Kedden magyar id� szerint kora d�lut�nra t�zt�k ki az Ar�sz-1 �j amerikai �r- rak�ta els� pr�ba�tj�t. Ez a rak�ta hordozn� az Orion �rhaj�t, amellyel az amerikaiak szeretn�nek visszat�rni a Holdra, s�t elrep�lni a Marsra is.
De az �rrak�ta eg�sz j�v�je nagyon bizonytalan.
Az Ar�sz-1X (a nev�ben szerepl� X jelzi, hogy m�g csak a k�s�rleti modellr�l van sz�) mind�ssze 2 �s f�l percig fog rep�lni, ezalatt 40 kilom�ter magasba emelkedik.
Val�j�ban a majdani �j �rrak�t�nak csak az els� fokozat�t pr�b�lj�k most ki. A t�bbi fokozat �s az Orion �rhaj� hely�n csak teljes nagys�g� makettek lesznek. A rak�ta rep�l�s k�zbeni viselked�s�r�l t�bb mint 700 �rz�kel� szolg�ltat majd adatokat.
Az els� fokozat, miut�n lev�lik a t�bbir�l, ejt�erny�vel visszat�r a F�ldre, �s ki fogj�k emelni az �ce�nb�l, hogy k�s�bb �jra haszn�lhass�k. Az Orion makettje a v�zbe csap�d�skor megsemmis�l.
Az Ar�sz-1 t�bb mint 90 m�ter hossz� rak�ta. Ilyen hossz� hordoz�eszk�zt senki sem �p�tett az ut�bbi 30 �vben. Minden id�k leghosszabb rak�t�ja az amerikai Szaturnusz-5 volt, amelyet 1967 �s 1973 k�z�tt haszn�ltak egyebek k�z�tt a Holdra sz�ll�shoz. Az 111 m�teres volt.
�sszehasonl�t�sk�ppen az �rsikl�k 56 m�ter hossz�ak a startkor.
Az �j amerikai �rrak�ta j�v�je azonban tal�n sohasem volt olyan bizonytalan, mint most. Egy szak�rt�i csoport a m�lt h�ten terjesztette el� v�lem�ny�t, amely szerint az Ar�sz-program a p�nzhi�ny miatt fenntarthatatlan, mert �vi 3 milli�rd doll�rral n�veln� a NASA sz�ks�gleteit.
Az Ar�sz-1 mellett a tervekben szerepel az Ar�sz-5 teher�rhaj�, amely m�g nagyobb lenne. Hossza 116 m�ter, �s 188 tonn�t tudna a vil�g�rbe emelni, szemben az Ar�sz-1 25 tonn�j�val. Az Ar�sz-5 lenne az a hordoz�rak�ta, amelyet majd az �jabb Holdra sz�ll�shoz haszn�ln�nak.