Gazdas�gi cs�d�t hozna az �facs�kkent�s Magyarorsz�gonForrás: origo.hu
Utolsó módosítás: 2015-07-14 13:42:32 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/19477
Címkék: Bihari h�rek, BOD P�TER �KOS, MAGYARORSZ�G, ROM�NIA, �LELMISZER, �FA, �FACS�KKENT�S, AD�POLITIKA
Rom�ni�ban valamennyi �lelmiszerre kiterjesztett�k a kedvezm�nyes �fakulcsot, r�ad�sul 2016-t�l az �ltal�nos kulcs is csak 20 sz�zal�kos lesz – szemben a 27 sz�zal�kos magyar �f�val. Ezt ugyanakkor nem mindenki �rzi, sok keresked� nem is cs�kkentette az �rakat. Magyarorsz�gon egyel�re csak annak lehet �r�lni, hogy 2016-t�l cs�kken�a sert�sh�s �f�ja 5 sz�zal�kra.

A rom�n gazdas�g el�g gyorsan �s tart�san n�vekszik, �s az nyilv�nval�, hogy a nagyobb GDP-b�l nagyobb bev�telei is vannak, mondta az Orig�nak Bod P�ter �kos. A k�zgazd�sz szerint nem csak ez�rt tudnak Rom�ni�ban �f�t cs�kkenteni: a rom�n �llam a GDP sokkal kisebb h�nyad�t sz�vja be ad� form�j�ban, �s osztja sz�t, mint Magyarorsz�g.�Az �jraeloszt�si h�nyad n�lunk majdnem 50 sz�zal�k, m�g Rom�ni�ban k�r�lbel�l 36 sz�zal�k.”

A k�zgazd�sz egy m�sik k�l�nbs�gre is felh�vta a figyelmet: Rom�ni�ban kisebb az �llami szektor terjedelme, emiatt kisebb az ad�ig�nye is, ezzel szembena magyar �llam nagyon k�lts�ges.

A politikusok d�ntik el

Az ad�politika egyik legf�bb funkci�ja, hogy kiv�lasztja azokat a ter�leteket, amelyeket k�zterhekkel s�jt. Bod P�ter �kos szerint azt, hogy melyik term�kre mennyit raknak, m�r a politika d�nti el.

Rom�nia �f�t cs�kkent

Rom�ni�ban j�nius 1-t�l�kiterjesztett�k az �lelmiszerekre �s a nem szeszes italokra a kedvezm�nyes, 9 sz�zal�kos �f�t az �ltal�nos 24 sz�zal�kos kulcs helyett. R�ad�sul a korm�ny 2016-t�l az �ltal�nos �fakulcsot is�20 sz�zal�kra m�rs�keln�.

Rom�ni�ban m�r d�nt�ttek, �s ez m�r �rz�dik is a fogyaszt�i �rakon – legal�bbis a statisztik�k szerint. Az orsz�gos statisztikai int�zet m�lt p�nteken k�z�lte, hogy a rendszerv�ltoz�s �ta el�sz�r negat�v tartom�nyba ker�lt az �ves infl�ci� Rom�ni�ban. Az �facs�kkent�s hat�s�ra j�niusban 1,6 sz�zal�kkal alacsonyabbak voltak a fogyaszt�i �rak az egy �vvel kor�bbihoz k�pest.

Az �tlagember nem �rzi

Egy nagyv�radi f�rfi ugyanakkor arr�l sz�molt be az Orig�nak, hogy�a p�nzt�rc�ja nem �rezte meg az egy-k�t lejben m�rhet� enyh�l�st.

Sok rom�niai �zlet egyszer�en lenyelte az �fav�g�st, j�nius elsej�vel nem cs�kkentett�k �raikat. A k�l�nbs�g csak a nagyobb �zletl�ncokban �szrevehet�, ezek viszont ak�r Debrecenben is rekl�mozz�k akci�ikat. �gy tudjuk,a v�ltozatlanul hagyott �rak miatt Victor Ponta minisztereln�k ellen�rz�st rendelt el a kereskedelmi szektorban,korm�nya min�l nagyobb k�rben szeretn� �rv�nyes�teni az ad�cs�kkent�st.

Sok keresked� lenyelte az �facs�kkent�st

Forr�s: AFP/Daniel Mihailescu

Nem jellemz�, hogy Nagyv�radon t�meg�vel v�s�roln�nak be a magyarorsz�giak, az ut�bbi id�kben �pp a ford�tottja volt megfigyelhet�. „Rendszeres, hogy �tj�runk a beretty��jfalui Tesc�ba, az alapvet� �lelmiszerek t�bbs�ge mindig olcs�bb” – mondta az Orig�nak egy helyi f�rfi.

J�l megy a hat�r menti hipereknek

Szerinte nemcsak Biharban, de Maros �s Hargita megye v�rosaiban is megszokott, hogya kiskeresked�k a magyar hipermarketek term�keit �rulj�ka mos�szert�l a ken�m�jasig, ezeket beszerz�ssel, sz�ll�t�si k�lts�ggel egy�tt is meg�ri Bels�-Erd�lyben forgalmazni.

A rom�n korm�nyf� ellen�rz�st rendelt el a kereskedelmi szektorban

Forr�s: AFP/Andrei Pungovschi

Victor Ponta szerint az �facs�kkent�sre az�rt volt sz�ks�g, mertaz Eur�pai Uni�ban a rom�nok k�ltik fizet�s�k legnagyobb h�nyad�t �lelmiszerre,r�ad�sul itt a legmagasabb az ad�elker�l�s is. A minisztereln�k m�r a rom�niai magyar p�rt, az RMDSZ kongresszus�n utalt arra: hamarosan magyarorsz�gi v�s�rl�k lephetik el a rom�n boltokat.

Messze m�g a magyar �facs�kkent�s

Bod P�ter �kos szerint k�t dologt�l f�gg, hogy Magyarorsz�gon mikor cs�kkenhet az �fa:

Ha a kiad�si oldalon faragni tudna az �llam, akkor az �jraeloszt�s GDP-hez viszony�tott ar�ny�t is cs�kkenteni lehetne.�Az �fa eset�ben nyilv�nval�an t�l vagyunk ad�ztatva,�s ha a k�rnyezet�nkben cs�kken az ad�teher, akkor m�g kir�v�bb� v�lik a magyar t�lad�ztat�s” – v�li a k�zgazd�sz. Bod P�ter �kos szerint ez k�ros folyamatokat ind�that el a k�z�s piacon bel�l, el�g csak a meg�l�nk�l� csemp�szetre gondolni.

�facs�kkent�sr�l – �gy az �lelmiszerek �f�j�nak a m�rs�kl�s�r�l – akkor lehetne Magyarorsz�gon besz�lni r�vid t�von, ha az �sszes t�bbi ad�t�pusn�l nem lenne tov�bbi kies�si vesz�ly. Ennek �ppen ellentmond az a t�ny, hogy a j�v� �vi ad�t�rv�nyek szerint 2016-t�l 1 sz�zal�kponttal, 15 sz�zal�kra cs�kken az szja. Aj�v� �vi ad�t�rv�nyekkel nemcsak az szja-cs�kkent�st fogadt�k el, hanem azt is, hogy a sert�sh�s �f�ja 5 sz�zal�kra m�rs�kl�dik janu�r 1-t�l.

Egyszerre nem lehet mindent cs�kkenteni

Annak ellen�re, hogy itt csak minim�lis cs�kkent�sr�l besz�lhet�nk, a k�zgazd�sz szerint az �llamh�ztart�s ezt az 1 sz�zal�kpontot is meg�rzi.A korm�nyzat m�r �vek �ta a szem�lyi j�vedelemad� cs�kkent�se m�g� �llt be,�s hossz� t�von azt m�g lejjebb vinn�. Az szja egy j�l beszedhet� �s jelent�s ad�t�tel, �s ha az �llam ezen az �gon nem jut el�g bev�telhez, akkor mindenfajta egy�b m�don kell ad�t beszednie – p�ld�ul k�l�nad�k form�j�ban.

Rom�nia �facs�kkent�sben m�r Magyarorsz�g el�tt j�r

Forr�s: AFP/Daniel Mihailescu

Az �facs�kkent�s k�rd�se r�szben makrogazdas�gi, r�szben politikai k�rd�s. Ha valaki azt gondolja az szja-r�l, hogy annak�az ide�lis m�rt�ke nulla, akkor az �sszes t�bbi ad�t�telt az ide�lis m�rt�k f�l�tt kell tartania, mondta Bod P�ter �kos.

Az NGM szerint nincs r� keret

A Nemzetgazdas�gi Miniszt�rium szerint az �fa kulcs�nak cs�kkent�se a k�lts�gvet�sre jelent�s �s azonnali�negat�v hat�ssal j�rna. „A korm�ny ad�politik�j�nak f�kusz�ban az �l�munkaterhek cs�kkent�se �ll. Ennek �rdek�ben az ad�ztat�s s�lypontj�t a j�vedelmeket terhel� ad�k fel�l fokozatosan a fogyaszt�si-forgalmi-k�rnyezetv�delmi t�pus� ad�k fel� helyezte �t” –�v�laszolta kor�bban az Orig�nak az NGM.

A t�rca szerint csak az alapvet� �lelmiszerek �fakulcs�nak 5 sz�zal�kra cs�kkent�se ak�r j�val 100 milli�rd forint feletti �ves �fabev�tel-kies�st eredm�nyezhet.„Az �fa cs�kkent�s�re legfeljebb c�lzottan, legink�bb a gazdas�g kifeh�r�t�s�nek, a feketekereskedelem visszaszor�t�s�nak �rdek�ben ny�lhat lehet�s�g, �s azokban a szegmensekben, amelyek nem okoznak k�lts�gvet�si bev�telkies�st” – k�z�lte az NGM.

Tal�n k�s�bb

Varga Mih�ly nemzetgazdas�gi miniszter egy konferenci�n k�s�bb m�r arr�l besz�lt, hogy m�g ebben a korm�nyzati ciklusban�cs�kkenthetik a most 27 sz�zal�kos �f�t.

Varga Mih�ly szerint a ciklus v�g�ig cs�kkenhet az �fa

Fot�: Bielik Istv�n - Origo

Erre egyel�re nincs lehet�s�g, mert ez a legnagyobb bev�teli forr�sa a k�lts�gvet�snek, mondta kor�bban az Orig�nak T�r�k Zolt�n, a Raiffeisen vezet� elemz�je. Szerinte hi�ba megy j�l a magyar gazdas�g szekere, hi�ba n� a fogyaszt�s,az �facs�kkent�snek jelenleg nincsen realit�sa.Az elemz� szerint ez olyan m�rt�k� bev�telkies�st jelentene, ami jelenleg sem a gazdas�gi n�veked�ssel, sem m�s bev�telek esetleges n�vel�s�vel nem lehetne �thidalhat�.

Szak�rt�k szerint egyetlen sz�zal�kpontos �facs�kkent�s nagys�grendileg 100 milli�rd forintos bev�telkies�st jelentene a k�lts�gvet�snek. Ha ezt megl�pn� a korm�ny, akkor l�nyeges mozg�st�rr�l kellene lemondania.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!