Sierra Leone, Guinea �s Lib�ria m�r fert�z�tt, a j�rv�ny pedig el�rte Afrika legnagyobb v�ros�t, a nig�riai Lagost is. Ha a v�rus elszabadul a 21 milli�s lakos� v�rosban, az egy�rtelm� katasztr�f�t jelent. A nagyv�ros lakoss�ga �sszezs�fol�dva �l, ami seg�ti a k�r tov�bbterjed�s�t.

Az Ebola egy filov�rus, kiterjedt bels� �s k�ls� v�rz�st id�z el�, a v�rz�ses sokk a fert�z�ttek hal�l�hoz vezet. A k�r lefoly�s�nak els� szakasz�ban a fert�z�ttekn�l magas l�z, izomf�jdalom, gyenges�g, fej- �s torokf�j�s, valamint h�ny�s �s hasmen�s alakul ki. A fert�z�s s�lyosbod�s�val, ahogy a v�rus elkezdi lebontani a v�rerek sejtfalait, kialakul a bels�- �s k�ls� v�rz�s. Az Ebola rendk�v�l fert�z� �s a fert�z�ttek hal�la ut�n is k�pes a testnedvekkel tov�bbterjedni, ak�r fajok k�z�tt is. Hal�loz�si r�t�ja 90 sz�zal�kos. A term�szetes v�rusgazd�k a gy�m�lcs denev�rek lehetnek, ez magyar�zza a v�rus afrikai dominanci�j�t.

Lib�ria az �rintett falvak elszigetel�s�vel, valamint a hat�rok lez�r�s�val pr�b�lja meg�ll�tani a j�rv�nyt. A nig�riai hat�s�gok mindenkit megvizsg�lnak, aki nemzetk�zi rep�l�tereire �rkezik, a m�dszerek azonban el�g egyszer�ek, a t�netek fel�li �rdekl�d�st�l mind�ssze a testh� m�r�s�ig terjednek, v�rvizsg�latot nem v�geznek.

Daniel Bausch, a Louisiana �llambeli Tulane Egyetem K�zeg�szs�g�gyi �s Tr�pusi Betegs�gek kar�nak tan�ra, aki nemr�g t�rt vissza Sierra Leon�b�l az Egyes�lt �llamokba, �gy v�li, az els�dleges feladat a fert�z�ttek �sszes kapcsolat�nak felder�t�se lenne. "Lagos nem k�l�n�sebben tranzit�llom�s, azonban el�g neh�z meg�llap�tani, hol lehetnek az utast�rsak. Egyszer�nek t�nik, de a kapcsolatok felder�t�s�nek logisztik�ja rendk�v�l �sszetett" - mondta Bausch, aki szerint val�sz�n�tlen, hogy a j�rv�ny �tterjedne Eur�p�ra vagy m�s kontinensekre, ha egy fert�z�tt egy nemzetk�zi rep�l�g�pen el is jutna ezekre a ter�letekre. "Megt�rt�nhet? Szerintem igen. Tartanunk kell a terjed�st�l? Nem hinn�m. A rep�l�terek sz�r�se fontos, azonban nem kell p�nikba esn�nk addig, am�g az eg�szs�g�gyi hat�s�gok fenntartj�k a szok�sos �vint�zked�seket".

A v�rus ellen jelenleg nincs orvoss�g. A kezel�s csup�n a t�netek enyh�t�s�re korl�toz�dik. Bausch szerint a mostani j�rv�ny m�g t�bb h�napon �t tombolhat. "A f� kih�v�s a betegs�g terjed�s�nek meg�ll�t�sa, biztos�tva a fert�z�ttekkel kapcsolatba ker�lt �sszes ember azonos�t�s�t �s izol�l�s�t, b�r ez egyr�szt rengeteg er�forr�st, m�sr�szt a lakoss�g egy�ttm�k�d�s�t ig�nyli" - magyar�zta. "Neh�z b�rmilyen j�slatba bocs�tkozni, mivel egyszer�en k�ptelens�g lemodellezni a terjed�st befoly�sol� �sszes t�nyez�t, �gy marad a bizakod�s, hogy siker�l kontroll�lni a j�rv�nyt".

"Sierra Leon�ban igen fenyeget� volt a helyzet" - �sszegezte helysz�ni tapasztalatait Bausch. "Egy nagyon bonyolult szitu�ci�val pr�b�ltunk megbirk�zni, azonban nem �llt megfelel� er�forr�s a rendelkez�s�nkre, mivel igen nagysz�m� eg�szs�g�gyi dolgoz� is megfert�z�d�tt, ami rossz hat�ssal van az emberek mor�lj�ra".

Sierra Leone eg�szs�g�gyi ell�t�s�val szemben alapvet�en is egyfajta �ltal�nos bizalmatlans�g tapasztalhat� a lakoss�g k�r�ben. Egy besz�mol� szerint egy fert�z�tt asszonyt a csal�dja hazasz�ll�totta a k�rh�zb�l. A 32 �ves fodr�szn� egyike volt az els�knek, akik a f�v�rosban megfert�z�dtek. Az asszony k�s�bb egy ambulanci�n halt meg, miut�n a csal�d visszavitte a k�rh�zba.

Az �rintett ter�letek er�forr�sai is rendk�v�l szeg�nyesek, van olyan int�zm�ny, ahol 55 betegre csup�n egy �pol�n� jutott, a t�bbiek ugyanis vagy megfert�z�dtek, vagy nem hajland�k felvenni a munk�t. Ennek ellen�re Bausch optimista. "Rem�lhet�leg az elk�vetkez� hetekben �rkez� k�ls� t�mogat�soknak k�sz�nhet�en fokozatosan �rr� tudnak lenni a helyzeten".