2008-ban jelent meg az els� olyan tanulm�ny, amelyikb�l kider�lt, hogy Eur�p�ban k�l�nb�z� genetikai klaszterek tal�lhat�ak, vagyis a genetikai mint�zat alapj�n n�pcsoportokat lehet azonos�tani. A n�pcsoportoknak m�s-m�s betegs�gekre van kit�ntetett fog�konys�ga. Az uni�s p�ly�zaton mintegy 900 milli� forint t�mogat�st nyert program keret�ben sz�munkra az volt a f� c�lkit�z�s, hogy a magyar popul�ci�ban felt�rk�pezz�k a legnagyobb s�ly� n�pbetegs�gekkel szembeni hajlamot, k�pet adjunk arr�l, hogy milyen betegs�gekkel szemben, milyen genetikai elt�r�sek szintj�n fejez�dik ki a fog�konys�g – mondta �d�ny R�za egyetemi tan�r, a program egyik vezet�je a cs�t�rt�ki sajt�t�j�koztat�n.
G�n �s k�rnyezet k�lcs�nhat�sa
A projekt egyes alprogramjait szervesen kapcsolja �ssze az a c�l, hogy a kutat�csoportok felt�rj�k �s jellemezz�k azokat a genetikai mut�ci�kat, amelyek a sz�v– �s �rrendszeri, az anyagcsere �s daganatos betegs�gek, a reumatol�giai k�rk�pek �s gyakori b�rbetegs�gek, valamint az eg�szs�get vesz�lyeztet� magatart�sform�k (doh�nyz�s, alkoholizmus) kialakul�s�ban, s�lyosbod�s�ban meghat�roz�ak lehetnek.
– A kardiovaszkul�ris betegs�gekn�l j�l ismertek azok az eg�szs�gmagatart�si form�k (doh�nyz�s, alkoholfogyaszt�s, eg�szs�gtelen t�pl�lkoz�s, fizikai inaktivit�s), amelyek hajlamos�tanak sz�v- �s �rrendszeri probl�m�kra. Ugyanakkor az eg�szs�gmagatart�si t�nyez�knek, vagyis a doh�nyz�sra val� r�szok�snak, a leszok�s k�pess�g�nek, vagy az alkoholizmusnak is vannak genetikai meghat�rozotts�gai. Nagy Endre, a Belgy�gy�szati Klinika tansz�kvezet� projektj�nek az egyik r�szt�m�ja p�ld�ul, a terhes n�k doh�nyz�sr�l val� leszok�s�nak k�pess�ge, hiszen a k�ros szenved�ly abbahagy�s�nak legf�bb motiv�l� ereje az �ldott �llapot, m�gis vannak olyan n�k, akik akaratuk ellen�re is k�ptelenek leszokni. A tansz�kvezet� azt vizsg�lta, hogy van-e em�g�tt genetikai meghat�rozotts�g, s az hogyan f�gg �ssze a terhess�g k�r�lm�nyeivel – magyar�zta �d�ny R�za. A szakember nyomat�kos�totta: a genetikai meghat�rozotts�g szintj�n nincs elrendeltetve, hogy milyen k�rba fogunk megbetegedni �s az milyen hossz� �lettartamra predesztin�l az benn�nket, ugyanis az �letm�dnak is nagyon jelent�s szerepe van. A g�nek bet�ltik a fegyvert, a k�rnyezet pedig megh�zza a ravaszt – id�zett egy neves amerikai tud�st �d�ny R�za.
Ha m�r genetikai szinten felismerj�k a vesz�lyeztetetts�get akkor olyan c�lzott programokra van lehet�s�g, amikkel megakad�lyozhatjuk a betegs�g kialakul�s�hoz vezet� k�rnyezeti hat�sok �rv�nyes�l�s�t – h�zta al� a szakember.