Pausz Ferenc szerint ha a rend�ri ellen�rz�s gyakori �s nagy ter�letre terjed ki, akkor javul a baleseti statisztika. Ennek a m�dszernek azonban csak addig van visszatart� ereje, am�g fenntartj�k az intenzit�s�t, egy id� ut�n viszont mindenk�pp “kezd kif�radni”. Ez�rt mindig �jabb �s �jabb m�dszert, eszk�zt, jogszab�lyt kell alkalmazni – v�lekedett a szak�rt�.

Azzal kapcsolatban, hogy a rend�rs�g r�szben a V�da seg�ts�g�vel k�v�nja el�rni, hogy 2020-ra – 2011-hez k�pest – a fel�re cs�kkenjen a hal�los k�zleked�si balesetek �s �ldozatok sz�ma, azt mondta: ez v�llalhat� c�lkit�z�s. Megjegyezte: ahhoz, hogy ez siker�lj�n, minden �sszetev�nek rendben kell lennie, vagyis az utak �llapota jelent�sen nem romolhat, a j�rm�veknek biztons�gosabb� kell v�lniuk, �s az ellen�rz�seknek is �lland�sulniuk kell.

Pausz Ferenc arr�l is sz�lt: a hossz� t�v� megold�s az emberek hozz��ll�s�nak megv�ltoztat�sa, vagyis annak tudatos�t�sa, hogy a k�zleked�si szab�lyok megszeg�se a szab�lytalankod�ra �s m�sokra n�zve is vesz�lyes. Az ellen�rz�sek mellett teh�t arra is nagy sz�ks�g van, amit az Orsz�gos Balesetmegel�z�si Bizotts�g tesz – f�zte hozz�.

Mindemellett a fejlett k�zleked�skult�r�j� orsz�gokban – �gy Ausztri�ban, Hollandi�ban, N�metorsz�gban �s Franciaorsz�gban – is rendszeresen ellen�rzik az aut�sokat, ut�bbiban p�ld�ul a 2000-es �vek elej�n ind�tottak �tfog� k�zleked�sbiztons�gi programot t�bb ezer sebess�gm�r� alkalmaz�s�val. A magyar rendszer �jdons�ga, hogy az egys�gek nem csup�n sebess�get m�rnek, ilyen Eur�p�ban nagyon kev�s helyen van – jegyezte meg.

Az Orsz�gos Rend�r-f�kapit�nys�g kommunik�ci�s szolg�lata az MTI �rdekl�d�s�re azt k�z�lte: a V�da rendszerhez tartoz� �gynevezett komplex k�z�ti ellen�rz� pontok (kkep) magyar fejleszt�s�ek, azokat az ARH Informatikai Zrt. gy�rtja Magyarorsz�gon. A mobil eszk�z�k 600 m�ter t�vols�gb�l is k�pesek dokument�lni adatokat, illetve sebess�gellen�rz�st v�gezni. A k�zeled� �s a t�volod� j�rm�vek sebess�g�t is k�pesek m�rni, �m menet k�zben nem haszn�lhat�k.

A t�j�koztat�s szerint l�zerblokkol�ra, radardetektorra nem tesztelt�k az eszk�zt.

A kamerah�l�zat els� 160 egys�ge cs�t�rt�kt�l �lesben m�k�dik, vagyis az �ltaluk r�gz�tett sebess�gt�ll�p�sek�rt m�r b�ntet�st szabnak ki az orsz�g teljes ter�let�n. A mobil kkep-k egyel�re csak a sebess�gt�ll�p�st m�rik, de az eszk�z�k alkalmasak automatikus rendsz�mfelismer�sre, forgalomsz�ml�l�sra, torl�d�sok �szlel�s�re is. V�rhat�an a harmadik negyed�vben jelennek meg a kieg�sz�t� funkci�k: az eszk�z�k k�pesek lesznek �rz�kelni �s r�gz�teni p�ld�ul azt, ha valaki j�rm�v�vel �thalad a tilos jelz�sen, �tl�pi a z�r�vonalat, jogosulatlanul veszi ig�nybe a buszs�vot vagy nem kapcsolja be a biztons�gi �vet.

Azt �rt�k: a V�da eredetileg indiai eredet� n�i n�v; r�vid, k�nnyen megjegyezhet�, tov�bb� �sszhangban �ll a projekt c�ljaival, szerepel benne a “v�d” sz�. A V�da v�rhat�an 2015 v�g�re �p�l ki teljesen, addig kieg�sz�l egyebek mellett fix telep�t�s� kkep-kkel, az eszk�z�k adatait feldolgoz� �s rendszerez� informatikai rendszerrel, valamint a k�l�nb�z� adatb�zisokat �s int�zked� szerveket �sszekapcsol� adatkommunik�ci�s h�l�zattal.