Mikor sz�ver�s�t� a p�linka?

A magyar n�phagyom�ny a p�link�t sz�ver�s�t�nek tartja, az �rek a whiskyr�l mint az �let viz�r�l besz�lnek. Az elm�lt �vtizedben t�bb mint sz�z kutat�s igazolta, hogy a n�pi gy�gy�szat nem t�ved: nem csak a v�r�sbor, hanem a t�m�ny italok is v�dik a sz�vet - de csak m�rt�kkel fogyasztva.

Az alkoholok sz�vv�d� hat�sa ugyanis f�leg a benn�k l�v� etanolnak k�sz�nhet�: az etanol n�veli a j� koleszterin (HDL) szintj�t �s v�rhig�t� hat�s�, ily m�don cs�kkenti a v�rr�gk�pz�d�s, a sz�vinfarktus �s a stroke kock�zat�t.

A rendszeresen �s m�rt�kkel alkoholt fogyaszt�kn�l a sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek kock�zata alacsonyabb, mint a h�be-h�ba, vagy alkoholt egy�ltal�n nem fogyaszt�k�. A m�rt�kletes iv�s ezent�l cs�kkenti az id�skori demencia (elbutul�s) �s a cukorbetegs�g kock�zat�t is.

A v�d�hat�s azonban val�ban csak akkor �rv�nyes�l, ha a n�k alkoholfogyaszt�sa nem haladja meg a napi egy egys�get (ez 15 gramm alkoholt jelent), a f�rfiak� pedig a napi k�t egys�get. Egy egys�g alkohol 2-3 cent 40 sz�zal�kos t�m�nynek, 1,5 deciliter bornak, illetve egy poh�r s�rnek felel meg.

Fontos tov�bb�, hogy az alkohol el�ny�s hat�sai nem �rv�nyes�lnek akkor, ha valaki hetente hat nap egy�ltal�n nem iszik, p�ntek este viszont h�t egys�get gur�t le.
M�g m�rt�kkel is kock�zatos lehet

Mihelyst valaki az aj�nlott mennyis�get t�ll�pi, az alkohol nem csak hogy nem v�di, de m�g k�ros�tja is a szivet. A t�lz�sba vitt alkoholfogyaszt�s ugyanis megemeli a koleszterin- �s a trigliceridszintet, ez�ltal n�velve az infarktus, az �relmeszesed�s �s a stroke kock�zat�t.

A teljes k�phez az is hozz�tartozik, hogy a n�k eset�ben m�g a m�rt�kletes mennyis�gben fogyasztott alkohol is n�veli az eml�r�k kock�zat�t. Ennek h�tter�ben az �llhat, hogy az alkohol g�tolja a B-vitaminok k�z� tartoz� folsav felsz�v�d�s�t, ez�rt a szakemberek azt aj�nlj�k, hogy aki sz�vv�d�k�nt ragaszkodik a napi kupica p�link�j�hoz vagy poh�rka bor�hoz, az kieg�sz�t�sk�nt fogyasszon legal�bb 600 mg folsavat �tel vagy t�pl�l�kkieg�sz�t� form�j�ban. (Folsav term�szetes form�ban a leveles z�lds�gekben, avok�d�ban, h�velyesekben �s gy�m�lcs�kben tal�lhat�.)
A legt�bbet a doh�nyz�s elhagy�s�val tehetj�k

Csak a sz�ver�s�t� hat�s v�gett azonban nem sz�ks�ges r�szokni az alkoholra: aki ugyanis nem elh�zott, eg�szs�gesen �tkezik, rendszeresen mozog, nem doh�nyzik, �s a csal�dj�ra sem jellemz� az �r�kletes sz�vbetegs�g, annak az alkohol csak csek�ly plusz v�d�hat�st ny�jt.

Doh�nyz�k eset�ben a m�rt�kletes alkoholfogyaszt�sn�l nagys�grendekkel nagyobb a sz�vre gyakorolt j�t�kony hat�sa annak, ha az illet� leszokik a cigarett�r�l. A doh�nyz�s ugyanis t�bbek k�z�tt sz�k�ti az ereket, megemeli a v�rnyom�st, valamint felgyors�tja az �relmeszesed�st.

K�l�n�sen nagy a sz�vinfarktus �s stroke kock�zata azoknak a doh�nyos n�knek, akik fogamz�sg�tl� tablett�t is szednek. A j� h�r azonban az, hogy aki felhagy a doh�nyz�ssal, annak a sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek kock�zata m�r m�snap cs�kken, ahhoz pedig, hogy a kock�zata a cigarett�t mindig is ker�l�kkel legyen egy szinten, �t �vnek kell eltelnie.
Mozogjunk �s aludjunk a sz�v�nk�rt!

Napi f�l �ra k�zepesen intenz�v mozg�s felfriss�ti a kering�si rendszert, de az sem baj, ha a f�l�ra h�romszor t�zpercre oszlik meg, a l�nyeg az intezit�s. Term�szetesen a napi mozg�sba belesz�m�t a gyalogl�s, a h�zimunka, a l�pcs�z�s �s a kutyas�t�ltat�s is.

Kutat�sok t�masztj�k azt is al�, hogy a sz�vbetegs�gek kock�zata alacsonyabb azokn�l, akik reggelente �breszt� n�lk�l, kipihenten �brednek. Az alv�shi�ny ugyanis n�veli az elh�z�s, a magas v�rnyom�s, a sz�vinfarktus, a cukorbetegs�g �s a depresszi� kock�zat�t.
Ezek az �telek v�dik legink�bb a szivet

K�zismert, hogy a z�lds�gekben-gy�m�lcs�kben, alacsony zs�rtartalm� h�sokban �s teljes ki�rl�s� gabon�kban gazdag �trend az, ami legink�bb seg�t a betegs�gek elker�l�s�ben. Ha szeretn�nk, hogy sz�v�nk hosszan verjen, �rdemes az al�bbi vegy�letekre, �telekre m�g pluszban figyelmet ford�tani.

A n�v�nyi szterinek g�tolj�k a koleszterin felsz�v�d�s�t, �gy cs�kkentik a koleszterinszintet. Szterinek els�sorban a z�lds�gekben, gy�m�lcs�kben, b�zacs�r�ban, lenmagban, di�ban, mogyor�ban, valamint a napraforg�-, repce- �s szez�molajban tal�lhat�k. Ugyancsak a koleszterinek felsz�v�d�s�t akad�lyozz�k az �lelmi rostok.

V�dik a sz�v- �s �rrendszer eg�szs�g�t a karotinf�l�k is, amelyek a term�szetben f�leg a narancss�rga (s�rgar�pa, s�t�t�k, narancs, �desburgonya), �s a s�t�tz�ld (brokkoli, z�ldbab, z�ldbors�, spen�t, kelbimb�) z�lds�gekben-gy�m�lcs�kben tal�lhat�k.

V�rnyom�scs�kkent� hat�s�ak a polifenolok: ilyen vegy�let p�ld�ul a v�r�sborban tal�lhat� rezveratrol, de b�velkednek benne a piros-k�k bogy�s gy�m�lcs�k is (�fonya, szeder, m�lna, eper).

V�denek a sz�vinfarktus ellen az omega-3 zs�rsavakban gazdag �telek (tengeri halak, halolaj, lenmag, di�, mandula) is.

Az �sv�nyi anyagok k�z�l els�sorban a magn�zium, a k�lium �s a kalcium bevitel�re kell figyelni, a vitaminok k�z�l pedig a D- �s a B-vitamin (B3, B6 �s B9) csal�d tagjaival v�dhetj�k a sz�v�nket a v�rr�gk�pz�d�s �s az �relmeszesed�s ellen.
Tanuljunk meg nevetni magunkon!

Ritk�n gondolunk bele, de a nevet�s val�j�ban komoly fizikai edz�s: amikor ugyanis nevet�nk, nem csup�n a t�d�nk, a mellkasunk, vagy a rekeszizmunk mozog, hanem az eg�sz test�nk, eg�sz val�nk r�szt vesz benne. Vannak kutat�k, akik szerint a nevet�st ugyan�gy a sz�vbetegs�gek megel�z�s�nek r�sz�v� kellene tenni, mint a mozg�st, vagy a z�lds�gekben gazdag �trendet. Napi rendszeress�ggel k�ne valami m�k�sat olvasni, vagy megn�zni egy vicces vide�t, vagy megtanulni magunkon nevetni.

�s hogy mi�rt olyan el�ny�s a nevet�s a sz�vre? Egyr�szt t�bb oxig�n jut a szervezetbe, m�sr�szt cs�kkenti a stresszt, aminek hat�s�ra a v�rnyom�s �s a pulzus tart�san m�rs�kl�dik.

�rdekess�g, hogy egy amerikai kutat�s szerint a sz�vbetegek jellemz�en kevesebbet nevetnek (m�g pozit�v �lethelyzetekben is ritk�bban t�r ki bel�l�k a kacag�s), �s ritk�bban haszn�lj�k a humort, mint megk�zd�si strat�gi�t, valamint t�bb a benn�k l�v� d�h �s egy�b ellens�ges �rzelem, mint a nem sz�vbetegekben. (A Maryland Egyetem kutat�s�nak eredm�nyei annak ellen�re figyelemrem�lt�ak, hogy az ilyen jelleg� vizsg�latokn�l soha nem egy�rtelm�, hogy mi az ok, �s mi az okozat: vajon az�rt nevet valaki kevesebbet, mert beteg, vagy eleve kevesebbet nevetett, �s ez is hozz�j�rult ahhoz, hogy sz�vbeteg lett.)
H�zass�g, bar�tok, hit, medit�ci�

Kutat�sok igazolj�k, hogy egy olyan h�zass�g, amelyben keveset veszekednek, szint�n cs�kkenti a sz�vbetegs�gek kock�zat�t. A csal�d �s a bar�tok k�zels�ge oldja a szorong�st, �s enyh�ti a depresszi�t is - ut�bbiak k�l�n-k�l�n is n�velik az infarktus kock�zat�t.

Szint�n sz�vv�d� b�rmilyen stresszold� technika elsaj�t�t�sa. �m nem csak a rendszeresen medit�l�k, hanem a hiv�k, rendszeres vall�sgyakorl�k, hitk�z�ss�ghez tartoz�k k�r�ben is alacsonyabb a sz�vbetegs�gek kock�zata.
Rendszeres sz�r�vizsg�lat

V�g�l rendszeres sz�r�vizsg�latokkal is cs�kkenthetj�k a sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek kock�zat�t. H�rom �rt�ket �rdemes 40 �ves kor felett rendszeresen m�retni: v�rnyom�st, koleszterinszintet �s v�rcukorszintet. Ez ut�bbi az�rt fontos, mert a cukorbetegs�g szint�n n�veli a sz�vbetegs�gek kialakul�s�nak kock�zat�t.