• A jelenlegi eur�pai nyugd�jasok �letsz�nvonala nagyj�b�l szinten maradt a p�nz�gyi v�ls�g alatt, �tlagosan azonban a n�k tov�bbra is kevesebb nyugd�jat kapnak, mint a f�rfiak. Jelenleg a nemek k�z�tt nyugd�jk�l�nbs�g m�rt�ke nagyj�b�l 40% az EU eg�sz�re n�zve.
• A tag�llamok fenntarthat� nyugd�jrendszerrel kapcsolatos reformja az ut�bbi �vekben nagyobb lend�letet vett, 2060-ban a tanulm�ny szerint m�r nem v�rhat�, hogy az �llami nyugd�jakra ford�tott �sszeg nagyobb lesz a tagorsz�gokn�l, mint most.

Ennyi p�nzb�l gazd�lkodnak az id�sek az EU-ban

Az Eur�pai Bizotts�g tanulm�nya szerint a 65 �ves �s ann�l id�sebb �llampolg�rok k�zel olyan j�l �lnek, mint a 0-64 �v k�z�ttiek. A 28 tag�llamban a 65 �ves �s ann�l id�sebb emberek rendelkez�sre �ll� medi�n j�vedelme �tlagosan 93%-a a 0-64 �v k�z�tti �llampolg�rok medi�n j�vedelm�nek, azonban a tagorsz�gok k�z�tt hat olyan is akad, ahol az id�sebbek ugyanakkora vagy magasabb medi�n j�vedelemmel rendelkeznek, mint a 0-64 �vesek.�A 28 tag�llam k�z�l Magyarorsz�gon m�rt�k a m�sodik legnagyobb �rt�ket, minket csak Luxemburg el�z meg a sorban. A nemek j�vedelme k�z�tti k�l�nbs�get mutatja ugyanakkor, hogy m�g a magyar id�s f�rfiak medi�n j�vedelme a 0-64 �vesek bev�tel�nek 110%-�t is meghaladja, a n�k m�r csak alig �rik el a 100%-ot.�

�rdekes k�pet mutat az id�sebb t�rsadalom foglalkoztatotts�gi ar�nya is. A sz�zadfordul� �ta megt�rt a korai nyugd�jbavonul�s r�g�ta tart� trendje �s az id�skor�ak foglalkoztatotts�gi r�t�ja t�bb mint harmad�val n�tt az uni� ter�let�n.�Magyarorsz�gon az 55-64 �v k�z�tti f�rfiak magasabb ar�nyban k�pviseltetik magukat a munkaer�piacon, mint az ugyanilyen kor� n�k, �sszess�g�ben viszont k�zel 40% az id�skor� magyarok foglalkoztatotts�gi ar�nya.�

Az Eur�pai Bizotts�g adatai szerint a munkaer�piacr�l val� kivonul�snak csak mintegy fel�t adj�k az �regs�gi nyugd�jkorhat�r el�r�se miatti magyar�zatok, emellett a munkan�lk�lis�g, alkalmass�gi probl�m�k vagy a h�zast�rssal azonos id�ben val� nyugd�jba vonul�s rem�nye is ott van m�g az okok k�z�tt.

Nagy az elt�r�s a tag�llamok �s a nemek szintj�n is abban, hogy h�ny �v munkaviszony ut�n vonulnak nyugd�jba az emberek. A f�rfiak eset�ben nagyj�b�l 9 �v a k�l�nbs�g tag�llami szinten a munk�ban elt�lt�tt �vek sz�m�t n�zve, m�g a n�k eset�ben ez t�bb mint 14 �v. A f�rfiak �s n�k k�z�tt is a sv�deknek van a leghosszabb munkaviszonya, �sszess�g�ben pedig az olaszok dolgoznak a legkevesebbet. Magyarorsz�g sincs ugyanakkor el�kel� helyen:��pp csak megel�zz�k az olaszokat a munk�ban t�lt�tt �vek sz�m�ban, de a magyar f�rfiak munkaviszonya �gy is alulmarad az olasz f�rfiak�t�l (ez esetben a magyar n�k munk�ban t�lt�tt �vei h�zz�k fel a statisztik�t).�

Ekkora a k�l�nbs�g a n�k �s a f�rfiak nyugd�ja k�z�tt

Az EU-tagorsz�gokban a 65-74 �ves nyugd�jasok brutt� medi�n nyugd�ja �tlagosan 56%-�t teszi ki az 50-59 �vesek brutt� kereset�nek.�A helyettes�t�si ar�ny 12 tag�llamban 50% alatt van, Magyarorsz�gon pedig kicsivel t�bb, mint 60%. A legjobban a luxemburgi nyugd�jasok j�rnak, �k k�zel 80%-os helyettes�t�si r�t�t tudhatnak maguk�nak, itt r�ad�sul a nyugd�jas n�k az 50-59 �vesek brutt� kereset�nek t�bb mint 90%-�t kapj�k k�zhez.�

B�rmerre is n�z�nk az EU-ban, a n�k mindenhol kisebb nyugd�jat kapnak, mint a f�rfiak, �tlagosan 40%-kal. Ezt t�bbek k�z�tt a fizet�si k�l�nbs�gek, a munka�r�k �s a munk�ban t�lt�tt �vek sz�ma, valamint ezeknek a t�nyez�knek az �llami nyugd�jba t�rt�n� besz�m�t�sa magyar�zza. A lenti �br�n j�l l�tszik, hogy�Magyarorsz�g viszonylag el�kel� helyet foglal el, ami a f�rfiak �s n�k nyugd�ja k�z�tti k�l�nbs�get illeti. A 65-79 �ves magyar nyugd�jasok k�z�tt nemenk�nt mintegy 15%-os k�l�nbs�g van a nyugd�jak k�z�tt, �s nagyj�b�l ugyanez a helyzet, ha csup�n a 65 �v felettieket n�zz�k.�