Akik nem ismernek ehetetlentForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2015-01-23 12:28:43 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/16946
Címkék: Bihari h�rek, �lelmiszer, gy�m�lcs, import, N�BIH, piac, z�lds�g
Az import�lt z�lds�gek �s gy�m�lcs�k komoly sz�r�k�n mennek �t.

Roskadoznak a polcok �s a l�d�k az import z�lds�gekt�l, gy�m�lcs�kt�l. Sz�nesek, termetesek, minden �vszakban adnak a k�lcs�nj�kre, a bels� �rt�kek pedig m�r csak a fogyaszt�suk k�zben der�lnek ki. „Mi a garancia, hogy az eg�szs�gre nem �rtalmas term�kek ker�lnek Magyarorsz�gra? Milyen �lelmiszer-ellen�rz�si rost�n mennek kereszt�l ezek a kiindul�si orsz�gban? Eml�thetem p�ldak�nt a paprik�t vagy a paradicsomot: meg sem k�zel�tik azt az �zvil�got, mint amikor n�lunk terem. K�v�ncsi lenn�k r�, hogy val�j�ban mit esz�nk, �s arra is, hogy az eg�szs�g�nk�rt mit tesz�nk? K�rem, j�rjanak ut�na!” – fordult szerkeszt�s�g�nkh�z h�s�ges el�fizet�nk.
Min�s�gi el��r�sok

�rdekl�d�s�nkre Sipos Anna, a Nemzeti �lelmiszerl�nc-biztons�gi Hivatal �lelmiszer-�biztons�gi Kock�zat�rt�kel�si Igazgat�s�g kommunik�ci�s referense ismertette a N�BIH �ll�spontj�t. Ebb�l kit�nik: a paprika �s a paradicsom a t�z legjelent�sebb z�lds�g-gy�m�lcs k�z�tt van az Eur�pai Uni�ban, ez�rt az ellen�rz�s�kre is k�l�n�s gondot ford�tanak a hat�s�gok. Specifikus min�s�gi el��r�sok vonatkoznak a paprik�ra �s a paradicsomra (m�sik nyolc term�k mellett), �s kiz�r�lag ezen el��r�soknak megfelel� �ru forgalmazhat� az EU piacain. A harmadik orsz�gb�l sz�rmaz� z�lds�g-gy�m�lcs term�kek eset�ben minden t�tel az uni�s bel�p�skor min�s�g-ellen�rz�sen �s term�kt�l f�gg�en n�v�ny-eg�szs�g�gyi vizsg�laton esik �t, ezen k�v�l a z�lds�g-gy�m�lcs ellen�r�k a belf�ldi forgalmaz�helyeken is rendszeresen ellen�rzik mind a hazai, mind pedig az EU-b�l vagy harmadik orsz�gb�l sz�rmaz� z�lds�g-gy�m�lcs, �gy a paprika �s paradicsom min�s�g�t.

A forgalmaz�si min�s�gi szabv�ny �ltal el��rt adatokat (termel�/forgalmaz� neve, c�me, sz�rmaz�si orsz�g, min�s�gi oszt�ly, m�ret, fajta stb.) a term�k csomagol�s�n k�telez� felt�ntetni. A jel�l�s �rt�kes inform�ci�kkal szolg�l a fogyaszt�k sz�m�ra is, k�l�n�sen a sz�rmaz�s, a min�s�gi oszt�ly �s fajta szempontj�b�l. Magyarorsz�gon az �tkez�si paprika k�l�n�sen fontos term�k, a legnagyobb ter�meszt�k�rzetben, Szentesen �s k�rny�k�n termett paprika k�l�nleges f�ldrajzi v�detts�get is kapott. Az oltalom alatt �ll� f�ldrajzi jelz�s (OFJ) log�t visel� term�kek kiemelked� min�s�g�ek, a v�djegy szab�lyos haszn�lat�t az �lelmiszerl�nc-fel�gyeleti hat�s�g ellen�rzi.
Kock�zatbecsl�s

A min�s�g ellen�rz�s�n t�l a n�v�nyv�d�szer-marad�k ellen�rz�se a friss z�lds�g-, gy�m�lcs- �s gabonaterm�kekben uni�s szinten az egyik legjobban szab�lyozott ter�let. A term�kek ellen�rz�-

s�t a mintav�telt�l az esetleges szankci�k kiszab�s�ig minden tag�llamra k�telez� �rv�ny� rendeletek szab�lyozz�k.
Mi garant�lja azt, hogy eg�szs�ges term�kek jutnak a magyar polcokra?

A Nemzeti �lelmiszerl�nc-biztons�gi Hivatal koc�k�zatbecsl�sen alapul� �ves objekt�v n�v�nyv�d�szer-marad�k monitoring rendszert m�k�dtet els�sorban a friss fogyaszt�sra sz�nt z�lds�gek, gy�m�lcs�k �s gabonaf�l�k n�v�nyv�d�szermarad�k-tartalm�nak ellen�rz�s�re, bele�rtve azonban a n�v�nyi �s �llati eredet� feldolgozott term�keket, b�bi�teleket �s friss �llati eredet� term�keket is.

A paradicsom �s a paprika az intenz�ven kezelt kult�r�k k�r�be tartozik, ez�rt a terv nagyobb mintasz�mban tartalmazza �vr�l �vre mind a hazai, mind a nem hazai sz�rmaz�s� term�kek mintav�tel�t. A nem hazai sz�rmaz�s� term�kek k�r�t a sz�rmaz�si orsz�g tekintet�ben a piac hat�rozza meg.
Szigor�an ellen�rz�tt z�lds�gek

Az al�bbi �ssze�ll�t�sb�l kider�l, hogy a legfrissebb, 2013-as �s 2014-es mintav�teli �sszegz�s szerint a paprik�t �s a paradicsomot h�ny alkalommal ellen�rizt�k. Az orsz�gnevek a sz�rmaz�si orsz�got takarj�k.

Paprika, 2013: Egyiptom 407, Hollandia 1161, Jord�nia 1700, Maced�nia 192, Magyarorsz�g 19 956, Marokk� 3756, Olaszorsz�g 235, Spanyolorsz�g 6485, Szerbia 385, T�r�korsz�g 385.

Paprika, 2014: Egyiptom 2313, Hollandia 247, Jord�nia 3227, Maced�nia 585, Magyarorsz�g 20 008, Marokk� 3849, Spanyolorsz�g 6038, Szerbia 194, T�r�korsz�g 122.

Paradicsom, 2013: Belgium 239, Hollandia 791, Jord�nia 683, Magyarorsz�g 25 032, Marokk� 414, Olaszorsz�g 4465, Spanyolorsz�g 7986, Szlov�kia 911, T�r�korsz�g 295.

Paradicsom, 2014: Hollandia 1295, Magyarorsz�g 26 983, Marokk� 1454, Olaszorsz�g 298, Spanyolorsz�g
13 376, Szlov�kia 564, T�r�korsz�g 1639. (Forr�s: N�BIH)
Gyorsv�szjelz� rendszer

Az Eur�pai Uni� a harmadik orsz�gokb�l sz�rmaz� nem �llati eredet� �lelmiszerek eset�ben az �lelmiszer-biztons�gi kock�zatot jelent� term�kek fokozott ellen�rz�s�t �rja el�. A rendelet mell�klet�t k�pezi azon term�kek list�ja, amelyek eset�ben a kiemelt kock�zat a kor�bbi ellen�rz�sek alapj�n fenn�ll. A list�t rendszeres id�k�z�nk�nt fel�lvizsg�lj�k �s m�dos�tj�k, ha sz�ks�ges. Az EU az �lelmiszerekre �s takarm�nyokra vonatkoz�an egy gyorsv�szjelz� rendszert m�k�dtet, amely rendszeren kereszt�l minden tagorsz�g �rtes�l az �szlelt kock�zatokr�l, valamint a rendszerben l�that�ak az �sszes tag�llam �szlel�sei.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!