S�t, szelekt�ven lehet beavatkozni bizonyos h�l�zatok m�k�d�s�be an�lk�l, hogy m�s folyamatokat befoly�soln�nk.

Acs�dy L�szl� neurobiol�gus, a K�s�rleti Orvostudom�nyi Kutat�int�zet Thalamus Kutat�csoportj�nak vezet�je egy ilyen �j vizsg�lati m�dszer tesztel�se sor�n v�ratlan jelens�get fedezett fel az �gynevezett alv�si ors�kkal kapcsolatban. Sv�jci munkat�rs�val k�z�s cikk�k a The Journal of Neuroscience c�m� tekint�lyes foly�iratban jelent meg – hangzott el a Kossuth R�di� Szonda c�m� m�sor�ban.

Mi els�sorban az alv�si-agyi aktivit�ssal foglalkoztunk, �s itt pr�b�ltuk ki az �j technik�kat. Azt akartuk megvizsg�lni, hogy az alv�si ors�k, ezek a rendk�v�l �rdekes alv�si hull�mform�k hogyan keletkeznek, �s milyen h�r�tviv� receptorokon kereszt�l. Ezek az�rt nagyon �rdekesek, mert amikor elalszunk, �s sek�lyes �lomban vagyunk, akkor keletkeznek, �s amikor tanulunk valamit, akkor t�bb lesz bel�l�k. Ha valaki sikeresebben tanul, annak t�bb ors�ja lesz, mint aki kevesebb eredm�nnyel teszi ezt. Vagyis az intelligens embereknek t�bb �s hosszabb ors�aktivit�sa van, mint a kev�sb� intelligensnek, ezt egy magyar kutat�, B�dis R�bert �llap�totta meg – mondta Acs�dy L�szl�.

A l�nyeg, hogy egy h�res anyagnak, a gamma-amino-vajsavnak (GABA) kulcsszerepe van a talamuszban, ahol ezek az ors�k keletkeznek. Az azonban kev�sb� volt ismert, hogy ez a h�r�tviv� anyag k�tf�le receptoron, feh�rj�n kereszt�l hat. Az egyik egy nagyon gyors hat�st fejt ki, ez�rt ezt f�zisos g�tl�snak nevezik. A m�sik a tonikus g�tl�s�rt felel�s, vagyis lassan szab�lyozza, mennyire ingerelhet� a sejt. A k�rd�s az volt, melyik felel�s az ors�aktivit�s�rt, a gyors, a lass�, vagy mindkett�.

Elv�geztek egy k�s�rletet, melynek c�lja az volt, hogy kil�j�k a gyors g�tl�s�rt felel�s feh�rj�t. Azt v�rt�k, ha ki�tik a gyors g�tl�st, ezzel egy�tt elt�nnek az ors�k is. Kider�lt azonban, hogy csod�k csod�j�ra az ors�aktivit�s megmarad.

Azok az idegsejtek, melyek az alv�s kialak�t�s��rt �s az ors�aktivit�s�rt felel�sek, k�t �zemm�dban dolgoznak. Az egyik eset�ben egyszeres akci�s potenci�lokat gener�lnak, �ltal�ban ez van �berl�tben. Amikor azonban elalszunk, egy csoportakci�s potenci�l keletkezik (burst). Innen j�tt az �tlet, n�zz�k meg, mi t�rt�nik a GABA-receptorokkal, amikor alv�si f�zisban van a g�tl� sejt. Kider�lt, hogy amikor nagy burst�t gener�l, akkor olyan mennyis�g� g�tl� anyagot juttat a sz�vet k�z�tti r�szbe, a szinapszisokba, hogy t�lfolyik �s el�ri a lass� receptorokat is, �s l�k�sszer�en k�pes �ket aktiv�lni. Vagyis gyorsak lesznek �s megmentik az ors�kat.

Mindezek alapj�n elmondhat�: az ors�k kialak�t�s�ban mind a gyors, mind a lass� g�tl�s fontos, de ha az egyiket elveszem, a m�sik is elegend� g�tl�st k�pes biztos�tani ahhoz, hogy a 7-15 Herzes aktivit�s fennmaradjon. Ez az�rt fontos, mert ilyen eredm�nyekre v�rnak a gy�gyszergy�rak, melyeknek k�nnyebb olyan szert fejleszteni, mely a lass� g�tl�sra hat, ezek a receptorok ugyanis sokkal �rz�kenyebb – magyar�zta a neurobiol�gus.

Ha aktiv�ljuk a g�tl�sejteket egyetlen pici l�zerimpulzussal, akkor lezajlik egy t�k�letes ors�ciklus, ami megk�l�nb�ztethetetlen a spont�n ors�t�l. Csak abban az alv�si ciklusban tudt�k ezt kiv�ltani, amikor term�szetesen is keletkezik. Ezzel a m�dszerrel nem valamilyen mesters�ges mint�zatot gener�lnak az agyban, hanem egy pici stimulussal be tudj�k ind�tani a saj�t, term�szetes ritmusgener�l� folyamat�t, ez�ltal sokkal k�nnyebben lehet tanulm�nyozni az ors�aktivit�s tulajdons�gait, r�szleteit – hangoztatta.

Ez alapj�n meg lehet figyelni, hogyan �ri el az idegrendszer, hogy a tanul�si folyamat ut�ni alv�s sor�n hosszabb ors�kat gener�ljon.� Az eg�sz h�tter�ben ugyanis az �ll, hogy alv�s sor�n a napk�zben tanultak r�gz�lnek. Ehhez sz�ks�gesek az alv�si ritmusok, az egyik ilyen az ors�aktivit�s, mely szerepet j�tszik abban, hogy �jraj�tssza a napk�zben tanult esem�nyt, dolgot, mozg�st. Ez pedig tart�san meger�s�ti a mem�rianyomot.