�szeti Hivatal�nak kutat�sai alapj�n �gy t�nik a keleti parton �s a K�z�pnyugaton egyre n�vekv� sz�mban el�fordul� sz�v- �s �rrendszeri, valamint als� l�g�ti hal�lesetek szoros �sszef�gg�sbe hozhat�k a r�gi�ban tal�lhat� 100 milli� fa kiv�g�s�val. B�r a vizsg�lati eredm�nyek meger�s�tik azokat az elk�pzel�seket, melyek szerint a term�szetes k�rnyezet jelent�s hat�ssal van az emberek eg�szs�gi �llapot�ra, a kutat�knak nem siker�lt ok-okozati �sszef�gg�seket meg�llap�taniuk a fakitermel�s �s az eg�szs�gi �llapot k�z�tt, �gy a kett� k�zti kapcsolat tov�bbra sem vil�gos.

A tud�sok 1300 megy�b�l �s 15 �llamb�l sz�rmaz� demogr�fiai, hal�loz�si �s erd�szeti adatokat vizsg�ltak meg az 1990 �s 2007 k�z�tti id�szakb�l. Az adatok �sszevet�se ut�n kider�lt, hogy az eg�szs�g�gyi mutat�k jelent�sen leromlottak a smaragd k�ris k�regront� n�ven ismert k�rtev�vel fert�z�tt r�gi�kban.

A k�rtev� puszt�t�s�nak k�vetkezt�ben ezeken a ter�leteken a t�bbi r�gi�hoz k�pest 15.000-rel t�bb sz�v- �s �rrendszeri hal�leset �s 6000-rel t�bb als� l�g�ti eredet� hal�leset t�rt�nt. A tud�sok szerint a f�k pusztul�sa �s a hal�loz�si ar�ny n�veked�se k�zti kapcsolat azut�n is megmaradt, hogy olyan t�nyez�ket is figyelembe vettek, mint az etnikai hovatartoz�s, az iskol�zotts�g �s a havi kereset.

"K�ts�g sem f�rhet hozz�, hogy a hal�loz�si ar�ny nem az iskol�zotts�g, a bev�tel, vagy valami m�s v�ltoz� miatt n�tt meg hirtelen: ez a n�veked�s csakis a f�k pusztul�s�val hozhat� �sszef�gg�sbe" - nyilatkozta Geoffrey Donovan, az Erd�szeti Hivatal kutat�int�zet�nek munkat�rsa. "Az �sszef�gg�s ugyanis minden megy�ben, elt�r� demogr�fiai �sszet�tel eset�n is megmaradt."

A smaragd k�ris k�regront�t 2002-ben Detroit mellett fedezt�k fel. A k�rtev� mind a huszonk�t, �szak-Amerik�ban �shonos k�risre vesz�lyt jelent, mivel a fert�z�tt f�kat szinte kiv�tel n�lk�l elpuszt�tja. A kutat�s r�szletes le�r�sa az American Journal of Preventive Medicine c�m� szaklap febru�ri sz�m�ban olvashat�.