A Beretty��jfalu �s Nagykereki k�z�tti 32 kilom�teres szakaszon nyolc r�g�sz, tizenegy technikus �s �tven seg�dmunk�s dolgozott 115 szond�val – mondta el Dani J�nos r�g�szeti t�rvezet�, koordin�tor.

Az �sat�sok sor�n el�ker�lt leletekb�l – t�bb sz�z ker�miaed�nyb�l, agyagszobrocsk�b�l – a szakemberek arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy Kr. e. 1700 k�r�l f�ldm�vel�ssel, �llatteny�szt�ssel foglalkoztak a Beretty� ment�n �l�k.

�rdekess�gk�nt eml�tette, hogy a g�borj�ni hat�rban egy zsugor�tott csontv�zat is tal�ltak, amely Kr. e. 4000 k�r�lr�l sz�rmazhat.

Szolnoki L�szl� r�g�sz elmondta, hogy V�ncsod �s G�borj�n t�rs�g�ben a 2-3. sz�zadb�l r�mai cs�sz�rkori szarmata telep�l�sek nyomait is megtal�lt�k.

Hencida �s Bojt t�rs�g�ben agyagg�dr�ket �s temetkez�si helyeket t�rtak fel a Kr. e. 6000-5400 k�z�tti id�szakb�l. Mint D. Szab� L�szl� r�g�sz elmondta, az itt �l�k gyakran h�zaikban temett�k el az elhunytakat, zsugor�tott p�zban kelet fel� ford�tva �ket, arcukat v�r�sre festve.

Felt�rtak a r�g�szek egy szk�ta urnas�rt is, amely Kr. e. 700-450-b�l val� lehet. A lelet ann�l is ink�bb �rt�kes, mivel a szk�t�kr�l vannak az els� �r�sos eml�kek – hangzott el.

A magyar-rom�n �llamhat�r ment�n felt�rt�k annak az 1700 �ves Cs�rsz-�roknak a nyomait is, amely egykor a ter�let v�delmi rendszere lehetett. Az pedig k�l�n �rdekess�g, hogy a h�rmas strukt�r�j� �rokrendszer egybe esik a mai magyar-rom�n hat�rral – hangs�lyozta Dani J�nos.