A hajd�szoboszl�i hat�rban gazd�lkod� �rvendi L�szl�r�l a szakm�ban tudj�k, hogy sokat meg�lt ember, de az a l�tv�ny, amit a homokver�s m�velt id�n a r�pavet�sekkel, m�g �t is meglepte.
M�lyre a magot

– A k�zelm�lt homokviharai s�vosan 8-10 centim�ter vastag porr�teggel ter�tett�k be a r�pat�bl�kat, magunk is k�v�ncsian v�rjuk, hogy k�pes lesz-e a vastag takar�n �tt�rni a fiatal n�v�ny – osztotta meg vel�nk a hat�rszeml�n szerzett tapasztalatait a Magosz megyei eln�ke, aki maga is �gy l�tja, hogy nagyon elkelne legal�bb 20-25 millim�ter es�. Szavai szerint a csapad�kot akkor kell fogadni, amikor �rkezik, de t�ny, hogy a b�z�ra m�r nagyon kellene m�r az es�.

Fot�: Matey Istv�n ©

Kiss Zolt�n, a megyei korm�nyhivatal f�ldm�vel�si igazgat�ja �gy fogalmazott, hogy b�r a tavaszi munk�k zajlanak a hat�rban, azt nem mern� mondani, hogy minden tekintetben optim�lis k�r�lm�nyek k�z�tt. – A gazd�lkod�k tudj�k, hogy mi a dolguk, de az id�j�r�s alakul�s�ra nincs befoly�suk. Arr�l p�ld�ul nem tehetnek, hogy id�n tavasszal nem k�pz�d�tt h�l�, ami most �get�en hi�nyzik a talajokb�l. 20-30 millim�ter es� �tmenetileg (mondjuk k�t h�tre) enyh�ten� a sz�razs�gb�l ad�d� gondokat, de �sszess�g�ben m�r legal�bb 100 millim�ternyi csapad�k hi�nyzik a talajokb�l. R�ad�sul az �szi kal�szosokra kijuttatott m�tr�gya is akkor tudna megfelel�en hasznosulni, ha min�l el�bb j�nne r� n�mi csapad�k – tudatta a f�ldm�vel�si igazgat�.
Sivatagi t�j

Derecske hat�r�ban vannak olyan d�l�utak, amelyeken k�zlekedve val�s�gos sivatagi felv�teleket lehetne k�sz�teni arr�l, ahogyan a t�bl�kon fodroz�dik a homok – t�j�koztatott a nem mindennapi id�j�r�si k�r�lm�nyr�l B�k�si Imre, a helyi Pet�fi Mez�gazdas�gi Kft. �gyvezet�je. �ket most legink�bb az aggasztja, hogy t�z hekt�rnyi olajretek-vet�s�k komolyan k�rosodhat, mik�nt a lucerna kel�se is kritikusnak l�tszik. A c�gvezet� azon az �ll�sponton van, hogy a „t�zolt�shoz” h�sz millim�ternyi es� tal�n el�g lenne, de �sszess�g�ben m�r vagy 80 millim�ter csapad�k hi�nyzik a derecskei hat�rban a talajokb�l.

Fot�: Matey Istv�n ©

Kom�diban m�g az elm�lt �v �sz�n kezd�dtek a bajok, hiszen a s�ros, latyakos talajt nem lehetett norm�lisan felsz�ntani. Polg�r J�zsef helyi gazda elmondta, hogy �k is minimum 20-25 millim�ter es��rt foh�szkodnak, ami �gy, vet�s idej�n mindenk�ppen enyh�tene a probl�m�ikon. „K�ne a csapad�k, az m�r igaz, hiszen a gyenge min�s�g�, h�zagos �szi sz�nt�st nem igaz�n szerencs�s porral beh�zni” – szakm�zott kicsit a mez�gazd�sz.

- Petneh�zi Attila -Itt sz�raz, ott vizes
A S�rr�ten, azon bel�l is Nagyr�b� k�rny�k�n �rdekes kett�ss�g jellemzi a hat�rt. Vannak olyan t�bl�k, amelyekre a sok �szi csapad�k miatt m�ig nem tudnak g�ppel r�menni, m�g m�sutt egy id�re fel kell f�ggeszteni a vet�st a talaj sz�razs�ga miatt. „A gazdat�rsak pr�b�lj�k hengerez�ssel t�m�r�teni a talajt, de az a helyzet, hogy minden munka �gy sz�r�tja a f�ldet, mint a fene” – adott hangot keser�s�g�nek T�rsi L�szl� nagyr�b�i gazd�lkod�.