Sz�mos �j v�llalkoz�s c�lja ennek a v�ltoz�snak az el�r�se, online rendszerekre cser�lve az �ll�sb�rz�ket �s szakn�vsorokat. B�r a LinkedIn valahol uralja ezt a h�l�zati rendszert, az �jak egyedis�ge abban rejlik, hogy a szolg�ltat�sokat adott c�lcsoportokra szabj�k, a di�kokt�l az �rab�resekig bez�r�an.

A 2013-ban elind�tott Collegefeed p�ld�ul a friss diplom�sokra �sszpontos�tva indult el. Profiljaik a szem�lyis�get �s a motiv�ci�t helyezik el�t�rbe a val�s vil�gban szerzett tapasztalatokkal szemben, amiben a p�lyakezd�k t�bbs�ge nem igaz�n b�velkedik. Az oldal algoritmusai potenci�lis egyez�seket adnak az �ll�skeres�k �s a munkaad�k sz�m�ra. "Sok hallgat� �s szakember m�r eleve rendelkezik online profilokkal, melyeket akt�van karban is tartanak, az �j v�llalkoz�sok ezekre �p�tenek" - magyar�zta Melissa Venable, az amerikai Nemzeti Karrier Fejleszt�si Sz�vets�g szak�rt�je. "A rendszerek szofisztik�l�d�sukkal egy j�v�beli �ll�sb�rz�v� alakulhatnak"

A fentiekkel egyet�rt a Collegefeed alap�t�ja �s �gyvezet�je, Sanjeev Agrawa is, aki szerint az igaz�n elsz�nt munk�ltat�k nem korl�toz�dnak az �ll�sb�rz�kre, elvileg b�rhol kapcsolatot tudnak tal�lni a hallgat�kkal. A Collegefeed-re t�bb mint 40.000 egyetemista �s 800 munk�ltat� regisztr�lt az Egyes�lt �llamokb�l �s Kanad�b�l, �s a hallgat�k k�zel fele l�tes�tett kapcsolatot a munkaad�kkal. "Az USA nemzeti �tlaga az �ll�sokra jelentkez�kkel val� kapcsolatfelv�telben mind�ssze 5-8 sz�zal�k" - tette hozz� Agrawa.

Egy m�sik szolg�ltat�s a ZippyApp az �rab�rben fizetett munk�kra igyekszik szakosodni - l�sd p�ldak�nt az �ttermeket vagy a kiskereskedelmet. Ebben a szektorban rendk�v�l magas a fluktu�ci�, ez�rt a toborz�s �s maga a munkaer� felv�tel folyamata rengeteg �rt�kes id�t em�szthet fel. A ZippyApp a munkatapasztalat, el�rhet�s�g, k�pzetts�gek �s egy�b k�pess�gek alapj�n rendszerezi a jelentkez�ket, majd rangsorolja az egyez�seket egy adott hirdet�ssel kapcsolatosan. Amint megt�rt�nik egy, a ki�rt�kel�s szerinti kapcsolatfelv�tel a k�t f�l k�z�tt, a sikeres alkalmaz�s ar�nya nem kevesebb, mint 80 sz�zal�k, emelte ki Kamyar Faron, a ZippyApp alap�t�ja.

Faron azon dolgozik, hogy �tlet�t a hosszabb t�v� munkav�llal�sban gondolkod�k ir�ny�ba is kiterjessze, ezt a Talentral nev� oldal biztos�tja. "Egy LinkedIn profil seg�t abban, hogy megtal�ljanak, de nem k�ld k�l�nb�z� �ll�saj�nlatokat k�l�nb�z� embereknek" - mondta Faron, aki szolg�ltat�s�val lehet�v� teszi az �ll�skeres�k sz�m�ra v�gtelen sz�m� profil l�trehoz�s�t, melyek mindegyik�t k�l�nb�z� c�gekre szabhatnak. Az algoritmusok c�mk�kkel l�tj�k el ezeket, amik seg�tenek a k�l�nb�z� keres�sekben val� megjelen�sben.

Hogy mennyire hat�konyak ezek az algoritmusok? Az �szak-Amerik�ban vezet� online video-szolg�ltat�, a Netflix rengeteg p�nzt k�lt�tt arra, hogy javaslataik a megfelel� c�lk�z�ns�ghez jussanak el. A k�rd�s, hogy a munkaer�piaci v�ltozat is lehet-e ennyire finomra hangolhat�, vagy ugyanazt hozza, amit az offline toborz�s - csak �sszek�ti a munkaad�kat a jelentkez�kkel, ahol esetenk�nt eg�szen apr� n�anszok d�ntenek a jelentkez�k k�z�tt? Faron szerint a ZippyApp algoritmusa rendk�v�l dinamikus, minden egyes �j felhaszn�l�val �s kapcsolattal fejl�dik. "Ahogy egyre t�bb adat v�lik el�rhet�v�, �gy tanul" - mondta.

Ezek az els�sorban az Egyes�lt �llamokban m�k�d� szolg�ltat�sok m�g nem t�k�letesek. Ahogy az emberek, akiknek k�z�s a kedvenc sz�n�k, nem felt�tlen�l fognak egym�sba szeretni, a megfelel� k�pess�gekkel rendelkez� ember sem felt�tlen�l illeszkedik egy adott c�gbe. A technika fejl�d�s�vel azonban egy napon jelent�sen k�nnyebb� v�lhat egy ide�lis �ll�s megtal�l�sa, az amerikai oldalak pedig ugyanolyan k�nnyed�n nemzetk�ziv� v�lhatnak, mint a LinkedIn vagy a Facebook.