- Sz�vel�gtelens�gr�l akkor besz�l�nk, amikor a sz�vizom �sszeh�z� erej�nek cs�kken�se miatt a bal kamra nem tud megfelel�en �sszeh�z�dni, �gy a sz�v nem tudja ell�tni azt a feladat�t, hogy a sz�vetek megfelel� v�rell�t�s�t �s a kering�st biztos�tsa. Ezt szisztol�s sz�vel�gtelens�gnek nevezz�k. Az elm�lt n�h�ny �vben figyeltek fel a sz�vel�gtelens�g egy m�sik mechanizmus�ra, amikor viszont a sz�v elernyed� funkci�j�val van baj, ennek neve diasztol�s sz�vel�gtelens�g. Az e betegs�gben szenved�k sz�ma t�bb sz�zezerre becs�lhet�, ez�rt a sz�vel�gtelens�get �s a sz�vritmuszavart – b�r nem fert�z�ek – kardiovaszkul�ris j�rv�nynak is h�vj�k gyakoris�guk miatt – mondja Csan�di Zolt�n, a Debreceni Egyetem Kardiol�giai �s Sz�vseb�szeti Klinik�j�nak egyetemi docense.

M�g ez elernyed�si zavarra jelenleg nincs speci�lis gy�gyszeres kezel�s, addig az �sszeh�z�d�si zavart r�g�ta ismeri az orvostudom�ny, �s sz�mos medicina �ll rendelkez�sre a betegek �llapot�nak jav�t�s�ra. Ilyen a v�zhajt�, amely a nem megfelel� kering�s r�v�n felgy�lemlett folyad�kot t�vol�tja el p�ld�ul a t�d�b�l, a has�regb�l vagy az als� v�gtagokb�l.

- A leggyakoribb jelek a fizikai terhelhet�s�g cs�kken�se, a f�rad�konys�g, a fullad�sos panasz �s az �d�m�sod�, “vizesed�” l�b. El�rehaladottabb st�diumban ak�r m�r nyugalmi �llapotban is jelentkezhetnek ezek a kellemetlen t�netek, nem csak terhel�sre. A sz�vel�gtelens�g gyakori oka a koszor��r-betegs�g, sokszor infarktus ut�n vesz�ti el a sz�vizom az �sszeh�z�d�s k�pess�g�t. Sajnos a betegs�g nem csak az id�seket �rinti – magyar�zza a doktor.

A ter�pi�s lehet�s�gekr�l sz�lva a kardiol�gus hozz�teszi: specifikus m�t�ti megold�s nincs a sz�vel�gtelens�g kezel�s�re, �m gy�gyszerekkel, p�ld�ul b�tablokkol�kkal �s m�szerbe�ltet�ssel a folyamat lass�that�. Mintegy k�t �vtizede van lehet�s�g haz�nkban arra a m�t�tre, amely sor�n egy kism�ret� defibrill�tort �ltetnek be a beteg mellkas�ba, amivel az �letvesz�lyes kamrai ritmuszavarok �s a hirtelen sz�vhal�l megel�zhet�.
Illusztr�ci�: AFP ©

A debreceni Kardiol�giai �s Sz�vseb�szeti Klinik�n �vente mintegy sz�z ilyen oper�ci�t v�geznek. A m�szeres m�t�ti kezel�s m�sik m�dja a reszinkroniz�ci�s pacemaker, ami a sz�vizom m�k�d�s�t teszi hat�konyabb�, gazdas�gosabb�, jelent�sen jav�tva a beteg �letmin�s�g�t �s funkcion�lis �llapot�t. Ebb�l Debrecenben k�zel 200-at �ltetnek be �vente.

- A sz�vel�gtelens�g progressz�v betegs�g, vagyis az id� el�rehaladt�val rosszabbodik, �m ennek �teme gy�gyszerekkel lass�that�. A legs�lyosabb, a fent eml�tett ter�pi�kra nem reag�l� esetekben a sz�v�t�ltet�s jelenthet megold�st. Tavaly haz�nkban 55 beteg �let�t siker�lt ezzel megmenteni, ami Magyarorsz�gon az eddigi legt�bb, �s nemzetk�zi �sszehasonl�t�sban is meg�llja a hely�t – ismerteti a szakember.

Csan�di doktor a sz�vritmuszavar egyik gyakori form�j�r�l, a pitvarfibrill�ci�r�l is sz�lt. Ilyenkor a sz�v nem ritmusosan h�z�dik �ssze, ez�rt szab�lytalan pulzus tapinthat�. Ez k�l�n�sen az id�sek betegs�ge, mivel az �letkor el�rehaladt�val n� az el�fordul�s gyakoris�ga. A pitvarfibrill�ci� jelent�s stroke-rizik�, ez �ll az agyi �rkatasztr�f�k �t�d�nek h�tter�ben. A sz�vel�gtelens�g �s a sz�vritmuszavar gyakori oka az alkohol, a doh�nyz�s, az elh�z�s, de a genetikus hajlam is fontos.

Sz�vel�gtelens�g �s ritmuszavarok c�mmel rendeznek tudom�nyos �l�st �prilis 24-�n, p�nteken 14 �r�t�l a Debreceni Egyetem Klinikai K�zpont Elm�leti T�mb tanterm�ben (Debrecen, Nagyerdei krt. 98.). A tan�cskoz�son a sz�vel�gtelens�g kezel�s�ben �rintett szakter�letek k�pvisel�i lesznek jelen a ment�s�kt�l, az alap- �s a s�rg�ss�gi ell�t�sban dolgoz� orvosokon �t a kardiol�gusokig.