A WHO 2014-es jelent�se szerint Magyarorsz�g sajnos a vil�g t�z legisz�kosabb orsz�ga k�z� tartozik. A nyolcadik helyen �llunk, tiszta alkoholra �tsz�m�tva 13,3 liter egy f�re jut� fogyaszt�ssal. A list�t Belorusszia vezeti 17,5 literrel. A k�tes �rt�k� els� t�zbe csak egyetlen nem kelet-eur�pai orsz�g f�rt be: Andorra, 13,8 literrel. A vil�gon nagyj�b�l 3,3 milli� - Magyarorsz�gon 4-5 ezer - hal�leset (2012-es adat) hozhat� k�zvetlen �sszef�gg�sbe az alkoholizmussal.
R�vid t�v� hat�sok

Egy �sszej�vetelen besz�lget�nk a bar�tainkkal, �s a pinc�r t�lc�n hordja k�rbe a pezsg�t. Iszunk egyet, kett�t, esetleg t�bbet. Miel�tt �szrevenn�nk, hangosabban kezd�nk nevetni a szokottn�l �s imbolygunk j�r�s k�zben. Az este v�g�re lelassulunk, nehez�nkre esik kiker�lni az embereket, �s akadozik a besz�d�nk. M�snap reggel sz�d�l�nk �s f�j a fej�nk. Nehez�nkre esik visszaeml�kezni, mit is csin�ltunk az el�z� este.

Ezek a reakci�k illusztr�lj�k, milyen gyorsan �s dr�maian hat az alkohol az agyra. Az agy idegi �sszek�ttet�sek bonyolult labirintusa, amely lehet�v� teszi, hogy olajozottan m�k�djenek fizikai �s pszichol�giai funkci�ink. Az �sszek�ttet�sek megszak�t�sa befoly�solja az agym�k�d�st.
Az agy �sszetett szerkezet

Idegrendszer�nk k�zpontja t�bb rendszerb�l �ll, amelyek egym�ssal k�lcs�nhat�sban t�mogatj�k a szervezet �sszes m�k�d�s�t a gondolkod�st�l a l�gz�sig �s a mozg�sig. Ezek az agyi rendszerek trilli�nyi par�nyi idegsejt (neuron) r�v�n kommunik�lnak egym�ssal. Az agyban l�v� neuronok elektromos �s k�miai jelekk� ford�tj�k le az inform�ci�t, de neuronok tov�bb�tj�k a testbe az agy �zeneteit is.

Az idegsejtek k�z�tt k�miai �tviv� anyagok, �gynevezett neurotranszmitterek hordozz�k az �zeneteket. E vegy�letek t�pusukt�l �s mennyis�g�kt�l f�gg�en k�pesek fokozni vagy visszafogni a szervezet v�laszreakci�it, bele�rtve az �rzelmeket �s a hangulatot is.

Az alkohol a neurotranszmitterek szintj�n avatkozik az agyi folyamatokba. A kutat�k k�l�nb�z� m�dszerekkel (p�ld�ul agyi k�palkot� elj�r�sokkal - MRI) eme �si �lvezeti szer agyra gyakorolt hat�s�r�l. Annyi bizonyos, hogy az alkohol megzavarja a kommunik�ci�s �tvonalak m�k�d�s�t az agyban, �s megv�ltoztatja az agy szerkezet�t. Ez mutatkozik meg azut�n az ittas ember j�l ismert viselked�s- �s m�k�d�sbeli zavaraiban.

R�g�ta makacsul tartja mag�t az a t�vhit, hogy hidegben alkoholt kell inni, mert az felmeleg�ti az embert. A t�li �nnepeken minden�tt k�n�lnak forralt bort, amelynek elfogyaszt�sa ut�n val�ban �gy �rezz�k, mintha kev�sb� f�zn�nk. Ez azonban csal�ka �rz�s. Az alkohol ugyanis kit�g�tja a perif�ri�s (b�rben fut�) ereket, �gy a b�r�nkbe val�ban t�bb meleg v�r jut, ami �tmenetileg val�ban azt az �rz�st kelti, mintha az alkohol �tmeleg�tett volna. Ennek azonban nagy �ra van.

A b�rerek v�rb�s�ge a bels� szervek v�rell�t�s�nak k�r�ra t�rt�nik, �gy azok leh�lnek. R�ad�sul a b�rben hamarabb leh�l a v�r, mint a test belsej�ben (norm�lis esetben ez�rt hidegben nem kit�gulnak, hanem �sszeh�z�dnak a perif�ri�s erek, hogy meg�rizz�k a test bels� meleg�t). Ennek k�vetkezt�ben az �tmeneti melegs�g�rzetet hamar felv�ltja a kih�l�s. Ittas emberekn�l, ez hal�los lehet. Az alkohol elb�d�tja, el�lmos�tja az embereket, �s kikapcsolja a szervezet hideg elleni v�dekez� mechanizmusait. �gy az �ntudat�t veszt� ember p�r �ra alatt v�gzetesen kih�lhet.
Mely agyter�letek �rintettek?

Az agyi k�palkot� elj�r�sok �s a pszichol�giai tesztek seg�ts�g�vel a kutat�k meghat�rozt�k az agy azon ter�leteit, amelyek a leg�rz�kenyebbek az alkohol hat�saira. Ezek a k�vetkez�k:

Kisagy. Ez a ter�let hangolja �ssze a mozg�sokat. A kisagy k�rosod�sa egyens�lyzavarokhoz vezet, �s kihat�ssal lehet a kognit�v funkci�kra, amilyen a mem�ria �s az �rzelmi reakci�k.

Limbikus rendszer. Ez az �sszetett agyi rendszer sz�mos feladatot ellen�riz, t�bbek k�z�tt a mem�ri�t �s az �rzelmeket. E ter�let k�rosod�sa rontja ezeket a funkci�kat.

Agyk�reg. Gondolkod�si, tervez�si k�pess�g�nk, �rtelmes viselked�s�nk, t�rsas magatart�sunk mind ehhez az agyter�lethez kapcsol�dik. R�ad�sul ez a ter�let k�ti �ssze az agyat az idegrendszer t�bbi r�sz�vel. E ter�let v�ltoz�sai, illetve k�rosod�sa rontja a probl�mamegold� k�pess�get, az eml�kezetet �s a tanul�si k�pess�get.
Hossz� t�v� hat�sok

Mindenki tudja, hogy a hossz� t�v� �s m�rt�ktelen alkoholfogyaszt�s tal�n a legjobban a m�jat k�ros�tja. Azt viszont kevesen gondolj�k, hogy m�r n�h�ny napos er�s iv�szat hat�s�ra elkezd zs�r fel�p�lni a m�jban. Ez a zs�rm�j vagy orvosi nev�n szteat�zis a legkor�bbi f�zisa az alkoholos m�jbetegs�gnek, �s a leggyakoribb alkoholfogyaszt�s okozta m�jrendelleness�g. A sok zs�r rontja a m�jm�k�d�s hat�sfok�t, �s vesz�lyes gyullad�sok, p�ld�ul alkoholos m�jgyullad�s j�hetnek l�tre.

A t�lzott alkoholfogyaszt�s hat�s�ra a k�vetkez� f�zisban fibr�zis alakul ki a m�jban, vagyis az elhalt sejtek miatt hegsz�vet k�pz�dik. Ha az alkoholbevitel tov�bbra sem cs�kken, akkor v�g�l m�jcirr�zis vagy m�s n�ven m�jzsugor alakul ki. A m�jzsugor kiss� f�lrevezet� kifejez�s, mert a beteg m�ja nem �sszezsugorodik, hanem megduzzad a sok hegsz�vett�l, viszont a m�j m�k�d�k�pes r�sze val�ban egyre kisebb� v�lik. Ez m�r az alkoholos m�jk�rosod�snak a v�gs�, visszaford�thatatlan �llapota, amely el�bb-ut�bb hal�lhoz vezet.

Az alkohol azonban nemcsak a m�jat k�ros�tja. Puszt�tja az idegsejteket, �s hossz� t�von sz� szerint agyzsugorod�st okozhat. Fokozza a k�l�nf�le sz�vbetegs�gek, p�ld�ul a ritmuszavarok, kock�zat�t. N�veli a v�rnyom�st �s agyi kering�si zavart (stroke-ot) okozhat. A hasny�lmirigyet is k�ros�thatja, �s hasny�lmirigy-gyullad�st id�zhet el�. Az ut�bbi �vek kutat�sai meger�s�tett�k, hogy az alkohol r�k kialakul�s�nak kock�zat�t is n�veli. K�l�n�sen n�veli a sz�j- �s a nyel�cs�r�k, valamint a m�jr�k el�fordul�si gyakoris�g�t.

Az ide�lis tal�n az lenne, ha egy�ltal�n nem fogyasztan�nk alkoholt (b�r a m�rt�kletes alkoholfogyaszt�snak vannak bizony�tottan j�t�kony hat�sai). Ezt azonban az emberek z�me nem tudja, �s nem is akarja betartani. B�r az egy�ni alkohol�rz�kenys�g n�mileg elt�r�, az orvosok azt tan�csolj�k, hogy f�rfiak napi 3-4 egys�g, n�k napi 2-3 egys�g alkoholt ihatnak meg an�lk�l, hogy jelent�sebben vesz�lyeztetn�k az eg�szs�g�ket. Egy egys�g 10 milliliter tiszta alkoholt jelent, nagyj�b�l ennyit k�pes lebontani a szervezet egy �ra alatt. F�rfiak teh�t k�r�lbel�l k�t �veg s�rt vagy h�rom deci bort, esetleg f�l deci t�m�nyet fogyaszthatnak baj n�lk�l naponta. Ezen az angol nyelv� (de nyelvtud�s n�lk�l is j�l �rthet�) oldalon kisz�m�thatja, hogy milyen italokb�l, mennyit fogyaszthat, �s ez h�ny kal�ri�val n�veli a szervezet t�panyagbevitel�t.