OGY – Kultur�lis bizotts�g – Balog: szeptembert�l �tlagosan 3,5 sz�zal�kos pedag�gus-b�remel�s v�rhat�Forrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2015-03-28 09:59:28 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/18276
Címkék: Bihari h�rek, Balog Zolt�n, b�remel�s, iskola, kultur�lis bizotts�g, OGY, oktat�s, Orsz�ggy�l�s, pedag�gus
Szeptembert�l a pedag�gus �letp�lya r�szek�nt �jabb 3,5 sz�zal�kos b�remel�s v�rhat� – mondta Balog Zolt�n, az emberi er�forr�sok minisztere �ves meghallgat�s�n az Orsz�ggy�l�s kultur�lis bizotts�ga el�tt szerd�n, Budapesten. Jelezte: az emel�s 2016-ban �s 2017-ben is folytat�dik majd.

A miniszter kit�rt a Klebelsberg Int�zm�nyfenntart� K�zpont (Klik) �tszervez�s�re, amellyel rem�nyei szerint a szervezet m�k�d�se a kezdeti neh�zs�gek ut�n �tl�that�bb� v�lik. Az �j fenntart�i rendszer 30 sz�zal�kkal j�rult hozz� a kistelep�l�seken a szakos ell�totts�g jav�t�s�hoz – eml�tett egy pozit�v v�ltoz�st.

Balog Zolt�n besz�molt a tanfel�gyeleti rendszer l�trehoz�s�r�l is, amely 2015-ben 15 ezer pedag�gus min�s�t�s�t, tanfel�gyeleti ellen�rz�s�t jelenti majd.

A tank�nyvell�t�sban meger�s�tett�k az �llami felel�ss�get, a tank�nyvek �ra folyamatosan cs�kken – jelezte, hozz�t�ve: fokozatos bevezet�ssel h�rom �v alatt el�rik, hogy teljesen ingyenes lesz a tank�nyvell�t�s az �ltal�nos iskol�kban. Most szeptemberben 700 ezren kapj�k ingyenesen a k�nyveket.

Sz�lt m�g a Nemzeti Pedag�gus Kar l�trehoz�s�r�l, �s azt mondta, a szakmai f�rum �rdemi lehet�s�get k�n�l a p�rbesz�dre. A kiemelt int�zked�sek k�z� sorolta m�g a h�rom �ves kort�l k�telez� �vod�ztat�st.

A szakminiszter a fels�oktat�s ter�let�r�l azt mondta: sikeres volt az ad�ss�gkonszolid�ci�, stabil az anyagi b�zis, tavaly pozit�v egyenleg alakult ki, �s 21,8 milli�rd forintos t�bblettel z�rtak a fels�oktat�si int�zm�nyek.

Kit�rt arra, hogy a k�zelm�ltban elfogadott fels�oktat�si strat�gia 15 �vre jel�li ki az ir�nyokat �s feladatokat, �s az a c�l, hogy szervezettebb, tervezettebb fels�oktat�si rendszer m�k�dhessen. Ma ugyanis egyszerre van jelen az eur�pai sz�nvonal �s a pazarl�s – �llap�totta meg. Rem�ny�t fejezte ki, hogy a kancell�ri rendszerrel olyan ir�ny�t�st tudtak kialak�tani, amellyel elv�lasztj�k a szakmapolitik�t �s a gazdas�gi ir�ny�t�st. Sz�lt m�g arr�l, hogy az �j rendszer�, du�lis k�pz�sben k�zel 1100 hallgat� kezdheti meg majd a tanulm�nyait szeptembert�l.

Kunhalmi �gnes (MSZP) az �l�sen arr�l besz�lt, hogy a tank�nyvell�t�s rendszere �s a Klik is megbukott. A k�pvisel� firtatta a Klik t�bbmilli�rdos ad�ss�g�t, �s r�k�rdezett a S�gv�ri gimn�zium �gy�re is. Arra is k�v�ncsi volt Szab� Szabolcs f�ggetlen k�pvisel�vel egy�tt, hogy a t�rca kapcsolatban volt, illetve van-e br�kerc�gekkel?

Ikotity Istv�n (LMP) az �veges-programn�l �s a H�d a munka vil�g�ba programn�l t�rt�nt vissza�l�seket tett sz�v�, �s arra is k�v�ncsi volt, hogyan lehet �gy k�zdeni a szegreg�ci� ellen, ha nem m�rik fel a probl�m�t.

Korm�nyp�rti k�pvisel�k – k�zt�k Demeter L�szl� �s Simon R�bert – a k�telez� �vod�ztat�s f�r�helyei, illetve a tank�nyvell�t�s �s a mindennapos testnevel�s tapasztalatai ir�nt �rdekl�dtek.

D�r� D�ra (Jobbik), a bizotts�g eln�ke azt k�rdezte, hogy terveznek-e olyan rendszerszint� �talak�t�st a tank�nyvell�t�sban, mint a Klikn�l.

Balog Zolt�n v�lasz�ban kiemelte: megbukni 2010-ben �s 2014-ben az MSZP bukott meg, �s ha a Klik, a tank�nyvek, vagy a S�gv�ri gimn�zium �gy�ben ez lenne a helyzet, akkor a tavalyi v�laszt�son nem ilyen eredm�nyek sz�letettek volna.

Az, hogy a k�zponti k�lts�gvet�sb�l sokkal jelent�sebb �sszeget ford�tanak k�znevel�sre �s m�gis megjelenik a hi�ny, abb�l fakad, hogy egy “nem �szinte rendszert” pr�b�lnak tisztess�gessel felv�ltani. Egy�ttal jelezte: a hi�nyt igyekeznek folyamatosan p�tolni.

A S�gv�ri gimn�zium elnevez�s�r�l azt mondta: szeretn� elker�lni, hogy a dolgok nem �rdemi r�sz�r�l sz�ljon a vita. Szerinte az a k�rd�s, S�gv�ri Endre m�lt�-e arra, hogy egy j� nev� gimn�zium n�vad�ja legyen. Semmilyen auton�mi�ba belesz�lni nem k�v�n, de ahol t�rv�nyes k�telezetts�gei vannak, ott helyt kell �s fog is �llni – jelezte.

A tank�nyvekr�l azt mondta: az, hogy a sz�l�k terhei milli�rdokkal cs�kkentek, tal�n ellens�lyozza az id�beli cs�sz�sokat, ugyanakkor a rendszert folyamatosan jav�tani kell.

Balog Zolt�n jelezte: semmilyen igazgat�si szerv�k nem �ll kapcsolatban br�kerc�gekkel, a fels�oktat�si int�zm�nyekn�l tud ilyen befektet�si form�kr�l, ezek �sszegy�jt�se most folyik.

�vodai f�r�helyek az elm�lt �vek fejleszt�sei nyom�n rendelkez�sre �llnak, az a n�h�ny sz�z, ami m�g hi�nyzik, szeptemberre meglesz – �g�rte. Kit�rt arra is, hogy ezzel p�rhuzamosan plusz �von�k�pz�s is seg�teni fogja a felz�rk�z�st.

K�z�lte, hogy az �veges-programn�l � tett el�sz�r feljelent�st �s a rend�rs�g nyomoz. Hozz�tette: ugyanez a helyzet a H�d a munka vil�g�ba programmal is.

Jelezte: vizsg�lat folyik, � miniszterk�nt az el��r�sok betart�s�t tudja �ttekinteni, �s a sz�kh�zv�s�rl�sn�l �gy t�nik, ez rendben volt. A g�pkocsi-b�rl�st ugyanakkor nem l�tta rendben l�v�nek, olcs�bban is meg lehetett volna oldani – jegyezte meg.

A mindennapos testnevel�sre t�rve kiemelte: id�n hazai forr�sb�l 18 milli�rd, uni�s forr�sb�l pedig 30 milli�rd forint �ll rendelkez�sre tanterem, uszoda �s tornaterem �p�t�s�re. Szavai szerint a sz�l�k �dv�zlik, a di�kok pedig szeretik ezt az int�zked�st.

Balog Zolt�n �gy �sszegzett: a gazdas�g fejleszt�se �s a munkahelyteremt�s az oktat�s �s kult�ra meger�s�t�se n�lk�l nem lehets�ges. A tervezett int�zked�seket t�bb mint 900 milli�rdos uni�s forr�s szolg�lja – er�s�tette meg.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!