Heti �tven�t vagy ann�l t�bb munka�ra eset�n egyharmaddal n� a stroke kock�zata azokhoz k�pest, akik csak 35-40 �r�t dolgoznak hetente - der�lt ki egy nemzetk�zi elemz�sb�l, amely 25 hasonl� tudom�nyos tanulm�nyt foglalt �ssze �s elemzett ki.
A Lancet c�m� szaklapban megjelent eredm�nyek nem egy �j kutat�son alapultak, hanem m�r megl�v� vizsg�latok adatainak �jraelemz�s�b�l sz�lettek.
A 49 �r�s munkaid� m�r kock�zatos
A kutat�k a k�l�nb�z� leterhelts�g hat�s�t vizsg�lt�k a sz�vbetegs�gek �s a stroke-ok gyakoris�g�ra. Csaknem 529 ezer f�rfi �s n� eg�szs�g�nek alakul�s�t k�vett�k v�gig hossz� t�von stroke �s 604 ezer r�sztvev��t akut sz�vbetegs�g tekintet�ben.
Az elemz�s szerint a heti 35-40 munka�r�hoz k�pest a 41-48 �r�t dolgoz�k eset�ben t�z sz�zal�kkal, teh�t statisztikailag elhanyagolhat� m�rt�kben n�tt a guta�t�s kock�zata,49-54 �r�s munkaid� eset�ben azonban m�r 27 sz�zal�kos volt a n�veked�s.
A koron�ris sz�vbetegs�gek tekintet�ben ugyanakkor m�g a legink�bb leterhelt csoport eset�ben is csak 13 sz�zal�kkal n�tt a k�r kialakul�s�nak kock�zata.
V�ltoztatni kell
"A munkak�r�lm�nyek k�zeg�szs�g�gyet befoly�sol� nagyon fontos t�nyez�k. Bizonyos meghat�roz� k�r�lm�nyeket neh�z megv�ltoztatni, ilyen p�ld�ul a f�ldfelsz�n alatti munka, a kl�ma �s a k�ros anyagok hat�sa.
A munkaid� hossza azonban az ember saj�t d�nt�se.Ha a hossz� munka�r�k vesz�lyt jelentenek az eg�szs�gre, akkor meg kell tal�lni a lehet�s�get a helyzet v�ltoztat�s�ra"- �rta Urban Janlert, a sv�dorsz�gi Umeai Egyetem kutat�ja.