Egyel�re feleslegesen izzadunkForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-08-19 19:10:08 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/14292
Címkék: Bihari h�rek, eg�szs�g, betegs�g, Ny�r, izzad�s, p�ra, h�guta, izzad�s
A meleg, p�r�s id�j�r�s sz�d�l�ssel, kering�si rendelleness�gekkel �s alacsony v�rnyom�ssal gy�tri az arra fog�konyakat. Mi�rt jelent ekkora megterhel�st a magas p�ratartalom a szervezet sz�m�ra?

A sok csapad�k �s a meleg miatt a tr�pusi es�erd�k kl�m�j�ra jellemz� az id�j�r�s, sokan �gy �rezhetik, mintha folyamatosan egy f�lias�torban lenn�nek. A l�gutak szempontj�b�l az ide�lis p�ratartalom �rt�ke 40-60% k�z�tt van. Ha 40%-n�l kisebb, akkor a ny�lkah�rty�k kisz�rad�sa, ha 60%-n�l nagyobb, akkor a test t�lmeleged�se fenyeget. A magas p�ratartalom miatt ugyanis nem tudunk norm�lisan izzadni, aminek egyik legf�bb funkci�ja �ppen test�nk h�t�se lenne.
Izzad�s van, p�rolg�s nincs

Amikor a k�rnyezet h�m�rs�klete megk�zel�ti az emberi testh�m�rs�kletet (teh�t nagyj�b�l a harminchat fokot), szervezet�nk h�teni kezdi mag�t. Izzadni kezd�nk, megv�ltozik a v�rkering�s�nk, felgyorsul a l�gz�s�nk. Az izzad�s h�t� funkci�ja azonban csak akkor m�k�dik, ha az izzadts�g elp�rolog a b�r�nkr�l. Ha a leveg� nedvess�gtartalma magas, akkor nem lesz k�pes felvenni a b�rfelsz�nen l�v� folyad�kmennyis�get, �gy nincs p�rolg�s, �s a szervezet�nk nem fog tudni leh�lni. R�ad�sul a h�t�hat�s elmarad�sa miatt az izzad�s fokoz�dik, emiatt pedig jelent�s mennyis�g� folyad�kot �s �sv�nyi s�t vesz�t�nk.
A t�lmeleged�s vesz�lye

A magas p�ratartalom nem csak komfort�rzet�nket rontja, komoly eg�szs�g�gyi probl�m�k is kialakulhatnak. A t�lzott izzad�s miatt a szervezet folyad�kh�ztart�sa felborulhat, a folyamatos folyad�kveszt�s pedig a v�r bes�r�s�d�s�hez �s a v�rnyom�s cs�kken�s�hez vezet. A v�r bes�r�s�d�se az�rt vesz�lyes, mert hozz�j�rul a v�rr�gk�pz�d�shez, a v�rr�g�k pedig az ereket elz�rva sz�vinfarktust, sztr�kot, emb�li�t okozhatnak.

A fokozott verejt�kez�sn�l nem csup�n folyad�kot, hanem l�tfontoss�g� s�kat (k�liumot, n�triumot �s magn�ziumot) is vesz�t�nk. Ezek hi�nya sz�vritmuszavarokat id�zhet el�.

A test t�lmeleged�se sor�n az izomzatba, az agyba �s a t�bbi szervbe kevesebb v�r �ramlik, ami a fizikai er�nl�t roml�s�hoz, valamint testi �s szellemi f�radts�ghoz vezet. A t�netek s�lyoss�g�t befoly�solja az �rintett szem�ly kora, �s fizikai er�nl�te. B�r a legvesz�lyeztetettebbnek az id�sek sz�m�tanak, a fiatalabb koroszt�ly felel�tlens�ge is gyakran hozz�j�rulhat s�lyosabb �llapot kialakul�s�hoz (p�ld�ul az�ltal, hogy meleg, magas p�ratartalm� k�rnyezetben v�gez megterhel� fizikai munk�t).
H�g�rcs, h�kimer�l�s, h�guta

A h�s�gben v�gzett fokozott fizikai megterhel�s s�lyos izomg�rcs�ket okozhat. Ezt az �llapotot nevezz�k h�g�rcsnek. Ennek alapja a m�r eml�tett nagym�rt�k� �sv�nyis�- �s v�zveszt�s. A szomj�s�g folyad�kbevitelre �szt�n�z, a folyamatos v�ziv�s hat�s�ra azonban a szervezet s�koncentr�ci�ja tov�bb h�gul, ami g�rcs�k kialakul�s�t id�zi el�.

A h�kimer�l�s szint�n a s�- �s folyad�kvesztes�ggel k�thet� �ssze, ennek m�rt�ke azonban a h�g�rcsn�l tapasztaltn�l j�val magasabb. Hat�s�ra a v�rt�rfogat cs�kken, megn� a l�gz�ssz�m �s a sz�vfrekvencia, a v�rnyom�s pedig hirtelen leeshet. Az �llapot leggyakoribb t�netei a rosszull�t, az er�s verejt�kez�s, valamint az eszm�letveszt�s.� A testh�m�rs�klet el�rheti a harmincnyolc-negyven fokot, enn�l feljebb azonban nem megy. A folyad�k �s az �sv�nyi s� megfelel� p�tl�s�val (p�ld�ul �sv�nyv�z fogyaszt�ssal) kezelhet� a betegs�g.

A h�guta a t�lhev�l�ses megbeteged�sek egyik legs�lyosabb form�ja. H�guta sor�n a test verejt�kez�se megsz�nik, a testh�m�rs�klet pedig negyven fok f�l� emelkedik, a b�r forr�v�, �s v�r�ses sz�n�v� v�lik. A sz�ls�s�gesen magas testh�m�rs�klet �letfontoss�g� szervek (t�bbek k�z�tt az agy �s a vese) m�k�d�si zavar�hoz, k�rosod�s�hoz vezethet. �ppen ez�rt minden esetben a lehet� leghamarabb ment�t kell h�vni, a beteget pedig m�g a seg�ts�g ki�rkez�se el�tt h�v�s helyis�gbe kell sz�ll�tani. Ha ez megt�rt�nt, azonnal el kell kezdeni a test h�t�s�t. �rdemes hideg vizes borogat�st haszn�lni, de j�t tehet a betegnek egy hideg f�rd� is, valamint a v�gtagok d�rzs�l�se, a v�rkering�s jav�t�sa.
A t�d�betegek a legvesz�lyeztetettebbek

A sz�vel�gtelens�gben szenved� betegeket, a neh�zl�gz�ssel k�zd� asztm�sokat �s az allergi�sokat k�l�n�sen rosszul �rinti a sz�ls�s�gesen magas p�ratartalom. Mivel p�rad�s id�szakban a leveg�mozg�s csek�ly, a leveg�ben a szennyez�anyagok (p�ld�ul a pollen) koncentr�ci�ja is n�vekedhet, ami tov�bb s�lyosb�tja az �rintettek �llapot�t. Ez az �llapotroml�s k�l�n�sen a v�rosi k�rnyezetben jelent komoly probl�m�kat – mondja dr. Boh�cs Anik�, a Semmelweis Egyetem Pulmonol�giai Klinika t�d�gy�gy�sz szakorvosa.

A szakorvos szerint az allergi�s k�rk�pek els�sorban a fiatalabb feln�tteket �rintik, az id�sebbekn�l azonban magasabb a kr�nikus obstrukt�v l�g�ti t�d�betegs�gben szenved�k (COPD) ar�nya. A kr�nikus obstrukt�v l�g�ti t�d�betegs�g egy olyan �llapot, amikor az als� l�gutak (teh�t a l�gcs�, a f�h�rg�k, a h�rg�csk�k �s a t�d�) tart�san besz�k�lnek. A betegs�g – amelyet els�sorban a doh�nyz�s id�z el� - visszaford�thatatlan k�rosod�shoz vezet, amely nagyon gyakran hal�los kimenetel�. A helyzet tov�bb s�lyosbodik, ha a t�d�betegs�g sz�vbetegs�ggel p�rosul.

A p�rad�s id�szak m�sik legvesz�lyeztetettebb csoportj�t az asztm�s betegek k�pviselik. �llapotroml�suk ebben az id�szakban olyan s�lyos, hogy gyakran k�rh�zi kezel�sre szorulnak. S�lyosabb t�netek jelentkez�sekor mind a COPD-s betegekn�l, mind az asztm�sokn�l az orvosok �gynevezett rohamold� kezel�seket alkalmaznak.
A gomb�k j�l �rzik magukat

J�liusban �s augusztusban rendszerint magas az allerg�n sp�r�kat kibocs�jt� k�lt�ri gomb�k jelenl�te. Dr. Boh�cs Anik� szerint a magas p�ratartalom miatt ez a n�veked�s m�g ink�bb �rz�kelhet�v� v�lt. A leveg� magas v�zg�ztartalma a poratk�k terjed�s�nek is kedvez. Mivel ezek az �llatok els�sorban belt�ri allerg�nek, a szakorvos v�lem�nye alapj�n szaporod�suk p�r�tlan�t�ssal bizonyos szintig visszaszor�that�.
Mit tehet�nk?

P�rad�sabb id�szakokban javasolt, hogy a betegek ker�lj�k a belv�rosi forgalmat, �s ha lehets�ges, ink�bb a reggeli, vagy az esti �r�kban k�zlekedjenek – tan�csolja dr. Boh�cs Anik�. Mivel erre az id�szakra jellemz� a magasabb pollenterhel�s, a szell�ztet�st �rdemes az �jszakai �r�kra id�z�teni. A szak�rt� szerint praktikus a haj le�bl�t�se is �jszakai alv�s el�tt, ezzel ugyanis meg lehet szabadulni a nap folyam�n fejb�rre tapadt allerg�n anyagokt�l. A sportol�st (fut�st, bicikliz�st) is �rdemes p�rad�s k�r�lm�nyek k�z�tt �tmenetileg hanyagolni.

Term�szetesen ezek mellett fogyasszunk min�l t�bb folyad�kot, hogy az izzad�s sor�n elvesztett vizet p�toljuk. Mivel ezzel p�rhuzamosan az elvesztett s�k p�tl�sa is l�tfontoss�g�, a legjobb v�laszt�st a term�szetes �sv�nyvizek jelentik.
A bab�kat �s a kismam�kat is megviseli

„A kismam�k �s a bab�k is jobban viselik a p�r�s leveg�t, mint a sz�razat, de term�szetesen a f�lledt meleg nekik is okozhat probl�m�kat. Ingerl�kenyebb�, t�relmetlenebb� v�lhatnak, de olyanok is vannak, akik elb�gyadnak. A gond itt is az, hogy a test h�lead�sa nem m�k�dik megfelel�en” – mondta Szecs�nyi Bertalann� v�d�n� az Orig�nak.

A v�d�n� azt tan�csolja, hogy az izzads�got felsz�v�, szell�s (nem testre tapad�) ruh�kba �lt�ztess�k a bab�kat, �s fokozottan figyeljenek a folyad�kbevitelre is. Leveg�re vinni ugyan�gy kell �ket.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!