A k�nai eln�k 30 milli�rd doll�r (7,2 ezer milli�rd forint) �rt�k� d�l-�zsiai befektet�seket helyezett kil�t�sba a k�vetkez� �t �vre, ebb�l 20 milli�rd doll�rt realiz�ln�nak Indi�ban, ami mindenekel�tt ipari parkok l�tes�t�s�re �s infrastrukt�rafejleszt�sre k�lten�nek.

Az ut�bbi 14 �vben mind�ssze 400 milli� doll�r volt a k�nai beruh�z�s �rt�ke a vil�g legn�pesebb demokr�ci�j�ban, ami j�l mutatja, mennyire ambici�zus a mostani terv.

Hszi c�lul t�zte ki azt is, hogy a k�vetkez� �t �vben 150 milli�rd doll�rra n�velj�k az �ves kereskedelem �rt�k�t K�na �s D�l-�zsia k�z�tt. Narendra Modi indiai minisztereln�k ugyanakkor felhozta a kereskedelmi egyens�lytalans�gokat is, �s arra k�rte Hszit, seg�tsen abban, hogy az indiai v�llalatok sz�m�ra k�nnyebb� v�ljon a k�nai piachoz val� hozz�f�r�s �s javuljanak a befektet�si lehet�s�gek.

Modi a t�bb mint k�t�r�sra ny�lt t�rgyal�s ut�n emellett aggodalm�nak adott hangot a k�t orsz�g hat�ra ment�n rendszeresen el�fordul� incidensekkel kapcsolatban is. B�k�nek kell uralkodnia kapcsolatainkban �s hat�rainkon - jelentette ki, hozz�t�ve, hogy a k�toldal� viszony igazi potenci�lja csak ily m�don realiz�lhat�. Az indiai �llamf� ez�rt a k�z�s hat�rvita miel�bbi rendez�s�t szorgalmazta, �s a k�t orsz�g k�z�tti aktu�lis ellen�rz�si vonal tiszt�z�s�t s�rgette.

India szerint K�na csak id�n t�bb mint 300 alkalommal s�rtette meg a k�t orsz�g k�z�s hat�r�t. Az NDTV indiai t�v�csatorna arr�l sz�molt be cs�t�rt�k�n, hogy az ut�bbi napokban k�nai katon�k �t kilom�ter m�lyen indiai ter�letre hatoltak, �s ott megpr�b�ltak utat �p�teni. Ez az elm�lt �vek legs�lyosabb incidense volt, igaz, a hat�rvonal nincs pontosan kijel�lve a k�t orsz�g k�z�tt.

A k�nai �llameln�k nem tulajdon�tott nagy jelent�s�get az �llamk�zi fesz�lts�gnek, de egyet�rtett koll�g�j�val abban, hogy rendezni kell a hat�rvit�t. Mindketten lesz�gezt�k, hogy a hat�r menti b�ke �s stabilit�s elengedhetetlen a gazdas�gi n�veked�shez �s fejl�d�shez a r�gi�ban.

Indiai megfigyel�k szerint Modi kem�ny szavaival a region�lis v�laszt�sok el�tt �ll� hazai k�z�ns�get akarta mag�nak megnyerni. Nacionalistak�nt helyt�llt, de az igazat megvallva k�ptelen ellen�rz�se alatt tartani a m�sik oldalt - v�lekedett Szrikanth Kondapalli K�na-szak�rt�, az �jdelhi Dzsav�harl�l Nehru Egyetem munkat�rsa. Azt is kiemelte, hogy b�r a felek szorgalmazz�k a hat�rvita lez�r�s�t, pontos hat�rid�t nem szabtak a hat�rvonal r�gz�t�s�re.

K�na mindenesetre hozz�j�rult ahhoz, hogy egy �j �s jobban megk�zel�thet� �t ny�ljon egy hindu zar�ndokhelyhez a Himal�j�ban. A k�t politikus megvitatta K�n�nak azt a javaslat�t is, amely szerint egy Bangladest, K�n�t, Indi�t �s Mianmart �sszek�t� gazdas�gi folyos�t l�tes�ten�nek. A k�t orsz�g az �rhaj�z�s ter�n is egy�tt akar m�k�dni. Hszi ezenk�v�l a kultur�lis kapcsolatokra is kit�rt. Mint mondta, 2015 haz�j�ban a Keresd fel Indi�t! �ve lesz, m�g a szomsz�dos orsz�gban a 2016-os �v telik majd a Keresd fel K�n�t! felh�v�s jegy�ben.

Hszi elmondta, a k�t, milli�rdos n�pess�ggel rendelkez� orsz�g k�z�sen meghat�rozhatja a 21. sz�zadot. Ha K�na �s India k�z�s hangon sz�lal meg, a vil�g oda fog figyelni - fogalmazott.

Modi t�rt�nelmi lehet�s�gnek nevezte Hszivel folytatott t�rgyal�sait �s a k�t orsz�g kapcsolatair�l sz�lva azt mondta: �j korszak veszi kezdet�t.

K�na sz�m�ra tov�bbi zavar� t�nyez� az Indi�val val� viszonyban, hogy ut�bbi befogadta a dalai l�m�t, akit Peking vesz�lyes szakad�r vezet�nek tart. Cs�t�rt�k�n a tibeti f�ggetlens�g mintegy 20 t�mogat�ja gy�lt �ssze n�h�ny m�terre att�l az �jdelhi �p�lett�l, ahol Hszi �s Modi tal�lkozott. A demonstr�l�k tibeti z�szl�kat lengettek �s igazs�got k�veteltek, de a rend�rs�g r�vid id� ut�n �rizetbe vette �ket. A f�v�ros t�bb m�s pontj�n is voltak kisebb Tibet-p�rti megmozdul�sok.

Modi meger�s�tette haz�ja �ll�spontj�t, miszerint India nem engedi ter�let�n a tibetiek K�na-ellenes tev�kenys�g�t. A dalai l�ma Mumbaiban a k�nai �llameln�k indiai vizitj�vel kapcsolatban azt mondta: Hszinek h�romnapos l�togat�sa sor�n tanulnia kellene az indiai demokratikus korm�nyz�s tapasztalataib�l, �s el kellene saj�t�tania a demokratikus gyakorlatot.

India szeptember elej�n Jap�nt�l hallhatott a k�naihoz hasonl�, j�l cseng� �g�reteket. Abe Sindz� jap�n korm�nyf� Modi toki�i l�togat�sa alkalm�val azt �g�rte, hogy a szigetorsz�g a k�vetkez� �t �vben nagyj�b�l 33,6 milli�rd doll�rt k�sz�l befektetni Indi�ban, �s f�lmilli�rd doll�ros finansz�roz�st ny�jt az orsz�g infrastrukt�r�j�nak fejleszt�s�re. Elemz�k szerint India k�nyes helyzetben van a r�gi� k�t legnagyobb, �s egym�ssal vet�lked� gazdas�ga k�z�tt. Az ut�bbi id�ben mind Peking, mind Toki� komoly piack�nt �s strat�giai partnerk�nt kezdett el Indi�ra tekinteni, b�r egyesek szerint a hat�rvit�k, illetve Modi �s Abe �rt�krendje k�zti hasonl�s�g miatt �jdelhi tal�n ink�bb ut�bbihoz h�z.