A migr�nsokkal nincs dolga a nemzetpolitik�nak?

Semmilyen kutat�sunk nincs erre vonatkoz�an, �s�nem akarunk �ll�st sem foglalni ebben a t�m�ban.A mi mand�tumunkhoz ez nem tartozik. A k�lhoniak magyar vagy k�lf�ldi migr�ci�ja term�szetesen �rdekel minket, hasonl�an a magyarorsz�giak k�lf�ldi kiv�ndorl�s�hoz. Els�sorban a magyar �llam diaszp�rapolitik�j�nak szemsz�g�b�l vizsg�ljuk a k�rd�st, �spedig, hogy a kinti k�z�ss�geket hogyan lehet t�mogatni, f�ggetlen�l att�l, hogy r�gebbi, vagy a k�zelm�ltban k�lt�ztek m�s orsz�gba.

A migr�nsokkal nem foglalkozik a Nemzetpolitikai Kutat�int�zet

Forr�s: AFP/Robert Atanasovski

Vannak sz�maik a magyarorsz�gi kiv�ndorl�sr�l?

Nincsenek, a m�sok �ltal haszn�lt adatokat haszn�ljuk mi is.

�n hisz a multikulturalizmusban?

Ez politikailag nagyon terhelt fogalomm� v�lt, �s a tudom�nyos szf�r�ban is sokf�lek�pp �rtelmezik. Eur�p�ban alig van olyan �llam, amelyben ne lenn�nek kisebbs�gek. Belgium p�ld�ul egy int�zm�nyes�tett t�bbnemzetis�g� �llamm� v�lt. Rom�nia �s Szlov�kia is multikultur�lis �llam az etnikai megoszl�s alapj�n, de int�zm�nyes�lt multikulturalizmus szempontj�b�l m�r fenntart�saim vannak. Ennek oka, hogya kisebbs�gek sz�m�ra nincs meg az int�zm�nyes keret a fennmarad�shoz, m�g a t�bbs�gi nemzet eset�ben ez megvan. A kisebbs�gi k�zdelem ennek ellens�lyoz�s�r�l sz�l.

Az auton�miat�rekv�sek t�mogat�sa nem rombolja tov�bb a szomsz�dokkal val� nem t�l j� viszonyt?

Az 1990-es �vek elej�n mindenhol megfogalmazt�k a magyarok az auton�miaig�ny�ket. Ez k�l�nb�z� intenzit�ssal, de folyamatosan napirenden van, legink�bb Rom�ni�ban. Az ut�bbi �llamban egy�bk�ntnem l�tok olyan sz�nd�kot, hogy az auton�mi�t biztos�tani szeretn�k. Ez egy teljesen norm�lis k�zdelem a kisebbs�g r�sz�r�l, ez m�g hossz� ideig �gy lesz.

A sz�kelyek nagy menetel�se is kev�s lehet az erd�lyi auton�mi�hoz

Forr�s: MTI/Kosztics�k Szil�rd

Mire kellhet egy�ltal�n az auton�mia?

Els�sorban a d�nt�shozatalra, mivel az adott ter�leten a kisebbs�gnek lehet�s�ge lenne arra, hogy megv�lassza a vezet�it. �gy �k d�nthetn�nek a priorit�sokr�l, mivel a t�bbs�gi nemzettel szemben lehetnek olyan partikul�ris �rdekek, amik csak helyben �rtelmezhet�ek. Demokratikus vit�k ut�n d�nthetne az adott k�z�ss�g a legfontosabb k�rd�sekr�l, ami az � fejl�d�s�ket is seg�ten�.

K�ntor Zolt�n, a Nemzetpolitikai Kutat�int�zet vezet�je az oktat�si programokra koncentr�l

Forr�s: Origo

A Nemzetpolitikai Kutat�int�zet c�lja a hat�rrev�zi�?

Err�l sz� nincs. Az int�zet 2011-ben j�tt l�tre, hogy tudom�nyos megalapoz�sa legyen a nemzetpolitik�nak. A Bethlen G�bor Alapkezel� Zrt. keret�ben m�k�d�nk, szakmai fel�gyelet�nket a nemzetpolitikai �llamtitk�rs�g l�tja el.A f� c�l a k�lhoni magyar t�rsadalmak meger�s�t�se, a helyben marad�s el�seg�t�se.Az �sszes a nemzetpolitikai �llamtitk�rs�g sz�m�ra megfogalmazott javaslatunk azt a c�lt szolg�lja, hogy a hat�ron t�li magyarok a sz�l�f�ldj�k�n boldoguljanak.

Milyen programokkal seg�tik ezt?

Els�sorban a nemzetpolitikai �llamtitk�rs�g �ltal szervezett �s m�k�dtetett oktat�si programok tudom�nyos megalapoz�s�ban ny�jtunk seg�ts�get, mivel a kutat�saink azt mutatj�k, hogy az egyes oktat�si ciklusv�lt�sokkor vesz�t�nk gyerekeket a magyar oktat�si �tvonalr�l, p�ld�ul a m�g magyar �ltal�nosba j�r� hat�ron t�li gyermek k�z�piskol�ban m�r a t�bbs�gi nemzet nyelv�n tanul.

Az int�zetn�l abban b�znak, hogy egyre t�bb sz�l� �ratja magyar iskol�ba a gyermek�t

Forr�s: Thinkstock

Azt mondtuk, hogy a tematikus �veket az egyes oktat�si ciklusokra �p�tj�k f�l. �gy volt p�ld�ul 2012 a magyar �vod�k �ve, 2013 a magyar kisiskol�sok �ve, 2014 a magyar fels�s�k �ve, vagy id�n a szakiskol�k �ve. Az �vi 100-140 milli� forint persze kev�s ezekre a programokra (a szakiskol�sok �v�re 500 milli� forintot k�l�n�tett el az �llamtitk�rs�g), de az �vr�l �vre val� �p�tkez�st ez is szimboliz�lja.

J�v�re is lesz tematikus �v?

Igen, �s javaslatk�nt elhangzott, hogy 2016 a fiatal v�llalkoz�k �ve legyen. Err�l majd a Magyar �lland� �rtekezlet d�nt.

Van-e b�rmi eredm�nye a tematikus �veknek?

Ezeknek a programoknak csak hossz� t�von van eredm�ny�k. A visszajelz�sek alapj�n vannak olyan sz�l�k, akik a programok miatt �ratt�k a gyerek�ket magyar iskol�ba. Az a hit, meggy�z�d�s vez�rel minket, hogyha ilyen szisztematikus �p�tkez�s zajlik, akkorid�vel siker�l n�velni a magyar iskol�ba jelentkez�k sz�m�t.

Mit�l lehet vonz� a magyar iskola a hat�ron t�l �l�k sz�m�ra?

A magyar sz�l�k t�bbs�ge sz�m�ra fontos, hogy a gyermekeiket magyar iskol�kba �rass�k. Az anyanyelven val� tanul�s alaposabb ismeretelsaj�t�t�st eredm�nyez, illetve a magyar nyelv magas fok� ismerete az �llamnyelv legal�bb k�z�pfok� ismeret�vel egy�ttesen el�ny�sebb, mint csak az �llamnyelv ismerete.

Magyar nyelven egy�bk�nt sokkal jobban vagyunk ell�tva gyermekirodalommal, gyermekeknek sz�l� programokkal, egy�ttesekkel, iskol�n k�v�li foglalkoz�sokkal (n�pt�nc, cserk�szet) a szomsz�dos �llamokhoz k�pest, r�ad�sul az iskol�n k�v�li �let is gazdagabb, mint az anya�llamok�.

Nem er�s ez a kijelent�s?

Ezek nem el��t�letek, hanem el�ny�k, amit ki kell haszn�lni. V�llalom, hogy jobb a magyar gyerekirodalom, mint a szomsz�dos orsz�gok hasonl� �r�sai. Ellens�lyozni kell azt a szeml�letet, hogy a t�bbs�gi nyelvet kell uralni, hogy perspekt�v�ja legyen a gyereknek. Ezt mi nem is tagadjuk, de a magyar iskol�ban kell a gyerekeket megtan�tani a t�bbs�gi nyelv ismeret�re.

A vajdas�gi magyar szervezetek nem t�madj�k a dr�takad�lyt

Fot�: Dud�s Szabolcs - Origo

A d�li hat�ron �p�l� ker�t�s mennyiben seg�theti a nemzetpolitik�t?

Itt igaz�b�l csak a vajdas�gi magyar p�rtok nyilatkozataira tudok hagyatkozni. �k �gy l�tj�k, hogya ker�t�s nem befoly�solja a vajdas�gi magyarok �s az anyaorsz�g kapcsolat�t. A vajdas�gi magyarok eddig is, �s a k�s�bbiekben is a hat�r�tkel�helyeken utaznak Magyarorsz�gra.

Nem tart att�l, hogy a k�lgazdas�gi ir�nyvonal t�ls�gosan h�tt�rbe szor�tja a nemzetpolitik�t?

�dv�zl�m, hogy el�t�rbe ker�lt a szomsz�dos orsz�gok magyarok lakta r�gi�inak gazdas�gi t�mogat�sa. Er�s �rvek sz�lnak a mellett, hogy az auton�mia �s a nagyobb �nrendelkez�s kiv�v�s�ban egy er�s gazdas�gi h�tt�r seg�thet. Azt sem szabad elfelejteni, hogyaz ut�bbi �vtizedben �ltal�nos jelens�g lett, hogy ahol j�l megy a gazdas�g, ott felgyorsul az asszimil�ci�. A megfelel� egyens�lyt kell megtal�lni.

A k�lgazdas�gi ir�ny feler�s�d�se nem a probl�m�k sz�nyeg al� s�pr�s�t jelenti?

Nem �rzek ilyet, de hallottam ilyen �rtelmez�st is. A c�l a k�lgazdas�gi vonal er�s�d�s�vel a hat�ron t�li k�z�ss�gek er�s�t�se, de a hagyom�nyos nemzetpolitika jelent�s�ge sem cs�kken.

K�ntor Zolt�n b�zik benne, hogy a hagyom�nyos nemzetpolitika jelent�s�ge nem cs�kken majd

Forr�s: MTI/Beliczay L�szl�

Nem tartja agg�lyosnak, hogy a hat�ron t�li magyaroknak csak egy szavazatuk van?

Helyesnek tartom, hogy szavazati jogot kaptak, mivel �gy nem tehetik meg a p�rtok, hogy ellen�k kamp�nyoljanak, illetve er�s�ti a k�lhoni magyarok k�t�d�s�t az anyaorsz�ghoz. Az egyenl� �s a differenci�lt szavazat mellett �s ellen is sz�ltak �rvek, �s nemzetk�zi p�ld�k is vannak mindk�t megold�sra.

Nem �rzi hasonl�nak a kett�s �llampolg�rs�gi kamp�nyt a menek�ltek elleni kamp�nyhoz?

Els�sorban ez egy politikai k�rd�s, t�lmutatna int�zet�nk mand�tum�n ennek �sszehasonl�t�sa.

Tesznek-e javaslatot, hogy a k�lf�ld�n dolgoz� magyarok 2018-ban egyszer�bben szavazhassanak?

Tudom, hogy a v�laszt�si iroda foglalkozik ezzel a k�rd�ssel. A 2014-es v�laszt�sokr�l sz�l� elemz�s�nkben r�vil�g�tottunk n�h�ny probl�m�ra.A v�gs� d�nt�st a parlament hozza majd meg.

Elk�pzelhet�, hogy k�nnyebben voksolhatnak majd a k�lf�ld�n dolgoz� magyarok 2018-ban

Fot�: Origo

R�szt vesz-e az int�zet a kett�s �llampolg�rs�g n�pszer�s�t�s�ben?

Alapvet�en nem, de olyan �rtelemben igen, hogy az �llampolg�rs�gi ig�nyl�si adatok feldolgoz�sa sor�n figyelemmel k�s�rj�k a folyamatokat. A magyar �s nemzetk�zi porondon r�szt vesz�nk olyan konferenci�kon, ahol ezt elmagyar�zzuk, �rtelmezz�k.

A Sz�sz Jen� vezette Nemzetstrat�giai Int�zettel van-e kapcsolat?

Int�zm�nyes egy�ttm�k�d�s nincsen, de konferenci�kon �s nemzetpolitikai megbesz�l�seken sokszor tal�lkozunk.�k ink�bb gazdas�gi k�rd�sekkel foglalkoznak, m�g mi oktat�si, nyelvhaszn�lati, t�rsadalmi, politikai �gyekkel foglalkozunk.T�rsadalomtud�sk�nt persze eleve jobban �rdekel p�ld�ul, hogy az oktat�s hogyan hat a gazdas�gra, vagy hogyan tudjuk el�rni, hogy mindenki ragaszkodjon nyelvi jogaihoz, mint a tiszt�n gazdas�gi �gyek.

Ezt el�re leosztott�k?

A Nemzetpolitikai Kutat�int�zet 2011 november�ben j�tt l�tre, a Nemzetstrat�giai Kutat�int�zet pedig 2012-ben, �gy neh�z lenne leoszt�sr�l besz�ln�nk.

Lehet tudom�nyos alapon besz�lni a nemzetpolitik�r�l?

A nemzetpolitika els�sorban a politikai szf�r�ban m�k�dik. Egy�rtelm� a sz�nd�k, hogy jav�ts�k a kint �l�k es�lyeit, amit a korm�ny csak politikai eszk�z�kkel tud el�rni. A kutat�int�zet tudom�nyos szempontok alapj�n pr�b�lja vizsg�lni az egyes int�zked�sek v�rhat� hat�sait. Sz�munkra a t�rsadalomszervez�si m�dszerek kidolgoz�sa a legfontosabb.

Mennyib�l gazd�lkodnak?

�vente k�r�lbel�l 35-40 milli� forintb�l. �t �lland� �s h�rom r�szmunkaid�s k�ls� munkat�rsunk van. Tev�kenys�g�nkh�z tartozik a magyar-magyar �s nemzetk�zi konferenci�k szervez�se, magyar �s angol nyelv� foly�iratok, k�nyvek �s elemz�sek kiad�sa, munkat�rsaim seg�ts�g�vel k�sz�l az �llamtitk�rs�g nemzetpolitikai sajt�szeml�je,bevezett�k a nemzetpolitika oktat�s�t a k�zigazgat�sban dolgoz�k �s egyetemi hallgat�k sz�m�ra, �s term�szetesen – t�bbnyire egy�ttm�k�d�sben magyarorsz�gi �s k�lhoni kutat�kkal, kutat�int�zetekkel – kutat�sokat v�gz�nk, h�tt�ranyagokat k�sz�t�nk.