A legjelent�sebb magyarorsz�gi s�rhely

A temet� az elm�lt �vek legnagyobb felfedez�se ebb�l a korszakb�l, mivel hatalmas gepida leletanyaggal b�szk�lkedik. A titokzatos gepida n�pet – n�h�ny �r�sos forr�st�l eltekintve – csak a r�g�szeti leletek alapj�n ismerhetj�k.Az ut�bbi �vekben csup�n kisebb temet�ket tal�ltak a r�g�szek, �gy a most Beretty��jfalu hat�r�ban el�ker�lt k�zel k�tsz�z s�r egyed�l�ll�nak tekinthet�, orsz�gos szinten a legjelent�sebbek k�z� tartozik.�„A gepid�knak Erd�lyben volt a hatalmi k�zpontjuk, azonban a mostani beretty��jfalui leletanyag alapj�n �gy t�nik, itt is lehetett egy jelent�s centrumuk, t�bb �vsz�zadon kereszt�l �lhetett itt ez a n�pcsoport” –�mondta Farkas Zolt�n, a Salisbury R�g�szeti Kft. �sat�svezet� r�g�sze.

A hi�nyos s�rban is kincsekre leltek

B�r a s�rok t�bbs�g�t kirabolt�k, �gy is sz�mos izgalmas lelet ker�lt el� a f�ld al�l. A csontv�zas s�rokb�l a halottal eltemetett kardok, l�ndzs�k, fibul�k, �vcsatok, csontf�s�k, bord�s cs�sz�k �s ed�nyek is voltak a megtal�lt leletek k�z�tt. K�z�l�k kiemelkedik a d�szes pajzsdudor, az �gynevezett umbo, amely az aranyozott d�sz�t�s�b�l �t�lve val�sz�n�leg egy magas rang� gepida harcos� lehetett. A leletanyag restaur�l�s�t a szakemberek m�r meg is kezdt�k –�p�rhuzamosan az �sat�ssal. A gepida temet� mellett avar lovas temetkez�sekre, h�zra utal� nyomokat tal�ltak �s l�tv�nyos – a neolitikumb�l sz�rmaz� – agyaglel�helyeket is felt�rtak. Mindez arra enged k�vetkeztetni, hogy a ter�let m�s id�szakokban is kiv�l� adotts�ggal rendelkezett a leteleped�sre. Az m�r most, a temet� felt�r�sa k�zben nyilv�nval�v� v�lt a szakemberek sz�m�ra, hogy a gepid�k nem t�ntek el az avar uralom idej�n, hanem a k�t n�pcsoport egy�tt �lhetett tov�bb ezen a lel�helyen.

A gepida n�p keleti-germ�n eredet� lehetett, �m az ellens�geik (�s elvileg rokonaik), a g�tok r�luk sz�l� mond�ja alapj�n Gothiscandza sziget�r�l sz�rmaztak. B�r azt a vid�ket Skandin�vi�val azonos�tj�k, a k�t n�p onnan sz�ramaz� eredete nem bizony�tott. A gepid�k r�g�szeti nyomai a Visztula vid�kig k�vethet�ek, mivel az i.sz. 2-3. sz�zad folyam�n arra v�ndoroltak. Egyes elm�letek szerint 260 k�r�l, m�sok szerint az i.sz. 4-5. sz�zad k�rny�k�n jelentek meg a Szamos �s a Tisza k�z�tti ter�leteken. Terjeszked�s�ket kezdetben (400 k�r�l) a hunok, majd tov�bbi – a mai Szer�ms�gig �s Szlav�ni�ig ny�l� – ter�letfoglal�si t�rekv�seiket az osztrog�tok h�zt�k �t.

A r�g�szek sz�mos, a terepi munk�t �s az �sszef�gg�sek �rtelmez�s�t meggyors�t� technol�gi�t, �gy p�ld�ul 3D szkennert �s speci�lisan felszerelt dr�nt is haszn�lnak a felt�r�s sor�n.

Az �sat�sok befejezt�vel megkezd�dik majd a leletek r�g�szeti �rtelmez�se �s tudom�nyos feldolgoz�sa.