P�terfalvi Attila elmondta: az adatv�delmi �gyek 46 sz�zal�k�ban, az inform�ci�szabads�got �rint� �gyek 55 sz�zal�k�ban �llap�tott meg jogs�rt�st a hat�s�g tavaly. A tendencia cs�kken�, 2013-ban az adatv�delmi �gyek 50, az inform�ci�szabads�ggal �sszef�gg� �gyek 70 sz�zal�k�ban �llap�tottak meg jogs�rt�st.

Hozz�tette: a 2013-as jogs�rt�sek sz�ma kiugr� volt, de a cs�kken�sben szerepet j�tszik az is, hogy er�s�dik az adatv�delmi �s inform�ci�szabads�g-tudatoss�g, �s n� a konzult�ci�s �gyek sz�ma, amikor m�g az adatkezel�s megkezd�se el�tt fordulnak a hat�s�ghoz. Egy sikeres konzult�ci� pedig elej�t tudja venni a jogellenes adatkezel�snek – tette hozz�.

A hat�s�g besz�mol�ja szerint tavaly 3030 �gyet iktattak, ez a sz�m nagys�grendileg megegyezik a 2013-as adattal. Az �gyek 53 sz�zal�ka az adatv�delmet, 13 sz�zal�ka az inform�ci�szabads�got �rintette, 2 sz�zal�ka mindk�t inform�ci�s �gat, a t�bbi 32 sz�zal�k “egy�b” volt, p�ld�ul az adatkezel�sek v�ltoz�sainak bejelent�se. A k�z�rdek� adatok megismer�s�hez f�z�d� alapjogot 464 �gy �rintette, ez a 2013-ban �rkezett 420 �gyh�z k�pest sz�mszer� �s ar�nybeli n�veked�st is jelez.

P�terfalvi Attila elmondta: a v�laszt�si �vben term�szetes, hogy alacsonyabb a jogszab�lyi v�lem�nyez�sek sz�ma, 2013-ban 310, tavaly 210 jogszab�lyt v�lem�nyeztek.

Szab� Endre Gy�z� eln�khelyettes k�z�lte: tavaly 30 esetben indult hat�s�gi elj�r�s, ebb�l 12 term�kbemutat� szervez�se, 7 k�vetel�skezel�s-ad�ss�gbehajt�s, 6 direkt marketing miatt. Hozz�tette, a k�vetel�skezel�kn�l m�g mindig sok a jogs�rt�s, de egy�rtelm�en �rezhet�, hogy figyelembe veszik a hat�s�gi hat�rozatokat.

A term�kbemutat�k szervez�i azonban �ltal�ban nem egy�ttm�k�d�k a hat�s�ggal, �s arra t�rekednek, hogy mire a hat�s�g szankci�ja �rv�nyes�thet� lenne, m�r ne legyenek megtal�lhat�k. Elmondta: t�bb esetben is b�rs�got szabtak ki az elj�r�sok v�g�n, de a behajt�s “probl�m�s”.

Az eln�khelyettes a direkt marketinggel kapcsolatban felh�vta a figyelmet arra, hogy tapasztalatuk szerint kialakult az elektronikus el�rhet�s�gi adatok feketepiaca is, azaz az adatb�zisok jogellenes kezel�se, “b�rbead�sa”.

A hat�s�g tavaly 78 milli� forintnyi adatv�delmi b�rs�got szabott ki, t�bb esetben is a maxim�lis �sszeget, t�zmilli� forintot. Az eln�khelyettes jelezte: �rdemes lenne ezt az �sszeget felemelni.

P�terfalvi Attila elmondta: a v�laszt�si �vben nagy hangs�lyt kapott a v�laszt�si elj�r�s az inform�ci�szabads�g t�kr�ben, a transzparencia �s a kamp�nyfinansz�roz�s. Jelezte: hi�ba mer�l fel ig�nyk�nt annak ellen�rz�se, h�nyan �lnek a tavaly el�sz�r alkalmazott t�bbes aj�nl�s lehet�s�g�vel, ez csak a szem�lyes adatok kezel�s�n kereszt�l volna megval�s�that�, �s a v�laszt�si szervek nincsenek feljogos�tva ilyen adatok kezel�s�re.

A hat�s�g 2015-ben tov�bbra is kiemelten foglalkozik a term�kbemutat�kkal, a k�vetel�skezel�kkel, a telemarketingesek adatkezel�s�vel �s a gyermekek online adatv�delm�vel.

P�terfalvi Attila jelezte: v�rhat�an az �v v�g�n fejez�dik be az az uni�s projekt, amelynek c�lja, hogy az adatv�delmi ismeretek oktat�sa egys�ges tananyaggal val�suljon meg az uni� k�zoktat�si rendszer�ben. Elmondta, a tananyag �s �tmutat� magyarra ford�t�sa ut�n a hat�s�g k�pezi ki az els� pedag�gusokat az adatv�delmi ismeretek oktat�s�ra.