H�sz�ves tapasztalattal a h�ta m�g�tt a H�da Kft. az egyik legnagyobb keresked� Magyarorsz�gon. A c�g egyedi m�dszerekkel �rte el a sikereit.�Egyenesen a brit gy�jt�k�zpontba k�ldik alkalmazottaikat, akik m�r ott kiv�logathatj�k a legjobb darabokat, de szerz�d�st k�tnek kinti c�gekkel is, hogy n�h�ny ember csak nekik dolgozzon. �gy t�nik, bev�lt a strat�gia, hiszen a c�gnek jelenleg 65 �zlete van az orsz�gban, �s hamarosan nyitj�k a k�vetkez�t.

„�vekkel ezel�tt d�nt�tt�nk az el�v�logat�s mellett, az id� pedig minket igazolt. �gy a legjobb min�s�g� ruh�kat tudjuk az �zleteinkben bemutatni a magyar v�s�rl�k�z�ns�g sz�m�ra” – mondta az Orig�nak Lakatos Kriszti�n �gyvezet�.

A magyarok a darab�rus �zleteket keresik

Fot�: Hirling B�lint [origo]

Bet�rtek a pl�z�kba is

A H�d�ban a v�s�rl�k 90 sz�zal�ka n�, akik f�leg saj�t maguknak �s gyermekeiknek keresnek ruh�kat, de sok f�rfi is megfordul az �zletekben. A vev�k t�bbs�ge jobban szeret darab�ras boltban v�s�rolni, ez�rt a c�g elkezdett terjeszkedni a pl�z�kban is – a legfrekvent�ltabb helyeken. A c�g "A kateg�ri�s" bev�s�rl�k�zpontokba is menne, de nem mindegyikben l�tj�k sz�vesen a tev�kenys�get az �zemeltet�k.

Lakatos Kriszti�n szerint a siker�k azon is m�lt, hogy t�bbs�g�ben m�rk�s, minden esetben nagyon j� min�s�g� ruh�k ker�lnek az �zleteikbe, ezzel pedig az olcs� �j ruh�kat forgalmaz�, �gynevezett "fast fashion" �zletek nem mindig tudj�k tartani a l�p�st.

A k�naiak sem b�rj�k a versenyt

Sok ilyen �zletben az ut�bbi �vekben romlott az �ru min�s�ge, a v�s�rl�k dr�g�bban kapnak meg olyan darabokat, amelyek n�ha p�r mos�s ut�n t�nkremennek. A mi ruh�ink ezzel szemben tart�sak �s jobb min�s�g�ek, alacsonyabb �ron" – mondta az �gyvezet�, aki nem is titkolta, hogy a fast fashion �zleteket tartj�k a legnagyobb konkurenci�nak. �ppen ez�rt hozt�k l�tre saj�t, �j ruh�kat k�n�l� m�rk�jukat is.

A k�nai keresked�k nem mindig b�rj�k a versenyt

Forr�s: Easyget Textile Kft.

�rdekes jelens�g, hogy a haszn�ltruha-�zletek terjed�se miatt sok k�nai keresked� is cs�dbe ment, mert �k sem tudtak l�p�st tartani az olcs�, de j� min�s�g� �ruval.

Ha minden 300 forint, gyanakodjon

Itt pedig vissza is t�rhet�nk a k�rd�shez, hogy mi�rt csak a nagyobbak tudnak �letben maradni. A kiskeresked�k ugyanis mind csak a "kr�m" min�s�get akarj�k megvenni, a nagykerekben ennek kil�ja k�r�lbel�l 2790 forint + �fa. Az �zletekben ennek darabj�t m�r 2-3000 forint�rt lehet �rulni, ez a szupermarketekben kaphat� �j ruh�k �r�val vetekszik.

Ezzel m�g nem is lenne semmi baj, hiszen van r� kereslet, csakhogy �rtel N�ndor, a Bumer�ng Kft. tulajdonosa �gy v�li,�a kiskeresked�k nem tudnak annyit eladni kr�mb�l, amennyib�l fenn tudj�k magukat tartani. A magas �r miatt az eg�sz k�szletet ki kell ahhoz �rus�taniuk, hogy �j adagot tudjanak hozni, a m�sodoszt�ly� darabok viszont m�r egy�ltal�n nem kelnek el olyan gyorsan.

Egym�s �rait nyomj�k le a boltok, nem mindenki tud fennmaradni

Fot�: Szab� G�bor - Origo

Ekkor szokott el�fordulni a "mindent 500 vagy 300 forint�rt" akci�, mert a tulajdonosok abban rem�nykednek, hogy �gy hamarabb megszabadulhatnak a k�szlett�l. Ezzel viszont lenyomj�k a k�rny�k t�bbi �zlet�nek �rait is, �s egym�s ut�n mennek t�nkre, mert m�g a rezsit sem tudj�k kitermelni.

Az sem ritka egy�bk�nt, hogy�az �zleteket a nagykerek nyitj�k �ppen az�rt, hogy az olcs�bb, kev�sb� kelend� b�l�kt�l megszabaduljanak.�

Ha rossz az angol, keresd az ausztr�lt

Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem csoda, hogy egyre t�bben keresnek alternat�v�t az angol haszn�lt ruh�kkal szemben. Van, aki Hollandi�b�l, van, aki N�metorsz�gb�l hozza az �rut, de az �ltal�nos v�lem�ny az, hogy ezeknek nem olyan j� a min�s�g�k. �rtel N�ndor �ppen ez�rt keresett eg�szen m�s �tvonalat, �s meg is tal�lta – Ausztr�li�ban.

Sardzs�ban hatalmas logisztikai k�zpontokban v�logatj�k a ruh�kat

Forr�s: Wikimedia Commons

„Nekem szerencs�m volt, mert van egy ausztr�l t�rsam, aki kapcsolatban van az ottani gy�jt�kkel. E n�lk�l nem menne” – mes�lt a kezdetekr�l az �zletember.

A Bumer�ng Kft. �gyvezet�je szerint az ausztr�l ruha nemcsak j� min�s�g�, hanem k�l�nleges is, sok k�z�tt�k a sz�nes, egyedi darab �s a f�rd�ruha is, amit szeretnek a magyar v�s�rl�k. Ha viszont a vil�g m�sik fel�r�l egyenesen Magyarorsz�gra hozn� a b�l�kat, a sz�ll�t�s nemcsak hossz�, hanem nagyon dr�ga lenne. Az � t�rt�net�ben ez�rt van egy csavar.

Ahol dubajoznak a haszn�lt ruh�k

„A mi ruh�ink kis t�lz�ssal dubajoznak, helyi munkaer�vel v�logatjuk �ket az Egyes�lt Arab Em�rs�gek harmadik legnagyobb v�ros�ban, Sardzs�ban” – mondta.

Sardzs�ban hatalmas �zlet a v�logat�s, a vil�gon mindenhonnan k�ldik ide a ruh�kat, �s sz�ll�tj�k �ket tov�bb. A helyi munkaer� sokkal olcs�bb, mint Eur�p�ban, �s �gy�ugyan kisebb az �rr�s, m�gis meg�ri.

Nem minden angol, ami turi

Fot�: Tuba Zolt�n [origo]

„T�bbsz�r voltam kint, elmagyar�ztam, milyen szempontok alapj�n v�logass�k az �rut, az�ta pedig teljesen meg vagyok el�gedve” – mondta az �gyvezet�. Azt persze � is elismeri, hogy �gy alacsonyabb a haszon, de folyamatosan nagyon j� min�s�g�, v�logatott ruh�hoz jut, �s a konkurencia is kisebb.

A legnagyobb piac: Afrika

Az eddigiekb�l �gy t�nik, hogy a haszn�ltruha-�zlet mindenkinek j�: a j�t�konys�gi szervezetek p�nzt kapnak, a gy�jt�k �zletet, a nagykeresked�k �rut, a c�lorsz�gok pedig j� min�s�g� ruh�t. Csakhogy a k�plet nem ilyen egyszer�.

M�g Kelet-Eur�p�ban a k�z�poszt�ly gyakran csak divatb�l j�r turk�l�kba, Afrik�ban a lakosok nagy r�sz�nek nincs m�s v�laszt�sa. Egyes felm�r�sek szerint�a k�z�p-afrikai orsz�gokban a lakoss�g 90 sz�zal�k�nak m�g soha nem volt �j ruh�ja.Gh�n�ba hatalmas sz�ll�tm�nyok �rkeznek, f�leg m�sodoszt�ly� ruh�kb�l, majd innen ter�tik tov�bb a t�bbi orsz�gba. (Az afrikai ruhaadom�nyokr�l sz�l� cikk�nket�itt elolvashatja.)

Gh�na az egyik legnagyobb piaca a haszn�ltruha-kereskedelemnek

Forr�s: AFP/Marco Longari

A ruhafajt�k k�z�tt is nagy k�l�nbs�g van: Afrik�ba f�leg a trik�kat, sortokat viszik, a feh�r ingek Pakiszt�nban keresettek, Kelet-Eur�p�ban pedig a kab�tok, pul�verek n�pszer�ek.

Fel�lt�ztetni a szeg�nys�get

Dr. Andrew Brooks, a londoni King’s College kutat�ja azok k�z� tartozik, akik szerint az afrikai �zletel�s nem felt�tlen�l hasznos. A t�m�r�l k�nyvet is �rt „Clothing poverty” (Fel�lt�ztetni a szeg�nys�get) c�mmel, ebben kifejti, hogy�a haszn�lt ruh�k terjed�se rendk�v�l k�ros volt a textiliparra a fejl�d� orsz�gokban, k�l�n�sen Afrik�ban. Gh�n�ban p�ld�ul 1975 �s 2000 k�z�tt a textil- �s ruhaiparban dolgoz� alkalmazottak sz�ma 80 sz�zal�kkal cs�kkent.

„Az olcs� haszn�lt ruh�k jelent�s el�nnyel indulnak a dr�g�bb helyi term�kekkel szemben. R�ad�sul, amikor a gy�rak bez�rnak, a helyi szak�rtelem is elt�nik” – nyilatkozta az Orig�nak a brit f�v�rosb�l a szakember.

N�h�ny szervezet m�r Afrik�ban is logisztikai k�zpontot nyitott

Forr�s: AFP/Simon Maina

Brooks az�rt is b�r�lja a haszn�ltruha-kereskedelmet, mert a nagy mennyis�g� import miatt az orsz�g gazdas�ga t�l er�sen f�gghet m�sokt�l. Teh�t lehet, hogy az egyes embereknek j�, hogy olcs�n juthatnak ruh�khoz, az orsz�g eg�sz�nek nem felt�tlen�l az.

Arr�l nem is besz�lve, hogy az afrikai lakosok m�lt�s�g�t is elveszi, hogy mindig m�sok levetett ruh�iban j�rnak, de n�h�ny orsz�g p�ld�ul a n�i als�nem�k behozatal�t higi�niai okokb�l betiltotta – sorolta a probl�m�kat az egyetemi tan�r.

Nem b�znak a nagykeresked�kben

Azt Brooks is elismerte, hogy az ut�bbi �vekben romlott az angol haszn�lt ruh�k min�s�ge, ezt � annak tudja be, hogy m�r az �j term�kek is rosszabb min�s�g�ek. �ppen ez�rt t�mogatja n�h�ny j�t�konys�gi szervezet munk�j�t, akik �gy d�nt�ttek, hogy�saj�t maguk kereskednek a megmaradt ruh�kkal, �s nem b�zz�k nagykeresked�kre a munk�t.�

Ilyen p�ld�ul az Oxfam, amely m�r r�g�ta igyekszik �tl�that�bb� tenni a piacot, ez�rt Yorkshire-ben nyitottak egy logisztikai k�zpontot. Ezenk�v�l Szeneg�lban is �zemeltetnek egy rakt�rt, ahol helyiek szort�rozz�k a ruh�kat, �gy munk�t is tudnak adni nekik.

A nagykeresked�knek egyre nehezebb �letben maradniuk

Fot�: Szab� G�bor - Origo

Hol van a melltart�d? Szeneg�lban

Ian Falkingham, a szervezet szeneg�li munkat�rsa ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a megmaradt ruh�kkal is kell valamit kezdeni, ez�rt azokat most is eladj�k, hogy min�l t�bb p�nzt tudjanak j�t�konykod�sra ford�tani.

„Szerintem a legt�bb angol n� �r�lne neki, ha megtudn�, hogy a melltart�j�t most egy szeneg�li asszony hordja. Val�sz�n�leg �gy gondoln�k, j� helyre ker�lt” – nyilatkozta a szervezet munkat�rsa a BBC-nek.

Am�g azonban Afrik�ban az emberek nagy r�sz�nek nem lesz p�nze �j ruh�ra, �s Kelet-Eur�p�ban is n�pszer�ek a haszn�ltruha-boltok, az �zlet val�sz�n�leg tov�bb fog fejl�dni. B�r a tev�kenys�g sokszerepl�s �s bonyolult, nagyon kev�s id�re van ahhoz sz�ks�g, hogy egy term�k a londoni kont�nert�l egy budapesti csal�d nappalij�ba ker�lj�n.

Az sem ritka, hogy iratokat tal�lnak a ruh�k k�z�tt

Forr�s: Origo

�gy ker�l a b�rkab�t a kont�nerbe

�rtel N�ndor ezt egy p�ld�val illusztr�lta azokb�l az id�kb�l, amikor m�g � is v�logatott ruh�kat. „Egyszer tal�ltunk egy nagym�ret�, nagyon �rt�kes b�rkab�tot, a zseb�ben ott voltak az egykori tulajdonos iratai. Visszak�ldt�k a pap�rokat a c�m�re, k�sz�n�level�ben pedig meg�rta: egy h�napja �sszeveszett a bar�tn�j�vel, aki d�h�ben az egyik utcai gy�jt�be dobta a vadonat�j kab�tj�t” – mondta a tulajdonos, aki tal�lt m�r olyan h�tizs�kot is, amit egy olasz l�nyt�l loptak el a brit f�v�rosban.