Egy enyhe j�rv�ny is elvihet 75 milli�rdotForrás: Index
Utolsó módosítás: 2009-11-25 12:38:21 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/1841
Címkék: P�nz�gyi szolg�tat�sok, influenza j�rv�ny, gdp, Sz�kely Tam�s, enyhe, is, elvihet, 75, milli�rdot
Ha minden tizedik ember megbetegszik, az �tvenmilli�rdos kies�st �s t�bb mint k�tmilli� t�pp�nzes napot okozna. A vil�ggazdas�got k�t-h�rom sz�zal�kkal vetheti vissza a j�rv�ny.

Csak becsl�sek vannak, hogyan hatna a magyar gazdas�gra �s k�lts�gvet�sre, ha t�megek betegedn�nek meg influenz�ban. Az eg�szs�g�gyi miniszter k�rd�s�nkre �gy sz�molt, hogy a lakoss�g t�z sz�zal�k�nak megbeteged�se �tvenmilli�rd forint GDP-kies�st okozna, �s huszon�t milli�rddal n�veln� az eg�szs�gkassza kiad�sait. Legnagyobb m�rt�kben a turizmus szenvedheti meg a j�rv�nyt.

„A vil�gj�rv�ny nemcsak az eg�szs�g�gy, hanem a nemzetgazdas�g valamennyi egy�b szektor�ra is s�lyos hat�sokat fog gyakorolni” – olvashat� a nemzeti pand�mi�s terv gazd�lkod� szervezeteknek sz�l� t�j�koztat�j�ban. Az augusztusi keltez�s� dokumentum (pdf) szerint „v�rhat�an k�r�lbel�l a lakoss�g 25–45 sz�zal�ka betegszik meg [...] ez Magyarorsz�gon mintegy 2,5–4,5 milli� influenza megbeteged�st jelent egy 10-15 h�tig tart� j�rv�ny alatt egy vagy t�bb egym�st k�vet� szezonban [...] az influenz�ban megbetegedettek k�z�tt a hal�lesetek ar�nya v�rhat�an jelent�sen magasabb lesz, mint szezon�lis influenzaj�rv�nyok idej�n”.

Igaz, k�s�bb m�r csak huszon�t–harminc�t sz�zal�kos megbeteged�si ar�nyt val�sz�n�s�tenek, �s azt �rj�k, hogy egy ember �tlagosan �t–h�t napot eshet ki a munk�b�l a j�rv�ny miatt – felt�ve, hogy a megbeteged�s nem okoz k�l�nf�le sz�v�dm�nyeket.

 

 

Csak becsl�sek

Arr�l, hogy a j�rv�ny okozta t�meges megbeteged�sek milyen t�nyleges hat�ssal lehetnek a magyar gazdas�gra, csak becsl�sek vannak. K�rd�s�nkre, hogy az Eg�szs�g�gyi Strat�giai Kutat�int�zet (ESKI) k�sz�tett-e modellsz�m�t�sokat, milyen j�rv�nyfert�z�tts�gn�l mekkora lehet a gazdas�g teljes�tm�ny�nek cs�kken�se, illetve milyen pluszkiad�sokkal j�rhat ez a k�lts�gvet�sre, azt a v�laszt kaptuk, hogy az ESKI-nek ilyen sz�m�t�sa nincs.

 

�rdekl�d�s�nkre Sz�kely Tam�s eg�szs�g�gyi miniszter is csak becs�lt adatokat tudott k�z�lni. Azt mondta, hogy a miniszt�riumban egy, a lakoss�g t�z sz�zal�k�t �rint� j�rv�nyra k�sz�lt becsl�s, ett�l elt�r� megbeteged�si ar�ny p�nz�gyi-gazdas�gi hat�sait legfeljebb ezekb�l a sz�mokb�l lehet ar�nyos�tani (az el�rejelz�st persze a beoltottak ar�ny�nak v�ltoz�sa is befoly�solhatja, ez a mutat� jelenleg tizenegy sz�zal�k k�r�l van).

Egy t�zsz�zal�kos j�rv�nyban a dolgoz�k – a statisztikai hivatal �s az szja-bevall�sok adatai alapj�n nagyj�b�l n�gy �s f�l milli� ember – k�z�l �tlagosan minden tizedik, teh�t �sszesen n�gysz�z�tvenezer esik ki a munk�b�l. �t nappal, vagyis egy munkah�ttel sz�molva ez k�t �s negyed milli� t�pp�nzes nap, ami els� hall�sra soknak t�nik (�s sokkal t�bb lehet, ha azt is figyelembe vessz�k, hogy a tizenk�t �vesn�l fiatalabb beteg gyerekkel a sz�l� jogosult t�pp�nzen lenni, �s az sem lenne meglep�, ha egyesek az�rt menn�nek el t�pp�nzre, hogy ne kapj�k el a betegs�get a m�r megfert�z�d�tt koll�g�kt�l).

A hazai gazdas�g teljes�tm�ny�t ugyanakkor eleny�sz� m�rt�kben veti vissza egy t�zsz�zal�kos fert�z�s. Az �ves brutt� hazai term�k (GDP) �rt�ke nagyj�b�l huszonhatezermilli�rd forint, ennek egy�tvenketted�t, nem eg�szen k�t sz�zal�k�t �ll�tj�k el� egy h�t alatt. Ez k�r�lbel�l �tsz�zmilli�rd forint, aminek a t�z sz�zal�ka – hiszen ennyi munkanapkies�sre lehet sz�m�tani – �tvenmilli�rd forint. Ha a sz�v�dm�nyek miatt k�t h�tre n�ne az �tlagosan beteg�llom�nyban t�lt�tt id�, akkor is csak sz�zmilli�rddal, vagyis kevesebb, mint n�gy ezrel�kkel esne vissza a gazdas�g.

 

 

Durva �tlag

Igaz, ez nagyon durva �tlagsz�m�t�s, ami nem veszi figyelembe az �gazatspecifikus t�nyez�ket. P�ld�ul azt, hogy egy t�zsz�zal�kos j�rv�ny nem jelentkezik minden munkahelyen azonos m�rt�kben. S�t mivel a fert�z�s z�rt k�z�ss�gekben gyorsabban terjedhet, egyes munkahelyeken ak�r a dolgoz�k fele is megbetegedhet, ami ak�r gy�rbez�r�sokhoz, egyes termel�si tev�kenys�gek ideiglenes le�ll�t�s�hoz is vezethet.

Ennek hat�sair�l azonban pontosabb becsl�st nem nagyon lehet csin�lni, mert akkor azt is vizsg�lni kellene, hogy milyen t�pus� gazd�lkod� szervezet mennyi id�re sz�nteti be a tev�kenys�g�t, p�ld�ul egy szezon�lis termel�se cs�cs�n vagy �ppen m�lypontj�n l�v� c�get �rint-e az �tlagosn�l s�lyosabban a j�rv�ny. Arr�l nem is besz�lve, hogy egy t�meges j�rv�ny a k�zszolg�ltat� c�gek m�k�d�s�t is felbor�thatja. Egy tavasszal a birtokunkba ker�lt BKV-s int�zked�si terv p�ld�ul az eg�sz f�v�rosi t�megk�zleked�s le�ll�t�s�t sem z�rta ki, aminek tovagy�r�z� hat�sa lenne a teljes magyar gazdas�gra.

A magyar GDP alakul�s�t r�ad�sul – mivel nyitott, exportorient�lt gazdas�gr�l van sz� – d�nt�en befoly�solhatja az is, hogy mennyire terjed el a j�rv�ny a legnagyobb k�lkereskedelmi partnereinkn�l. Egy elemz� m�g m�jusban mondta azt, hogy ha n�h�ny nagy kereskedelmi partner�nk, N�metorsz�g, Ausztria, Olaszorsz�g vagy Franciaorsz�g a v�rus elterjed�se miatt bez�rk�zik, az minden exportra termel� gazdas�got visszavethet.

A magyar eg�szs�g�gyi korm�nyzatnak nincs tudom�sa arr�l, hogy a WHO k�sz�tett volna becsl�st a j�rv�ny glob�lis gazdas�gi hat�sair�l, eg�szs�g-gazdas�gtani kutat�k �gy becs�lik, hogy m�r egy t�zsz�zal�kos vil�gj�rv�ny is k�t-h�rom sz�zal�kkal vetheti vissza – f�leg a k�lkereskedelmi kapcsolatok le�p�l�se miatt – a vil�ggazdas�got.

 

 

Szeg�ny turizmus

Egy ilyen visszaes�s�nek szak�rt�k – �s a j�rv�ny kezdeti, mexik�i tapasztalatai – szerint az egyes gazdas�gi �gazatok k�z�l a turizmus lehet a legkomolyabb �ldozata. Androulla Vasziliou, az EU eg�szs�g�gyi biztosa az elm�lt hetekben t�bbsz�r is besz�lt arr�l, hogy a gazdas�g recesszi�b�l val� kil�bal�st �sszess�g�ben is visszavetheti a j�rv�ny, de a legs�lyosabb k�rokat az idegenforgalom �s a szabadid�ipar szenvedi majd el. M�rpedig az �v utols� egy-k�t hete n�lunk is f�szezonnak sz�m�t, m�g ha nem is annyira, mint a t�len felkapott egzotikus �d�l�helyeken �s s�paradicsomokban, ahol a hat�s a legdurv�bb lehet.

J�rv�ny nemcsak a gazdas�gi termel�st nem k�m�li, a k�lts�gvet�st sem. Egyfel�l a termel�skies�ssel egy�tt v�lhet�en cs�kkennek n�mileg – a recesszi� miatt a tavalyit�l �gy is elmarad� – ad�bev�telek. M�sfel�l a megbetegedettek gy�gy�t�sa milli�rdos nagys�grend� pluszkiad�st okozhat az eg�szs�gbiztos�t�nak.

 


2 + 2,5 + 14,6 + 4, nagyj�b�l

Sz�kely Tam�s az eg�szs�g�gyi t�bbletkiad�sokat is csak becs�lni tudta. A modellezett t�zsz�zal�kos j�rv�ny egymilli� betege a miniszt�rium sz�m�t�sai szerint �tlagosan k�tezer forintnyi t�rsadalombiztos�t�si p�nzzel megt�mogatott gy�gyszert venne – ez k�tmilli�rd forintos kiad�s (a megel�z� olt�sok n�gy �s f�l milli�rdot meghalad� k�lts�gvet�si kiad�sa ebben nincs benne).

Ha az egymilli� beteg fele elmegy a h�ziorvoshoz vagy a szakrendel�be, az �tlagosan �tezer forintba, �sszesen teh�t k�t �s f�l milli�rd forintba ker�l. Ha a fert�z�ttek t�z sz�zal�ka, azaz sz�zezer ember ker�l k�rh�zba, az 14,6 milli�rd forint kiad�s, miut�n a miniszt�rium betegenk�nt 146 ezer forint �tlagos k�lts�ggel sz�mol.

Ha az egymilli� beteg nagyj�b�l negyven–negyven�t sz�zal�ka munkav�llal� – teh�t lek�pezi az �sszes lakoson bel�l �tlagot –, akkor az � t�pp�nzk�lts�g�k h�rom �s f�l, n�gymilli�rd forint lehet. Itt persze komoly bizonytalans�gi t�nyez�, hogy a betegek a m�g a teljesen a munk�ltat� vagy a r�szben m�r a t�rsadalombiztos�t� �ltal fizetett beteg�llom�nyos id�szakban lenn�nek (�vente egy�bk�nt �tlagosan nyolc-kilenc napot t�lt�nk t�pp�nzen).

�sszess�g�ben Sz�kely Tam�s �gy sz�mol, hogy k�zvetve �s k�zvetlen�l hetven�tmilli�rd forint k�r�li k�r �rn� a magyar gazdas�got �s a k�lts�gvet�st egy t�zsz�zal�kos, ahogyan fogalmazott, „nem olyan extr�m nagy j�rv�ny” eset�n.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!