Az �n l�bgomb�mon vagy vizeletcsepeg�semen ne cs�mcsogjon senki. Az eg�sz rendszer �gy �p�l fel, hogy ha a beteg nincs is ott, akkor is l�pkednek a virtu�lis t�rben az adatain. A felt�lt�tt z�r�jelent�sek, ambul�ns lapok �s a gy�gyszert�rak jelentett adatai alapj�n kivonatot k�sz�tenek p�ld�ul a laboreredm�nyekr�l, magas v�rnyom�sr�l, m�jfunkci�r�l vagy a v�rk�pr�l, �s ezeketaz adatokat eladj�k gy�gyszergy�raknak, kutat�int�zeteknek- mondta Alexin Zolt�n, a Szegedi Tudom�nyegyetem adjunktusa.

M�r most is tudtunk n�lk�l k�ld�zgetik az orvosok az adatainkat

Forr�s: AFP

A fejlett vil�ggal szemben Magyarorsz�gon az adatokon v�gzett orvosi kutat�s is k�nyszerint�zked�s, mintha Afrik�ban lenn�nk.A betegeknek nincs joguk a mag�nszf�r�hoz, ha az orvosok kutatni akarnak.

EESZT, jobb, ha megjegyzi

Elektronikus Eg�szs�g�gyi Szolg�ltat�si T�r, ez a neve a janu�rt�l indul� pilotprojektnek, amihez 17 k�rh�z, valamint t�bb h�ziorvos �s gy�gyszert�r is csatlakozott - �rta az �llami Eg�szs�g�gyi Ell�t�k�zpont az Orig�nak. Nagy az �rdekl�d�s a k�rh�zak �s az orvosok r�sz�r�l is, �s m�g t�bb int�zm�ny kiv�laszt�sa folyamatban van.

Az �llampolg�rnak lehet�s�ge lesz az �gyf�lkapun kereszt�l vagy a korm�nyablakokn�l be�ll�tani az adataihoz t�rt�n� hozz�f�r�st. Meghat�rozhatja, hogy az adott t�pus� dokumentumokhoz mely orvosok, milyen int�zm�nyek f�rhessenek hozz�.

A pszichi�triai betegek adataira k�nyesen �gyelni fognak

Forr�s: Thinkstock

A rendszer alapbe�ll�t�sa pedig eleve elrejti a k�l�n�sen �rz�keny eg�szs�gi �llapothoz tartoz� dokumentumokat, mint p�ld�ul a beteg pszichi�triai �s nemi betegs�geihez k�t�d� dokumentumait.Az �llampolg�rnak arra is lehet�s�ge lesz, hogy be�ll�tsa, hogy a rendszerben keletkez� dokumentumokr�l �rtes�t�st kapjon.

Dr. Alexin Zolt�n, a Szegedi Tudom�nyegyetem adjunktusa az agg�lyait �sszefoglalva egy levelet is k�ld�tt okt�berben a t�rv�nyjavaslat t�rsadalmi v�lem�nyez�sekor az Emberi Er�forr�sok Miniszt�rium�nak.

Ebben azt �rja: „Az els�, legfontosabb �szrev�telem, hogy ellenzem azt, hogy a szem�lyes adatok kezel�s�re jogorvoslat n�lk�li k�nyszerint�zked�sk�nt, k�telez� adatkezel�s keret�ben ker�l sor.�Igaz, hogy egyes esetekben van az �rintetteknek tiltakoz�si joguk, azonban akkor is a rendszer alapelve nem az �nk�ntess�g, nem is az uni�s adatv�delmi ir�nyelvek szerinti k�z�rdekb�l t�rt�n� adatkezel�s, hanem a parlament �ltal gyakorolt korl�tlan hatalom a betegek adatai felett.Ez nem f�r �ssze az Eur�pai Uni� alapvet� �rt�keivel,sem pedig az Alapvet� Jogok Eur�pai Chart�j�val, �s s�rti az Emberi Jogok Eur�pai Egyezm�ny�nek 8. cikk�t.”

Orvos �s gy�gyszer�sz kukkolhat

Az �EEK azt �rta, az elektronikus dokumentumokhoz, r�ntgenfelv�telekhez,�kiz�r�lag az eg�szs�g�gyi ell�t�rendszerben dolgoz�,teh�t m�k�d�si enged�llyel, hivatalos pecs�tsz�mmal rendelkez� orvosok, illetve a receptek tekintet�ben gy�gyszer�szek f�rhetnek hozz�, �s �k is csak akkor, ha az adott beteg eg�szs�g�gyi ell�t�sra szorul.

Az eg�szs�g�gyi dolgoz� a beteg ell�t�sa sor�n a szem�lyes, k�tl�pcs�s azonos�t�s ut�n f�rhet hozz� az adatokhoz. Akkor sem mindenhez, hanem kiz�r�lag azokhoz, amelyeket v�gzetts�ge �s munkahelye lehet�v� tesz a sz�m�ra, valamint amelyekhez val� hozz�f�r�s�t a beteg - �nrendelkez�si jog�val �lve - nem korl�tozta.

Az �nrendelkez�si jog�val mindenki �lhet, de az�rt lesznek kiv�teles esetek

Forr�s: Thinkstock

A parlament el�tt egy olyan t�rv�nyjavaslat van, ami szerint van lehet�s�g az �nrendelkez�si nyilatkozat �tl�p�s�re. A tervezet szerintaz orvosok egy feljogos�tott csoportja az �nrendelkez�st megker�lve, k�nyszerint�zked�sk�nt hozz�f�rhet a teljes adatmennyis�ghez,korl�toz�s n�lk�l – mondta Alexin Zolt�n.

Az �llampolg�r az adataira vonatkoz� �sszes hozz�f�r�si k�s�rletet az �gyf�lkapun kereszt�l l�tja, ellent�tben a jelenlegi helyzettel. Illet�ktelen hozz�f�r�sek eset�n jogi l�p�seket tehet, �s jogainak megs�rt�se eset�n a Nemzeti Adatv�delmi �s Inform�ci�szabads�g Hat�s�ghoz vagy b�r�s�ghoz is fordulhat – v�di a rendszert az �EEK.

Akinek nincs �gyf�lkapus hozz�f�r�se, az b�rmelyik korm�nyablakn�l is k�rhet seg�ts�get. Meghat�rozhatja, hogy az adott t�pus� dokumentumokhoz mely orvosok, milyen int�zm�nyek f�rhessenek hozz�. Az �llampolg�roknak arra is lehet�s�g�k lesz, hogy be�ll�ts�k, hogy a rendszerben keletkez� dokumentumokr�l �rtes�t�st kapjanak.

A korm�nyablakokhoz rohang�lhatunk

Az �gyf�lkapunak jelenleg 1,5 milli� felhaszn�l�ja van, a t�bbi polg�rnak a korm�nyablakokn�l kell majd sorba �llnia minden egyes �jabb dokumentum l�trej�tte ut�n, mert a t�rv�nyjavaslatb�l kivett�k azt a pontot, amely szerint a betegek az eg�szs�g�gyi int�zm�nyben is rendelkezhettek volna egy �j dokumentum el�rhet�s�g�r�l�- mondta a rendszerr�l az adjunktus.

�letment�sn�l azonnal belen�znek

A napokban k�t aut� �tk�z�tt az M3-ason Hatvan k�zel�ben, az egyik utast a t�zolt�knak ki kellett v�gniuk az �sszeroncsol�dott aut�b�l. A f�rfit eszm�letlen �llapotban vitt�k a hatvani k�rh�zba. Ez az az eset, amikor az orvos a beteg tilt�sa ellen�re is megnyithatja az adatait a felh�alkalmaz�sb�l. Erre az�rt van sz�ks�g, mert balesetekn�l �letment� lehet, ha az ell�t� orvos tiszt�ban van a beteg gy�gyszerallergi�j�val vagy egy�b, a kezel�s biztons�g�t befoly�sol� k�r�lm�nnyel.

�letment�sre aligha lesz haszn�lhat� a rendszer, mert t�l sok adat k�z�tt kell az orvosoknak kutakodniuk

Forr�s: Thinkstock

Alexin Zolt�n erre azt mondja, egy fejlett nyugat-eur�pai orsz�gban ez �gy megy, hogyaz �letment� adatokat egy csoportba gy�jtik, �s csak ehhez f�rhet hozz� az orvos."Az �n medd�s�gemr�l vagy depresszi�mr�l sz�l� z�r�jelent�sen egy orvos se l�pkedjen a virtu�lis t�rben" - teszi hoz� az adjunktus. Att�l tart, most hi�ba �g�rik, hogy 10-20 �vre visszamen�leg nem t�ltik fel az adatainkat, el fog j�nni az az id�, amikor erre is lesz kapacit�sa a rendszernek.

A tervezett rendszer �letment�sre nem nagyon lesz haszn�lhat�,mert nincsenek benne kiemelve a fontos adatok, a sok lelet, ambul�ns lap, z�r�jelent�s k�z�tt az orvosnak kellene kikeresnie, hogy melyikben van a sz�ks�ges inform�ci�. A rendszert szerinte a f�ktelen adatgy�jt�sre tervezt�k, nem pedig arra, hogy a fontos adatokat t�rolja.

Az a baj, ahol van egy olyan adatb�zis, ahol adatok vannak �sszegy�jtve, ott nincs meg�ll�s, �s ezekre az �llam fokozatosan r�teszi a kez�t. Egy ilyen adat�llom�nnyalaz �llam �lethosszig zsarolhatja �s fenyegetheti a polg�rait– v�li Alexin Zolt�n.

Az eg�szs�gi �llapot olyan, mint a b�ntetett el��let – korl�tlanul ig�nyelhetnek ilyen adatokat az igazs�g�gyi, nyomozati szervek. Ha valaki gyan�s�tott� v�lik, megsz�nik sz�m�ra az orvosi titoktart�s, adatait a rend�rs�g kik�rheti. Az EESZT-nek k�sz�nhet�en m�r sz�let�s�nkt�l kezdve �let�nk v�g�ig, �s nemcsak a rend�rs�g, hanem a titkosszolg�lat is.

Az �llami Eg�szs�g�gyi Ell�t� K�zpont szerint viszont mindeneg�szs�g�gyben dolgoz�t, valamint az �llampolg�rokat is pozit�van �rinti majd a v�ltoz�s.A legf�bb c�l a betegek min�l ink�bb szem�lyre szabott ell�t�sa. Vagyis az, hogy amikor valaki beker�l egy fekv�- vagy j�r�beteg-ell�t� int�zm�nybe, a kezel�orvosa elegend� adattal rendelkezzen r�la ahhoz, hogy a sz�m�ra legmegfelel�bb ter�pi�t a lehet� legr�videbb id� alatt meg�llap�thassa. Elker�lhet�v� v�lnak majd az ism�telt, felesleges vizsg�latok, nem kell a betegeknek kor�bbi leleteiket, r�ntgenfelv�teleiket a kor�bbi eg�szs�g�gyi ell�t�ikt�l beszerezni�k. Mindez persze csak akkor lesz lehets�ges, ha a beteg maga is lehet�v� teszi, hogy kezel�orvosa l�thassa a kor�bbi ell�t�s�val kapcsolatos adatait.

�t�s biztons�gi szint

Az Elektronikus Eg�szs�g�gyi Szolg�ltat�si T�rben l�v� adatainkat t�rol� informatikai rendszer a lehet� legmagasabb, 5-�s biztons�gi oszt�lyba lett sorolva. Itt, ha illet�ktelen n�zegetn� �ket, akkor a rendszer minden esem�nyt napl�z, r�gz�tve a felhaszn�l� adatait, a hozz�f�r�s idej�t, t�pus�t, sikeress�g�t �s az �rintett eg�szs�g�gyi dokumentumot. Vagyis a napl�adatokb�l kider�thet�, kicsoda, mikor �s mit csin�lt vel�k.

Az elektronikus dokumentumokhoz csak hivatalos pecs�tsz�mmal rendelkez� orvosok �s gy�gyszer�szek f�rhetnek hozz�

Forr�s: Thinkstock

Az integr�lt eg�szs�g�gyi adatb�zis adatv�delmi kih�v�sokat rejt mag�ban, �s ezek k�z�l csak egy az, hogy konkr�t bajunk lehet abb�l, ha az adataink illet�ktelen kezekbe ker�lnek – v�li Kov�csy Zsombor eg�szs�g�gyi szakjog�sz. "Azt gondolom, a j�v� az, hogy sz�ks�g eset�n, saj�t �rdek�nkben az orvosok igenis gyorsan hozz�f�rjenek az adatainkhoz. S�t, otthon, mobiltelefonr�l vagy speci�lis k�ty�kr�l tov�bb�tott v�rnyom�s-, v�rcukoradatok tov�bb�t�sa is k�nyelmesebb� teheti �let�nket. Ez az adathalmaz s�rg�ss�gi helyzetekben lehet�v� teheti a t�volb�l ir�ny�tott �letment�st is."

Az adatainkat hal�lunk ut�n �t �vig �rzik a felh�alkalmaz�sban. Kov�csy Zsombor szerint biztos van, akiben ez ellen�rz�st kelt, de p�ld�ul egy m�hibaperben j�l j�hetnek a kor�bbi leletek.

Nem jelent pluszterhet az orvosoknak

Az orvos ugyanazt az orvosinformatikai rendszert haszn�lja majd, amit jelenleg is. Amikor az orvos beviszi majd a betegadatot a rendszerbe, �s a felt�lt�s�hez megnyomja az entert, az inform�ci�k nemcsak a k�rh�z nyilv�ntart�s�ba fognak beker�lni, hanem egy�ttal az EESZT-be is. Teh�t azorvosoknak semmilyen �j elj�r�st nem kell megtanulniuk,mindent ugyan�gy kell majd csin�lniuk, mint jelenleg.

Az EESZT hossz� t�von az otthonr�l behozott, sokszor hi�nyos dokument�ci�hoz �s a nem egyszer be�z�s, pen�sz vagy �ppen t�z miatt megsemmis�l� k�rh�zi iratt�rakhoz k�pest j�val biztons�gosabb �s k�nnyebben kezelhet� alternat�va minden �rintett sz�m�ra.

Az adatokat egyel�re visszamen�leg nem t�ltik fel a rendszerbe

Forr�s: Thinkstock

Aki f�lti az adatait, r�f�zhat

Kov�csy Zsombor szerint a betegnek – ahogy most is – rendelkez�si joga lesz. Ugyanakkor az is m�rlegelend�,

hogy ha minden orvos, minden k�rh�z a k�zponti rendszert haszn�lja,neh�z helyzetbe ker�lhet az, aki nem j�rul hozz� az adatb�zis haszn�lat�hoz,hiszen akkor ismeretlenek maradhatnak fontos k�rel�zm�nyi inform�ci�k, ami h�tr�nyt jelenthet az orvosi d�nt�sek meghozatal�n�l.

Erre mondja Alexin Zolt�n adjunktus, hogy az eg�szs�g�gyi korm�nyzat k�zel 10 milli� �llampolg�r szem�lyes eg�szs�g�gyi adatait visszamen�leg maga al� akarja gy�rni, �s abban tetsz�se szerint kutakodni.E felt�telek mellett egyetlen bitnyi szem�lyes adatomat sem fogom engedni a rendszerbe bet�lteni.
Ha erre nem lenne m�dom, akkor azonnal pert fogok ind�tani az Eur�pai Uni� B�r�s�g�n a magyar �llam ellen.”

Az eg�szs�g�gyben m�r most is kiterjedt adatgy�jt�s folyik, gy�jtenek adatokat sz�l� n�kr�l, t�d�betegekr�l, r�kbetegekr�l vagy sz�vbetegekr�l. A mag�norvosoknak is jelenteni�k kell a r�ksz�r�sen �tesettek adatait �s a sz�r�s eredm�ny�t, vagy p�ld�ul a lombikklinik�knak a betegek bizalmas adatait. Alexin szerint az orvosi titoktart�ssal komoly gond van ma Magyarorsz�gon. Most, ha valaki nem �rt egyet az eg�szs�g�gyi adatainak tov�bb�t�s�val, nem is perelhet, ugyanis semmif�le jogorvoslati lehet�s�get nem biztos�tanak sz�m�ra, hiszen nem is tud arr�l, hogy az adatait tov�bb�tj�k. Az orvosi hivat�s gyakorl�sa nem alapulhat egy ilyen adatgy�jt�seken.�A betegeket nem szabadna rabnak, t�meggyilkosnak tekinteni, akivel b�rmit meg lehet tenni"– mondta az adjunktus.

Janu�rban indul a projekt

Alexin Zolt�n azt is hib�nak tartja, hogy a t�rv�nyjavaslat tartalmazza a j�hiszem� betekint�s fogalm�t. A t�rv�nytelen adatkezel�s akkor sz�m�t b�ncselekm�nynek, ha jelent�s, 5-20 milli� forintos k�rt okoz. Magyar b�r�s�g m�g soha nem hozott elmarasztal� hat�rozatot szem�lyes eg�szs�g�gyi adattal t�rt�n� vissza�l�s b�ncselekm�ny �gy�ben. Ausztri�ban �s N�metorsz�gban viszont a k�zponti eg�szs�g�gyi adatt�r illet�ktelen haszn�lata 1-2 �v szabads�gveszt�ssel b�ntethet�.

Az EESZT elind�t�sa egy�bk�nt fokozatosan t�rt�nik h�rom f�zisban.El�sz�r a pilotra jelentkez� int�zm�nyek csatlakoznak 2016 els� negyed�v�t�l folyamatosan. A sikeres pilotf�zisok lez�r�sa ut�n k�vetkezik a szabad csatlakoz�si id�szak 2016 harmadik negyed�v�ben, amikor m�r minden int�zm�ny �s orvosinformatikai rendszergy�rt� sz�m�ra el�rhet�v� v�lik a csatlakoz�st le�r� k�zik�nyv, majd csak ezt k�vet�en l�p �letbe a t�rv�ny �ltal el��rt k�telez� csatlakoz�s minden ell�t� int�zm�ny sz�m�ra 2017 els� negyed�v�ben – k�z�lte az �EEK. �s azt is meger�s�tett�k, hogy a visszamen�leges adatfelt�lt�s nem r�sze a projektnek. M�g.