Ha hajmos�skor a fejb�rb�l sziv�rogna a v�r, az emberek t�bbs�ge val�sz�n�leg r�vid id�n bel�l orvoshoz fordulna, a fogmos�skor foly� v�r l�tt�n azonban csak kevesen szaladnak a fogorvoshoz. Pedig a v�rz�s annak a jele, hogy �rdemes szakembert felkeresni.
A v�rz� �ny soha nem norm�lis jelens�g

A fogmos�skor sziv�rg� v�r jellemz�en a fog�nyb�l ered. Okozhatja a fogak �s az �ny t�l er�s d�rzs�l�se, valamint k�ros C-vitaminhi�ny is, de a leggyakrabban �nygyullad�s �ll a h�tter�ben. Az esetek t�bbs�g�ben a v�rz�s annak az els� jele, hogy az �nyt bakt�riumok fert�zt�k meg, �s a fert�z�s hat�s�ra az �nyben gyullad�s alakult ki. A megduzzadt, gyulladt �ny pedig fogmos�skor k�nnyebben kezd v�rzeni.

Sokan a v�rz�s l�tt�n azt gondolj�k, hogy k�m�lni�k kell �ny�ket, kevesebbet, r�videbb ideig mosni fogaikat, pedig min�l kev�sb� mossuk, ann�l nagyobb t�megben szaporodnak el a bakt�riumok, ann�l s�lyosabb lesz a gyullad�s. A bakt�riumok egy r�sze ugyanis semleges hat�s� a szervezetre, de akadnak karcinog�n (r�kkelt�) �s �nygyullad�st, fog�gybetegs�get el�id�z� fajok is.
Mi a teend� v�rz� �ny eset�n?

A legkor�bbi st�diumban magunk is k�pesek vagyunk meggy�gy�tani az �nygyullad�st, ha megfelel�en tiszt�tjuk fogainkat, �s haszn�lunk fert�tlen�t� sz�jvizet. Ha azonban a fogleped�k (plakk) elmeszesedik �s fogk�v� alakul, akkor m�r csak szakember – fogorvos, sz�jhigi�nikus – tudja letiszt�tani a fogakat, �s meggy�gy�tani a betegs�get.

A plakk, vagy fogleped�k a sz�j�reg kem�ny felsz�nein alakul ki. Kialakul�sa egy feh�rjer�teg megtapad�s�val kezd�dik, melyben n�h�ny �ra eltelt�vel bakt�riumok telepednek meg. A ny�lb�l, �nyek k�zti bar�zd�kb�l t�pl�l�khoz jut� bakt�riumok szaporodni kezdenek, �s eg�sz bakt�riumkol�nia j�het l�tre.

Rendszeres �s alapos fogtiszt�t�s hi�ny�ban a ny�lban l�v� �sv�nyi anyagok be�p�lnek a plakkokba. Az elmeszesedett, k�szer� r�teg maga a fogk�, amely vonzza tov�bbi bakt�riumok megteleped�s�t. M�g a plakkok m�g szakszer� tiszt�t�ssal karban tarthat�k, a fogk� fogorvosi seg�ts�g n�lk�l m�r nem t�vol�that� el.

Ha ez id�ben nem t�rt�nik meg, a gyullad�s tov�bb terjedve el�ri a m�lyebb sz�veteket, fog�gybetegs�g alakul ki, aminek m�r maradand� k�vetkezm�nye is lehet (foghull�s). Min�l tov�bb �ll fenn egy gyullad�s, ann�l ink�bb v�rhat�k az eg�sz szervezetet �rint� reakci�k: a fog�gygyullad�s t�bbek k�z�tt kapcsolatba hozhat� az �relmeszesed�ssel, a rossz kering�si adatokkal, a sz�vinfarktussal, a stroke-kal, �s a cukorbetegs�ggel is.
Mi�rt ne mossunk m�s fogkef�j�vel fogat?

Az �nygyullad�s, fog�gybetegs�gek f� oka a fog- �s sz�jhigi�nia elhanyagol�sa, de kialakul�s�nak kock�zat�t n�veli a doh�nyz�s, egyes gy�gyszerek (els�sorban a sz�jsz�razs�got okoz� szerek, magasv�rnyom�s elleni gy�gyszerek), a terhess�g (a kismam�k fele a terhess�g m�sodik trimeszter�t�l �nygyullad�sban szenved), valamint n�veli a fog�gybetegs�g kock�zat�t a m�r kialakult cukorbetegs�g, r�k is.

A fog�gybetegs�gek fert�z�ek: cs�koloz�ssal, k�z�s fogkefe-haszn�lattal, k�z�s ev�eszk�zzel, poh�rral a fert�z�s k�nnyen tov�bb terjed. A szakemberek aj�nl�sa szerint 3-6 havonta �rdemes a fogk�vet elt�vol�tatni.