Musz�j lesz �jratervezni a nyugd�jrendszertForrás: origo.hu
Utolsó módosítás: 2015-09-24 16:53:51 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/19774
Címkék: Bihari h�rek, NYUGD�J, DISZKRIMIN�CI�, �REGED�S, HOSSZ� �LET, B�R�K NYUGD�JAZ�SA, BLOOMBERG
  �jabb ter�leteken k�ne elt�r�lni a k�telez� nyugd�jaztat�st - v�lik amerikai szak�rt�k. Magyarorsz�gon az ut�bbi �vekben ink�bb az ellenkez� ir�nyba haladtak a nyugd�jt�rv�nyek, pedig sokan szeretn�nek id�sebb korban is dolgozni. A magyar id�sebb koroszt�ly azonban k�l�n�sen rossz es�lyekkel indul a munkaer�piacon.

A k�telez� nyugd�jaz�s��ltal�nos elt�rl�s�t javasolja a Nextavenue munka�gyi port�l �js�g�r�ja, aki szerint a j�v�ben egyre megszokottabb lesz, hogy m�g 80 �v fel� k�zeledve is dolgozzunk. A t�rsadalom el�reged�se vil�gszerte jelenl�v� jelens�g, ami miatt (�ltal�ban a nyugd�jkorhat�r emel�se miatt) az id�sebbek egyre k�s�bb mennek nyugd�jba.

A fejlett orsz�gokban ma m�r a legt�bb ter�leten tiltott a k�telez� nyugd�jaz�s, ennek a tendenci�nak azonban ellenz�i is vannak, egyesek szerint az innov�ci�t �s a fiatalok munk�ba �ll�s�t h�tr�ltatja, ha az id�sek nem adj�k az �ll�sukat.

150 �vig is �lhet�nk

Magyarorsz�gon a nyugati tendenci�val szemben ink�bb b�v�lnek azok a ter�letek, ahol k�telez� nyugd�jaz�st �rnak el�. Ezzel p�rhuzamosan az egym�st k�vet� magyar korm�nyok a nyugd�jkorhat�r kitol�s�val pr�b�lkoznak, ami probl�m�s lehet, hiszen m�r az 55-64 �ves koroszt�ly eg�szs�gi �llapota is elkeser�t�, r�ad�sul ha id�sebb korban elvesztik az �ll�sukat, nehezen tal�lnak �jat.

Sokkal tov�bb lehet�nk akt�vak a j�v�ben

Fot�: K�d�r Adri�n

B�r az �reged�s lass�t�s�ra komoly kutat�sok folynak (egy foly� k�s�rlet vezet�i �gy v�lik,�a k�zelj�v�ben ak�r 150 �vig is kitol�dhat a v�rhat� �lettartam, ezzel egy�tt az akt�v �vek sz�ma is), a jelenlegi mutat�k alapj�n m�g t�voli lehet�s�gnek l�tszik, hogy t�megek dolgozzanak 80 �vesen is.

Tilos a k�nyszernyugd�j

Az Egyes�lt �llamokban a t�rv�nyek m�r 1986-ban tiltott�k a k�telez� nyugd�jaztat�st – �rja Kerry Hannon, a Nextavenue loomberg szerz�je. A Kongresszus ekkor az �letkor szerinti diszkrimin�ci�t tilt� t�rv�nyt eg�sz�tette ki, azt kiterjesztve a nyugd�jaztat�sra is. Ez a t�rv�ny azonban nem minden munk�ra vonatkozott, kiv�telt jelentettek az olyan szakm�k, ahol a munkav�gz�s k�zben az ember m�sok testi �ps�g��rt is felel. Ilyen a katonas�g vagy a rend�rs�g, valamint a l�gik�zleked�shez kapcsol�d� munkahelyek (pil�t�k, l�giir�ny�t�k).

Furcsa m�don az eg�szs�g�gyi dolgoz�k sz�m�ra nem vezettek be ilyen korl�toz�st. Emiattaz amerikai orvosok mintegy negyede m�r id�sebb 65 �vn�l. Ez, �rja Hannon, az eg�szs�g�gyben nem okozott probl�m�t, �gy m�s ter�leteken is idej�tm�lt lehet a 60-62 �vn�l megh�zott korhat�r. Szerinte a v�rhat� �letkor folyamatos kitol�d�sa miatt sz�ks�ges lehet „az �regs�g �jradefini�l�sa”, m�r csak az�rt is, mert az eg�szs�gi �llapot egyre ink�bb elv�lik az �letkort�l. „A szervezet m�k�d�se �s az �reged�s k�z�tti kapcsolat kev�ss� egy�rtelm� �s meg�llap�that�” – id�zi a neves orvosi lap a Lancet cikk�t.

Az amerikai eg�szs�g�gyben nincs fels� korhat�r

Forr�s: AFP/David McNew

Hozz�teszi: azok az id�sebb munkav�llal�k, akik �jra a munkaer�piacon tal�lj�k magukat, gyakran ker�lnek szembe diszkrimin�ci�val, annak ellen�re, hogy a vel�k kapcsolatos aggodalmak gyakran alaptalanok. Mint �rja, jelenleg sok munk�ltat� t�lbecs�li a fiatals�g �s az �leter�, �s al�becs�li a munkatapasztalat �rt�k�t.

Es�lyt a fiataloknak

A k�telez� nyugd�jak elt�rl�s�nek nemcsak t�mogat�i vannak. Az amerikai�Bentley Egyetem professzorai �ltal �rt tanulm�nyamellett foglal �ll�st, hogy egyes ter�leteken, p�ld�ul a fels�oktat�sban �s a b�r�s�gokon „m�lyen m�rgez� hat�sa” volt a k�telez� nyugd�jaz�s elt�rl�s�nek, az id�skori munkav�gz�s meghosszabb�t�s�nak.

Mint �rj�k, a nyugd�jaz�s megsz�n�se a sz�nvonal cs�kken�s�hez, az innov�ci� visszaszorul�s�hoz vezetett az amerikai egyetemeken. A szakok stagn�lnak, �j, fiatal professzorok csak nagyon ritk�n jutottak be, hiszen a legt�bb id�s tan�r �lt a tov�bbdolgoz�s lehet�s�g�vel, �s j�val 70 �ves koruk felett sem mentek nyugd�jba. Emiatt a karokon alig volt �resed�s, �gy a fiatalabb kutat�k, oktat�k nehezebben jutottak munk�hoz.

Nehezebben kapnak helyet a fiatal diplom�sok

Forr�s: RIA Novosti/Mikhail Voskresenskiy

B�r�kn�l is sz�ks�ges lehet

A szerz�k ennek ellen�re nem javasolj�k, hogy a 70 �vet bet�lt�tt tan�rokat k�nyszernyugd�jazz�k, csup�n azt, hogy az egyetem minden esetben vizsg�lja fel�l a munkaviszonyukat, �s egy�ni d�nt�st hozzon, tov�bbra is fenntartja-e azt.

„A k�telez� nyugd�jaz�sra olyan �ll�sokn�l nincs sz�ks�g, ahol nincs egyetemi st�tusz, hiszen ezekn�l egy�ni d�nt�s alapj�n bonthatj�k fel a szerz�d�st azokkal, akik m�r nem alkalmasak a feladatra, vagy m�r nem tudnak versenyezni a friss munkaer�vel. A fels�oktat�sban, az akad�miai szabads�g �s a sz�l�sszabads�g szempontj�b�lfontos, hogy az id�s tan�rok folyamatosan megm�rk�zzenek a fiatalokkal, hogy megtarthass�k a munkaviszonyukat”– �rja a szerz�.

A tanulm�ny szerint hasonl� nyugd�jaztat�s lehet sz�ks�ges a b�r�i p�ly�kon is, amely az Egyes�lt �llamokban szint�n nyugd�jas �ll�s. Ahogyan azonban p�ld�ul a pil�t�kn�l az utasok biztons�ga �rdek�ben leg�lis a k�telez� nyugd�jaz�s, �gy a peres felek vagy v�dlottak jogait v�den�, ha a b�r�knak egy bizonyos kor ut�n nyugd�jba kellene vonulniuk. Ugyanis, mint �rj�k, a 70 �v felettiek 14, a 85 �v felettiek csaknem fele szenved az id�skori elbutul�s valamilyen form�j�ban – �gy k�rd�ses, mennyire tudnak felel�s d�nt�st hozni az id�s b�r�k.

Amerik�ban is felmer�lt a b�r�k k�telez� nyugd�jaz�sa

Fot�: Szab� Bal�zs [origo]

V�rn�nak a nyugd�jjal az orvosok

Magyarorsz�gon k�l�n�s m�don az ut�bbi �vekben ink�bb b�v�lt azoknak az �ll�soknak a sz�ma, ahol bizonyos kor felett k�telez� nyugd�jba vonulni. Az eg�szs�g�gyben kor�bban szint�n nem volt �letkori korl�toz�s. B�r az orvosok a korhat�r el�r�se ut�n nyugd�jba mehettek, a nyugd�j mellett tov�bbra is praktiz�lhattak.

Egy 2013 janu�rj�ban sz�letett korm�nyrendelet azonban el��rta, hogy – �ppen a szakma felel�s volta miatt – meg kell sz�ntetni azoknak az orvosoknak a munkaviszony�t, akik el�rt�k a nyugd�jkorhat�rukat, �s megfelel� szolg�lati id�vel rendelkeznek. A szab�ly al�l egy�ni esetekben felment�st kaphatnak az orvosok, ha k�relmet ny�jtanak be.

A k�telez� nyugd�j �tlete nem aratott osztatlan sikert az orvost�rsadalomban: a Magyar Orvosi Kamara alapvet� jogok biztos�hoz fordult, mert szerint�k diszkriminat�v �s alapt�rv�nybe �tk�zik a k�telez� nyugd�j.Ek�zben a legt�bb �rintett orvos r�videsen beny�jtotta a k�relmet, hogy tov�bb dolgozhasson.A Magyar Eg�szs�g�gyi Szakdolgoz�i Kamara felm�r�se szerint a szakdolgoz�k 67,7 sz�zal�ka k�rt mentess�get a k�telez� nyugd�jaz�s szab�lya al�l.

A Magyar Eg�szs�g�gyi Szakdolgoz�i Kamara demonstr�ci�ja

Forr�s: MTI/Szigetv�ry Zsolt

Br�sszelben bukott el a b�r�k nyugd�jaztat�sa

2011-ben lejjebb vitt�k a b�r�i jogviszony fels� korhat�r�t is: a t�rv�ny szerint a b�r�knak, �gy�szeknek �s k�zjegyz�knek 62 �ves kor felett k�telez� nyugd�jba vonulni. Ha egy b�r� el�ri a 62 �ves kort, v�lasztania kell, hogy nyugd�jba vonul, vagy dolgozik tov�bb. A 62 �vn�l id�sebb b�r� pedig vezet� tiszts�get m�r nem t�lthet be, b�r tov�bbra is b�r�skodhat.

Az �gy miatt az Eur�pai B�r�s�g elj�r�st ind�tott Magyarorsz�g ellen, amelyet el is vesztett a magyar �llam, mert a b�r�s�g szerint diszkriminat�v volt a k�nyszernyugd�jaz�s. Az �j korhat�rt 65 �vre jel�lt�k ki, �gy, hogy az csak 2023. janu�r 1-j�t�l cs�kken 65 �vre, ekkorra emelkedik majd az �ltal�nos nyugd�jkorhat�r is 65 �vre. Addig is �tmeneti id�szak l�p �letbe, ahol az a b�r�, aki el�ri a nyugd�jkorhat�rt, v�laszthat, a hely�n marad-e, "tartal�k�llom�nyba" ker�l, vagy nyugd�jba megy. Az Eur�pai B�r�s�g d�nt�se nyom�n a k�nyszernyugd�jazott b�r�kat is vissza kellett venni.

Nyugd�jcs�kkent�st hozott volna a f�rfiak 40

Magyarorsz�gon emellett jellemz� a nyugd�jkorhat�r emel�se is. Az �ltal�nos nyugd�jkorhat�rt 2010-ben emelt�k 62-r�l 65 �vre (kimen� rendszerben, az 1957 ut�n sz�letetteknek), amelyhez m�g hozz� kell sz�molni a�meghat�rozott szolg�lati id�t.

Ezt n�mileg enyh�tette a n�k 40 �ves munkaviszony ut�ni lehet�s�g�t a nyugd�jba vonul�sra. Ugyan id�n p�rtok �s civil szervezetek is n�pszavaz�st kezdem�nyeztek az�rt, hogy a lehet�s�get kiterjessz�k a f�rfiakra is, ezt azonban az Alkotm�nyb�r�s�g alapt�rv�ny-ellenesnek tal�lta.

 

A Jobbik �s az MSZP is be�llt a f�rfiak 40 m�g�

Fot�: Bielik Istv�n - Origo

El�z�leg a korm�ny hasonl� indokokkal vetette el a javaslatot, de az elutas�t�s m�g�tt m�s indokok is �llhattak.�A Portf�li� sz�m�t�sa szerintha a "f�rfiak 40" sikerrel j�r, a nyugd�jrendszer v�gk�pp fenntarthatatlann� v�lt volna, �s hamarosan csak nyugd�jcs�kkent�ssel lehetett volna egyens�lyba hozni. Szerint�k a f�rfiak 40 kedvezm�nyes nyugd�jba vonul�sa mintegy 200 milli�rd forintba ker�lt volna az �llami nyugd�jkassz�nak. Ennek kiigaz�t�s�ra 6,4 sz�zal�kos cs�kkent�sre lett volna sz�ks�g, vagyis az �tlagos nyugd�jasn�l ez azt jelenten�, hogy a havi 111,6 ezres nyugd�j 104,5 ezer forint lenne.

Nem tudn�nk sokkal tov�bb dolgozni

Magyarorsz�gon azonban probl�m�sabb a korhat�r kitol�sa �s az id�skori foglalkoztat�s is, mint p�ld�ul az Egyes�lt �llamokban vagy Nyugat-Eur�p�ban. A T�rki 2012-ben T�rsadalmi Riport c�m� rendszeres tanulm�nya szerinta magyar 50-69 �ves n�pess�g eg�szs�gi �llapota a legrosszabbak k�z�tt van Eur�p�ban,

hasonl�an k�szs�gszintj�kh�z.

A 2014-es T�rsadalmi Riportb�l kider�l, az eg�szs�gben v�rhat� �vek sz�ma a f�rfiakn�l 58,7, a n�kn�l 60,9. Ez az eur�pai �tlag alatt van, amely�n�kn�l 70, a f�rfiakn�l 64 �v volt 2013-ban a WHO adatai szerint (igaz, �k Magyarorsz�g eset�ben is magasabb �rt�ket m�rtek, mint a T�rki). Az Egyes�lt �llamokban enn�l is magasabb, a f�rfiakn�l 68, a n�kn�l 71 �v a v�rhat� eg�szs�ges – vagyis munkak�pes – �lettartam. Optimizmusra csak az ad okot, hogy a sz�let�skor v�rhat� �lettartam – a r�gi� t�bbi orsz�g�hoz hasonl�an – �vr�l �vre n�vekszik, igaz, m�g mindig er�sen le van maradva Nyugat-Eur�p�t�l.

Rugalmasabb rendszer k�ne

Ezzel egy�tt Magyarorsz�gon rendk�v�l nehezen kapnak munk�t m�r a nyugd�jkorhat�r alatt �ll� id�sebbek is.�Az 55-64 �ves n�pess�g 34 sz�zal�ka foglalkoztatott Magyarorsz�gon, ezzelaz OECD-orsz�gok k�z�tt az utols� el�tti helyen �llunk – az OECD-�tlag 52 sz�zal�k. Ebben szerepet j�tszik, hogy a magyar 50-69 �ves n�pess�g k�szs�gszintje (mem�ria, gondolkod�si sebess�g, sz�mol�si k�szs�g) az eur�pai �tlag alatti, r�ad�sul rendk�v�l s�lyosan �rintik olyan eg�szs�gi probl�m�k, mint az elh�z�s, mozg�sszervi probl�m�k �s a depresszi�, t�d�kapacit�s, �ltal�nos er�nl�t szempontj�b�l a legrosszabbak k�z�tt szerepelnek Eur�p�ban.

Nehezebben tal�lnak �ll�st az id�sek

Fot�: Dud�s Szabolcs - Origo

Emellett Magyarorsz�gon�gyakori a kor alap� diszkrimin�ci�, a munkav�llal�k szerint az iskolai v�gzetts�g ut�n az �letkoruk volt a leggyakoribb ok, ami�rt nem vett�k fel �ket valamilyen munkahelyre.

Ut�bbi probl�m�val foglalkozik a�Lancet febru�ri cikke is. Mint �rj�k, b�r k�zenfekv� megold�snak t�nik a t�rsadalmi el�reged�s kezel�s�re a nyugd�jkorhat�r emel�se,elt�vol�that egy l�tfontoss�g� szoci�lis ment�h�l�t” azok al�l, akik id�s koruk miatt nehezebben tal�lnak munk�t.K�l�n�sen probl�m�s lehet a nyugd�jkorhat�r emel�se a szeg�nyebb r�tegeknek, akik a fejlett orsz�gokban is sokkal kev�sb� sz�m�thatnak eg�szs�ges id�skorra. A szerz�k ez�rt a t�rsadalmi el�reged�s probl�m�j�t �ltal�nos, k�nnyen el�rhet� eg�szs�g�gyi ell�t�ssal �s egy rugalmasabb, eg�szs�gi �llapothoz szabott nyugd�jrendszerrel oldan�k meg.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!