N�peg�szs�g�gyi paradoxon – ez�rt nem javul a magyarok eg�szs�gi �llapotaForrás: origo.hu
Utolsó módosítás: 2015-09-29 18:56:52 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/19796
Címkék: Bihari h�rek, EG�SZS�G, DAGANATOS BETEGS�GEK, V�RHAT� �LETTARTAM, MEGEL�Z�S, EG�SZS�G�GYI INT�ZM�NY, SZ�V �S �RRENDSZER
Mik�zben a szakma �s a sajt� is sz�mos, az eg�szs�g�nket v�d�, fejleszt� �s jav�t� int�zked�sr�l sz�molt be az elm�lt p�r �vben, az eg�szs�g�gyi mutat�k nem igazolj�k a v�rakoz�sokat, nem javul l�tv�nyosan a magyarok eg�szs�gi �llapota. Mi ennek az oka? Megtudjuk T�r�k Krisztin�t�l, a Nemzeti Eg�szs�gfejleszt�si Int�zet f�igazgat�j�t�l, aki a 2015-�s Eg�szs�gjelent�st ismertette.

P�ld�nak ok��rt

Sz�mos nagyl�pt�k� beavatkoz�s, jogszab�lyi int�zked�s, fejleszt�s �s forr�sbevon�s t�rt�nt az elm�lt �t-hat �vben az eg�szs�g�gyben, p�ld�ul bevezett�k az eg�szs�gtelen term�kekre a n�peg�szs�g�gyi term�kad�t,

a nemdoh�nyz�k v�delme �rdek�ben megtiltott�k a z�rt k�z�ss�gi terekben a doh�nyz�st,

megreform�lt�k a k�z�tkeztet�st, �s szigor�tott�k a transzzs�rfogyaszt�st, illetve sz�mos, a n�peg�szs�g�gyi int�zm�nyrendszert �rint� �talak�t�s, fejleszt�s zajlott le.

A n�peg�szs�g�gy m�g mindig nem k�pes kezelni a fenn�ll� probl�m�kat

Forr�s: MTI/Illy�s Tibor

A leggyakoribb hal�lokokban - mint a kering�si rendszer betegs�gei vagy a rosszindulat� daganatok - nem siker�lt felz�rk�znunk az EU orsz�gaihoz, s�t sok esetben n�tt a lemarad�sunk –

egy�ltal�n nem az orsz�g t�rsadalmi �s gazdas�gi fejletts�g�nek megfelel�ek ezek a mutat�k.

L�that�, hogy a n�peg�szs�g�gy a kiemelt figyelem ellen�re sem tudta megfelel�en kezelni a hossz� �vek �ta fenn�ll� probl�m�kat.

A v�rhat� �lettartam Magyarorsz�gon m�g mindig az EU 15-�k �tlaga alatt van

Forr�s: MTI/M�sz�ros J�nos

T�r�k Krisztina, a Nemzeti Eg�szs�gfejleszt�si Int�zet f�igazgat�ja szerint a megold�s a hazai n�peg�szs�g�gyi rendszer meg�j�t�sa lehet, melynek k�vetkezt�ben a szakter�let egy �jszer� szeml�lettel k�pes lenne megfelel� programokat kidolgozni �s v�rhat�an hat�sosabb int�zked�sekre javaslatot tenni.

Dietetikust, gy�gytorn�szt a rendel�kbe!

Ezt a c�lt szolg�ln�, hogy az alapell�t�sba vagy a mell� integr�ln�nak olyan egy�b „szolg�ltat�sokat”, amelyek seg�ts�g�vel el�rhet� lenne, hogy a lakoss�g egyr�szt gyakrabban j�rjon a prevenci� szempontj�b�l fontos sz�r�vizsg�latokra, m�sr�szt az alapell�t� orvos is a megel�z�s szeml�let�vel l�ssa el a p�ciens�t.

Gy�gytorna-foglalkoz�s

Forr�s: BSIP/Amelie-Benoist

Ha dietetikus, gy�gytorn�sz �s egy�b szakemberek is el�rhet�ek lenn�nek a rendel�kben, ha a t�j�koztat�sban val�di szerepet t�lthetn�nek be a gy�gyszer�szek, akkor v�lhet�leg az eg�szs�gtudatoss�g n�ne, �s az egy�nre nem csak felel�ss�g h�rulna, hanem a lehet�s�g is adott lenne a tudatos eg�szs�gv�delemre – v�li T�r�k Krisztina.

Ugyanakkor az egy�n szintj�n nek�nk is rengeteg tennival�nk van:

magunkon kell v�gign�zn�nk, hogy biztos�t-e megfelel� �letkil�t�sokat az az �letm�d, melyet folytatunk. Ha ezt az �nvizsg�latot elv�gezt�k, akkor a k�z�ss�gi szinten az inform�ci��tad�s a feladat, illetve annak a lehet�s�gnek a biztos�t�sa, hogy az �letm�dv�lt�s megt�rt�nhessen.

Kevesebb, rosszabb, vesz�lyesebb

A legnagyobb eg�szs�gvesztes�get, teh�t a t�rsadalom �ltal viselt eg�szs�g�gyi terhet – hasonl�an a t�bbi fejlett orsz�ghoz – a nem fert�z�, kr�nikus betegs�gek okozz�k Magyarorsz�gon is.

B�r a magyarok sz�let�skor v�rhat� �lettartama folyamatosan n�vekszik, a n�kn�l 5, a f�rfiakn�l 7 �vvel m�g mindig r�videbb, mint az EU15 orsz�g�ban.

(Az EU15-be a 2004 el�tti EU-tagorsz�gok tartoznak, n�v szerint: Ausztria, Belgium, D�nia, Finnorsz�g, Franciaorsz�g, N�metorsz�g, G�r�gorsz�g, �rorsz�g, Olaszorsz�g, Luxemburg, Hollandia, Portug�lia, Spanyolorsz�g, Sv�dorsz�g, Egyes�lt Kir�lys�g.)

Komoly er�fesz�t�sek t�rt�nnek az eg�szs�g�gyi ell�t�-rendszer �fejleszt�s��rt

Forr�s: MTI/S�ki Tam�s

Magyarorsz�gon a 65 �ves kor el�tt bek�vetkez� hal�loz�s ar�nya k�tszerese az EU15-ben tapasztaltnak, ami minden bizonnyal jelent�sen rontja az orsz�g gazdas�gi versenyk�pess�g�t. A teljes n�pess�g hal�loz�sa is hasonl�an alakul: b�r az ut�bbi 10 �vben cs�kken� tendencia figyelhet� meg, ar�nya m�g �gy is m�sf�lszerese az EU15 orsz�gaiban kimutathat�n�l.

Az �sszes hal�loz�s t�bb mint fel�t a kering�si rendszer megbeteged�sei okozt�k,

amelyeknek hazai 20%-os cs�kken�se ellen�re is n�tt a k�l�nbs�g a magyar �s az EU15-orsz�gok adatai k�z�tt.

A sz�v- �s �rrendszeri megbeteged�sek �s az emiatt bek�vetkezett hal�lokok tekintet�ben Magyarorsz�g sajnos m�g mindig az eur�pai �lmez�nybe tartozik

Forr�s: PhotoAlto/James Hardy

Az iszk�mi�s sz�vbetegs�g (a sz�vizom el�gtelen v�rell�t�sa miatt kialakul� k�rk�pek, p�ld�ul sz�vinfarktus, sz�vel�gtelens�g) okozta hal�loz�sban p�ld�ul a n�kn�l t�bb mint n�gyszeres volt a k�l�nbs�g. 2013-ban az �sszes hal�loz�s negyed�t a rosszindulat� daganatok okozt�k.

T�d�r�k okozta hal�loz�sban vil�gels�k vagyunk,

de vezeti a hal�loz�si statisztik�kat a n�kn�l (a t�d�r�k ut�n) az eml�-, a vastag- �s v�gb�ldaganat, m�g a f�rfiakn�l (szint�n a vil�gels� t�d�r�k ut�n) a vastag- �s v�gb�l-, valamint a sz�j�regi daganat.

Magunk alatt v�gjuk a f�t

Ezen (sz�v- �s �rrendszeri, valamint daganatos) betegs�gek java r�sze az �letm�dunk miatt alakul ki: egy�rtelm� befoly�ssal van a kialakul�sukra a mozg�sunk mennyis�ge, a t�pl�lkoz�s milyens�ge �s a szenved�lyeink.

A 2014-es eg�szs�gfelm�r�s is al�t�masztotta, hogy a kr�nikus betegs�gek kialakul�s�ban kiemelked� szerepet j�tsz� eg�szs�gtelen �letm�d

a magyarok jelent�s t�bbs�g�re jellemz� – ez az egy�ni felel�ss�g�nk.

A doh�nyz�ssal �sszef�gg� betegs�gek is a vezet� hal�lokok k�z� tartoznak

Fot�: Zirig �rp�d - T�felspicc

A feln�tt lakoss�g t�bb mint fele s�lyt�bblettel �l, �s b�r egy friss felm�r�s szerint a lakoss�g 97 sz�zal�ka tiszt�ban van a mozg�s fontoss�g�val, m�gis

csup�n minden hatodik feln�tt v�gez a WHO aj�nl�sainak megfelel� testmozg�st.

Minden 20. magyar ember alkoholfogyaszt�sa m�r eg�szs�gk�ros�t�, �s minden harmadik doh�nyzik.

Komoly rizik�faktor a t�lzott alkoholfogyaszt�s is

Forr�s: Thinkstock

Figyelemre m�lt�, hogy az elm�lt �vek jelent�s n�peg�szs�g�gyi int�zked�sei ellen�re a naponta doh�nyz�k ar�nya 2009 �ta l�nyeg�ben nem v�ltozott; egy csoportban, konkr�tan a naponta cigarett�ra gy�jt� fiatal feln�ttek k�z�tt pedig m�g emelkedett is az elm�lt �t �vben. Pedig friss hazai adat szerint a lakoss�g 99 sz�zal�ka tiszt�ban van azzal, hogy a doh�nyz�s k�ros az eg�szs�gre, �m motiv�ci�ja a leszok�sra csup�n 11 sz�zal�knak van.

Dr�g�k vagyunk – magunknak

A feln�tt lakoss�gban v�gzett reprezentat�v kutat�s (eg�szs�gkommunik�ci�s felm�r�s) adatai szerint az eg�szs�g a legf�bb �rt�k �s k�v�nt c�l, ehhez k�pest k�ptelenek vagyunk azt felm�rni, hogy a jelenlegi �letm�dunkkal mik�nt tessz�k t�nkre az eg�szs�ges �lethez val� es�ly�nket – ismertette a kutat�s egyik eredm�ny�t az Orig�nak a Nemzeti Eg�szs�gfejleszt�si Int�zet f�igazgat�ja.

A magyar n�peg�szs�g�gyi paradoxon helyes �rtelmez�s�hez �rdemes azt is sz�m�t�sba venni, hogy – a hal�loz�s miatt elvesztett �veken t�l – a megromlott eg�szs�gben le�lt id� mekkora terhet r� az egy�nre, a csal�dra �s a t�rsadalomra.

A helyes �letvitellel �s az eg�szs�ges �letm�ddal sokat tehet�nk a betegs�gek megel�z�s��rt

Forr�s: Thinkstock

Feln�ttekn�l a legt�bb �gy elvesz�tett eg�szs�ges �let�vet a kering�si rendszer betegs�gei okozt�k 2010-ben, ezt k�vett�k a rosszindulat� daganatok.

A k�t betegs�g eg�szs�gvesztes�g�nek becs�lt k�lts�ge abban az �vben mintegy 2000 milli�rd forint, a GDP t�bb mint 7%-a volt! A harmadik �s negyedik legnagyobb eg�szs�gvesztes�get a mozg�sszervi betegs�gek �s a s�r�l�sek okozt�k. Az �t�dik helyen �ll�, t�bb mint 500 milli�rd forint becs�lt k�lts�ggel j�r� ment�lis �s viselked�si zavarok is l�nyegesen t�bb eg�szs�gvesztes�get okoztak, mint amire kiz�r�lag a hal�loz�si adatokb�l k�vetkeztetni lehetett volna.

A sz�vbetegs�gben elhunytak sz�ma k�t �vtizedet tekintve

Forr�s: MTI/KSH

A 15 �vn�l fiatalabbak k�r�ben az �jsz�l�ttkori megbeteged�sek, f�k�nt a korasz�l�s komplik�ci�i okozt�k a legnagyobb eg�szs�gvesztes�get, ezt k�vett�k a ment�lis �s viselked�si zavarok, majd harmadikk�nt a t�pl�lkoz�si hi�nybetegs�gek, amelyb�l kiemelkedik a vashi�nyos v�rszeg�nys�g, negyedikk�nt pedig a velesz�letett rendelleness�gek.

Rosszul esz�nk, �s �gy kitolunk magunkkal

A legnagyobb n�peg�szs�g�gyi jelent�s�g� betegs�gek kialakul�s�ban kulcsszerepet j�tsz�, az �letm�ddal �s k�rnyezettel kapcsolatos kock�zatok eg�szs�gterheit is elemezt�k a jelent�sben. Az eg�szs�gtelen �trend okozta a legnagyobb eg�szs�gvesztes�get a feln�ttek k�r�ben, az �sszes vesztes�g negyed�t!

Az eg�szs�gtelen t�pl�lkoz�s �s a t�ls�ly ugyancsak komoly probl�m�t jelent

Forr�s: Thinkstock

A k�zismerten el�gtelen z�lds�g- �s gy�m�lcsfogyaszt�s, valamint a magas s�bevitel mellett az olajos magvak �s di�f�l�k el�gtelen fogyaszt�sa is komoly szerepet j�tszik az eg�szs�gvesztes�gek kialakul�s�ban.

A magas v�rnyom�s a m�sodik legnagyobb vesztes�get okoz� eg�szs�gkock�zat, ezt k�veti a doh�nyz�s,

amely a feln�tt lakoss�g eg�szs�gvesztes�g�nek hatod��rt felel�s. A 15 �vesn�l fiatalabb gyermekekn�l d�nt�en a t�panyaghi�ny, f�k�nt a szervezetbe juttatott vas hi�nya okozta a legnagyobb eg�szs�gvesztes�get.

Ki a felel�s 7600 ember hal�l��rt?

Mint j�l ismert, az eg�szs�gvesztes�gek kialakul�sa k�t f� t�nyez�re, az egy�n viselked�s�re �s az �let�t befoly�sol� k�rnyezetre vezethet� vissza. A k�t t�nyez� egy�ttes v�ltoztat�s�nak eredm�nyek�ppen,

a sz�ks�ges eg�szs�g�gyi ell�t�sok megfelel� id�ben t�rt�n� ig�nybev�tel�vel 7600 hal�leset lett volna elker�lhet� Magyarorsz�gon 2013-ban.

Az eg�szs�g�gy�n k�v�li, k�rnyezeti t�nyez�k szerepe sem elhanyagolhat�: a 15 �v alatti gyermekekre vonatkoz� eg�szs�gkock�zatok rangsor�ban a 3., a feln�ttekn�l az 5. helyen szerepelnek a l�gszennyezetts�g �s egy�b k�rnyezeti t�nyez�k jelentette kock�zatok.

A l�gszennyez�s, a szmog els�sorban a nagyv�rosi k�rnyezet velej�r�ja

Forr�s: MTI/Beliczay L�szl�

Az eg�szs�gkock�zatok k�vetkezt�ben fell�p� gazdas�gi vesztes�gek k�z�l kiemelkednek az els�dleges megel�z�ssel visszaszor�that�, az �letm�ddal �s a k�rnyezettel kapcsolatos kock�zatok. Kiemelked� nagys�g�, 1000-1000 milli�rd forintnyi vesztes�get okozott az eg�szs�gtelen �trend �s a doh�nyz�s Magyarorsz�gon 2010-ben.

Van rem�ny?

Ahogy a n�peg�szs�g�gyi jelent�s �sszefoglal�j�ban olvasni lehet: a magyar n�peg�szs�g�gyi paradoxon felold�sa a jelent�sben felsorakoztatott nemzetk�zi p�ld�k alapj�n csak komplex, mind az �letm�dot, mind a k�rnyezetet egyar�nt c�lz�, �sszehangolt beavatkoz�sokt�l v�rhat�. Ilyen beavatkoz�sok azonban csak akkor val�sulhatnak meg, ha a rendszerszint� szeml�let a hazai n�peg�szs�g�gyben �ltal�noss� v�lik.

Forr�s: Thinkstock

A rendszerszint� megk�zel�t�s legfontosabb saj�toss�ga ugyanis, hogy k�pes figyelembe venni a lakoss�g eg�szs�g�t befoly�sol� kulcsszerepl�k �sszetett �rdek- �s kapcsolatrendszer�t, �s viselked�s�ket k�pes egy ir�nyba befoly�solni.

A statisztik�kb�l az der�l ki, hogy vid�ken, kisebb telep�l�seken 60 sz�zal�kban veszik ig�nybe a h�ziorvosi ell�t�st,

a f�v�rosban csup�n az emberek 40 sz�zal�ka. Pedig az alapell�t�sban dolgoz� orvos tudja meghozni a d�nt�st, hogy az illet�nek sz�ks�ge van-e �s milyen szakell�t�sra.

Forr�s: Origo

Ne legyen betegs�gtudatunk, de vegy�k ig�nybe az alapell�t�s �ltal ny�jtott, v�lhet�leg nemsok�ra kib�v�tett lehet�s�geket, �s ford�tsunk legal�bb annyi id�t magunkra, mint amennyit m�sokra: legyen minden d�nt�s�nkn�l szempont az, hogy mik�nt hat a jelenlegi �s j�v�beli eg�szs�g�nkre – h�vja fel a figyelmet a Nemzeti Eg�szs�gfejleszt�si Int�zet f�igazgat�ja, T�r�k Krisztina.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!