Dr. Juh�sz Gabriella, a GYTK Gy�gyszerhat�stani Int�zet�nek docense, a kutat�csoport vezet�je hangs�lyozta: els�sorban arra f�kusz�lnak, mely faktorok v�ltj�k ki a migr�nes roham visszat�r�s�t. Hipot�zis�k szerint genetikai t�nyez�k befoly�solj�k, hogy mik�nt reag�l valaki olyan k�ls� k�rnyezeti hat�sokra – �gy p�ld�ul a stresszre – melyek migr�nhez vezetnek. „Felt�telez�seink szerint az agyk�regnek, k�l�n�sen a homloklebenyi r�sznek vannak olyan szab�lyoz� ter�letei, melyek migr�nesekn�l kev�sb� hat�konyan m�k�dnek, �gy a szorong�s, illetve a fokozott stresszv�lasz, valamint a f�jdalom kialakul�s��rt felel�s agyi ter�letek nincsenek megfelel� kontroll alatt” – fogalmazott Dr. Juh�sz Gabriella, hozz�t�ve, hogy a stresszt sz�lesebb �rtelemben vizsg�lj�k. �gy p�ld�ul a munkahelyi �s a h�tk�znapi stresszhelyzetek mellett a f�jdalom visszat�r�s�t�l val� f�lelem is kulcsfontoss�g� lehet.

A vizsg�latokba a tervek szerint sz�z �nk�nt v�llalkoz�t vonnak be; �tven migr�nest �s kontrollcsoportk�nt �tven eg�szs�ges szem�lyt. Az �nk�nt jelentkez�ket a klinika betegei k�z�l v�lasztj�k majd ki. A kutat�s r�szek�nt egyebek mellett funkcion�lis MR seg�ts�g�vel k�peket k�sz�tenek az agyr�l, mik�zben k�l�nb�z� behat�sok �rik a vizsg�latban r�sztvev�t: p�ld�ul f�lelmet kifejez� arcot mutatnak neki vagy �ppen f�jdalommal fenyeget� helyzetet szimul�lnak. A vizsg�latok sor�n l�that� lesz, hogy az egyes k�ls� behat�sokra mely agyi ter�let aktivit�sa milyen m�rt�kben v�ltozott, �s k�l�nb�z�tt-e ez a migr�nesek �s a kontrollcsoport eset�n.

A kutat�si program m�sik r�sze arra keresi a v�laszt, hogy a stresszold� m�dszerek, p�ld�ul az autog�n tr�ning megtanul�sa hogyan hat az agy m�k�d�s�re. A stresszold� relax�ci�s m�dszert elsaj�t�t� �s alkalmaz� migr�nes betegek ugyanis arr�l sz�molnak be, hogy ritk�bban f�j a fej�k �s kevesebb f�jdalomcsillap�t�ra van sz�ks�g�k.

A stressz �s a migr�n �sszef�gg�s�r�l saj�t tapasztalataik alapj�n rendszerint a betegek is besz�molnak. �rdekess�g, hogy legt�bbsz�r nem a stresszhelyzetben j�n a roham, hanem a stresszhat�s lecseng�s�t k�vet�en. �ppen ez�rt gyakori, hogy a h�tk�znapi stressz okozta migr�n a h�tv�g�n alakul ki.

A kutat�csoport vezet�je, Dr. Juh�sz Gabriella �vtizedek �ta kutat a migr�n t�mak�r�ben. PhD-dolgozat�t a migr�n biok�miai �s genetikai aspektusaib�l �rta, majd 2004-2011 k�z�tt a manchesteri egyetemen dolgozott, ahol a k�palkot� vizsg�latokban is j�rtass�got szerzett. A kutat�csoportban h�rom PhD-hallgat�val dolgozik, valamint Dr. K�k�nyei Gy�ngyi pszichol�gussal, aki a testi betegs�gek lelki okait tanulm�nyozza. Munk�jukat seg�ti a Neurol�giai Klinika r�sz�r�l Dr. Ertsey Csaba �s Dr. Zsomb�k Ter�zia, valamint az MR Kutat�k�zpontb�l Dr. Koz�k Lajos.

Dr. Juh�sz Gabriella abban b�zik, hogy a t�mogat�s h�rom �ve alatt munk�juk nemcsak a hazai kutat�st viheti el�re, hanem nemzetk�zi szinten is jelent�s, �j eredm�nyeket mutatnak fel. C�ljuk egyebek mellett, hogy felismer�seik lehet�s�get ny�jtsanak a migr�nes rohamok megel�z�s�re, �s olyan biok�miai mechanizmusokat t�rjanak fel, melyek t�mpontot ny�jthatnak k�s�bbi gy�gyszerfejleszt�sekhez.