Hans Dietrich Genscher k�l�gyminiszter, Theo Weigel p�nz�gyminiszter, Horst Teltschik pedig Kohl kancell�r f�tan�csad�ja volt N�metorsz�g �jraegyes�t�se idej�n. A megeml�kez�sek alkalm�b�l azokr�l a t�nyekr�l �s �sszef�gg�sekr�l mes�ltek A l�nyeg st�bj�nak, amelyekr�l akkoriban csak n�h�nyan, maguk a d�nt�shoz�k tudtak.

Helmut Kohl soha nem adta fel az �jraegyes�t�st – fogalmazott Horst Teltschik, Kohl kancell�r f�tan�csad�ja.

„Helmut Kohl 1989. december 19-�n az NDK akkori minisztereln�k�vel Drezd�ban t�rgyalt �s az akkori drezdai k�zhangulat figyelmeztette a kancell�rt arra, hogy ezek az emberek igenis most akarj�k a n�met egys�get, m�r nem volt a szlogen, hogy „mi vagyunk a n�p, hanem az, hogy „egy n�p vagyunk. Drezd�ban v�lt vil�goss� sz�m�ra, hogy a n�met egys�g sokkal gyorsabban megval�sul majd, mint azt sejteni lehet. November v�g�n tartott egy nagyon fontos besz�det a Bundestagban - az �gynevezett t�zpontos besz�det -, amely egy�rtelm� strat�gi�t tartalmazott arra, hogyan fogjuk a n�met egys�get l�trehozni” – fogalmazott Horst Teltschik.

„Magyarorsz�g is megpr�b�lt nek�nk seg�teni - �s ne csak a menek�ltk�rd�sre gondoljon. Magyarorsz�g volt az els� orsz�g a Vars�i Szerz�d�s �llamai k�z�l, amely t�mogatta a Magyarorsz�gon �l� n�met kisebbs�get. Lengyelorsz�g, a Szovjetuni�, Rom�nia nem volt erre hajland�, Magyarorsz�g az els� volt ebben. Bar�ts�gnak �s a j�akaratnak a gesztus�t mutatta �s �n azt mondtam, hogy ez nagyon fontos, mert ez egy p�lda a Vars�i Szerz�d�s orsz�gai sz�m�ra. Amikor a lengyelekkel t�rgyaltam, akkor mondhattam nekik, hogy ti mi�rt nem teszitek meg azt, amit a magyarok megtesznek? K�toldal�an t�mogattuk egym�st” – mondta az interj�ban Horst Teltschik.

A n�met �jraegyes�t�s gazdas�gi feladatait Theo Weigel p�nz�gyminiszter �gy l�tta: „Senki se tudta, mibe fog ez ker�lni. Folyton azt k�rdezt�k t�lem, de mennyibe fog ker�lni az �jraegyes�t�s? Azt mondtam, nem tudom. Sokan m�sok, tud�sok �s int�zetek sz�mokat mondtak, de mindannyian hatalmasat t�vedtek. Tov�bb tartott �s t�bbe ker�lt, mint az b�rmelyik�nk is v�rta” – mondta Theo Weigel.

Hans Dietrich Genscher akkori k�l�gyminiszter egyenesen eur�pai szabads�gharcnak tekinti a folyamatot.

„Amit mi annak idej�n tal�n nem is ismert�nk fel, ez a val�s�gban egy eur�pai szabads�gharc volt. K�l�nb�z� form�kban, k�l�nb�z� orsz�gokban. Lengyelorsz�gban m�sk�nt, mint Magyarorsz�gon. Magyarorsz�gon m�sk�nt, mint az NDK-ban, de mindenhol ugyanarr�l volt sz�: ellen�llni Moszkva fels�bbrend� poz�ci�j�nak! Ezzel l�trej�tt egy �j eur�pai egys�g” – hangs�lyozta Genscher.

„Mi n�metek soha nem fogjuk elfelejteni az akkori magyar vezet�k b�tor d�nt�s�t, az eg�sz magyar n�p t�mogat�s�t 1989-ben. Azok a menek�ltek, akik Magyarorsz�gr�l, Magyarorsz�gon �t j�ttek, egy eg�szen m�s hangulatot hoztak Eur�p�ba �s teremtettek az NDK-ban is. Teh�t a magyar n�pnek nagyon nagy szerepe van N�metorsz�g �jraegyes�t�s�ben” – fogalmazott Dietrich Genscher.

Peter Altmeier, N�metorsz�g jelenlegi kancell�ria miniszter, a m�ig hat� tanuls�gokr�l is besz�lt. „Azt hiszem, hogy az elm�lt 25 �vben siker�lt az emberek helyzet�n jav�tani, egyes orsz�gokban gyorsabban, m�shol lassabban. Ezt ma nem csak Kelet-N�metorsz�gban l�tjuk �gy, hanem Magyarorsz�gon, Lengyelorsz�gban, Szlov�ki�ban, Csehorsz�gban. Az emberek a saj�t kez�kbe vett�k a sorsukat, �nmaguk�rt dolgoznak �s nem valamilyen ideol�gi��rt. Ez megv�ltoztatta az orsz�gokat, a vid�keket, a r�gi�kat, eg�sz Eur�pa egyes�lt �s nem csak N�metorsz�g �s ez nagyszer�” – fogalmazott.

„Az eur�pai b�v�t�s az eur�pai emberek term�szetes kifejez�se a szabads�gra. Az eur�pai b�v�t�st senkire sem er�szakolt�k r�, hanem a magyar, a lengyel, a szlov�k, a szlov�n, az �szt, a lett, a litv�n, a horv�t emberek k�v�ns�ga volt az, hogy bel�pjenek az Uni�ba, amely egy bizonyos j�l�tet �s szabads�got jelent, szabads�got �s egyben v�delmet azok ellen, akik bele akarnak avatkozni az �let�kbe, j�l�tet, szoci�lis biztons�got, a gazdas�gi �s szoci�lis fejl�d�s �ltal. Ez meggy�z� bizony�t�ka volt annak, hogy Eur�p�ban ugyanazokat az �rt�keket valljuk �s �sszetartozunk” – h�zta al� Peter Altmeier.

„A Sopronpuszt�n rendezett Piknik, �s n�h�ny h�ttel k�s�bb a hat�rok teljes megnyit�sa nagyon fontos jelz�s volt egy b�k�s forradalom sz�m�ra �s egyben alapk� let�tele a n�met-magyar bar�ts�gnak is. Mi n�metek soha nem fogjuk elfelejteni ezt. Magyarorsz�g N�metorsz�g bar�tja volt �s ez a j�v�ben is nagyon fontos lesz nek�nk” – f�zte hozz�.