Az eur�pai �s az amerikai n�veked�ssel nincsen k�l�n�sebb probl�ma, ugyanakkor �zsi�ban �s D�l-Amerik�ban – a fejl�d� gazdas�gok eset�ben – m�r lassul� tendenci�k figyelhet�k meg - mondta Samu J�nos, a Concorde elemz�si �zlet�g�nak vezet�je egy cs�t�rt�ki h�tt�rbesz�lget�sen.

Jav�that az id�n Eur�pa

Forr�s: AFP/Frank Rumpenhorst

Szerinte az eur�z�na helyzete kulcsk�rd�s lesz: az �vezet az elm�lt �vben kil�balt a recesszi�b�l, �s id�n tov�bb gyorsulhat a GDP n�veked�se. A lakoss�gi �s a v�llalati hitelek is sz�pen b�v�ltek, �gyaz eur�pai n�veked�s viszonylag j� lehet”.

A k�nai gazdas�g jelent�sen lassult az elm�lt �vekben – t�bb mint 10 sz�zal�kr�l 6-7 sz�zal�kra cs�kkent a b�v�l�s �teme.

Dr�gult a k�nai n�veked�s

A szak�rt� szerint K�na hossz� t�v� gazdas�gi fejl�d�s�t ink�bb az 1-2 sz�zal�kos �tem szolg�ln�, mert a n�veked�s finansz�roz�sa a v�ls�g �ta jelent�sen megugrott – a teljes finansz�roz�s/GDP mutat� 1,5-r�l 3-4-re emelkedett. �sszehasonl�t�sk�ppen Magyarorsz�g eset�ben ugyanez a mutat� 1 �s 1,5 k�z�tt mozog.

Magyarorsz�gon 2 sz�zal�kos gazdas�gi n�veked�st v�rnak 2016-bana Concorde-n�l, amit j�v�re – az uni�s beruh�z�sok cs�kken� hat�s�nak kies�s�vel – m�r 2,5 sz�zal�k k�r�li �rt�k k�vethet.

Az idei k�lts�gvet�sben 300-400 milli�rd forintnyi mozg�st�r van, ennyivel tudnak s�f�rkodni a d�nt�shoz�k. Ezt ad�ss�gcs�kkent�sre �s/vagy �j programok finansz�roz�s�ra lehet ford�tani: a szak�rt� szerint az uni�s forr�sok miatti lassul� hat�st kompenz�lhatja p�ld�ul az �j csok bevezet�se – e n�lk�l ak�r 1,8 sz�zal�kra eshet a b�v�l�s �teme.

T�bb sz�zezren is �lhetnek a csal�di otthonteremt�si t�mogat�ssal

Forr�s: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/Klaus Ohlenschl�ger

A GDP is �r�l a csoknak

A csokot ak�r t�bb sz�zezren is felvehetik Samu J�nos szerint. Ha felmegy az �j lak�sok �p�t�se 35 ezerre, az 1,5-2 sz�zal�kos hat�ssal lehet a GDP-re, m�ga csok �gy �sszess�g�ben 0,1-0,3 sz�zal�kkal emelheti meg a magyar GDP-t.

Az �llamad�ss�g 76 sz�zal�kra cs�kkent, de id�n tov�bb m�rs�kl�dhet: f�gg�ben van 550 milli�rd forintnyi uni�s t�mogat�s, valamint sok f�gg az eur�-doll�r �rfolyamt�l is – ha minden j�l alakul, 73-74 sz�zal�kra cs�kkenhet az �llamad�ss�g.

A forint k�sz�ni sz�pen, j�l van

A doll�r a fontosabb deviz�kkal szemben szinte kiv�tel n�lk�l er�s�d�tt – a forint m�g a jobban teljes�t� deviz�k k�z�tt volt. Szerinte a forint�rfolyam kifejezetten alul�rt�keltnek t�nik minden tekintetben. Az elemz� az idei �vben er�sebb forintra sz�m�t, �s szerinte

2016 v�g�re az eur�val szemben 305 forintra er�s�dhet az �rfolyam.

M�r� Tam�s vezet� strat�ga is azt emelte ki a forinttal kapcsolatban, hogy az tavaly az er�sebb deviz�khoz tartozott. A forint rendk�v�l stabil nemzetk�zi �sszehasonl�t�sban, egy�ltal�n nem mondhat� volatilisnek – azaz nagyon kis s�vban mozog a t�bbi deviz�hoz k�pest.

Az egy�b deviz�khoz k�pest sz�k s�vban mozog a forint

Fot�: Szab� Bal�zs [origo]

Szerinte a r�szv�nypiacon jelent�s emelked�sre nem kell sz�m�tani. „A hazai r�szv�nypiacon m�r be�razt�k a j� h�reket, �gy jelent�s emelked�sre nem sz�m�tunk”, m�g nemzetk�zi szinten, f�leg a fejl�d� piacokon a nyersanyag�rak, valamint az er�s doll�r miatt v�llalati cs�d�kr�l kaphatunk majd h�reket.

Forradalom az olajpiacon

Az alacsony olaj�rak miatt �sszesenk�r�lbel�l 450 milli�rd doll�rt buknak �vente az olajexport�l� arab orsz�gok,k�z�lte Samu J�nos. Szerinte az olajpiacon zajl� forradalom r�szek�nt az export�r orsz�gok k�lkereskedelmi �s fizet�si m�rleg�b�l hi�nyzik ez a 450 milli�rd doll�ros �sszeg, amelyet kor�bban megtakar�t�sokra ford�tottak.

Ezt az �sszeget �gy is fel lehet fogni, mintha egyfajta ad� lenne, ami ha kiesik, m�s piaci szerepl�ket hoz helyzetbe – azaz t�bb forr�s marad a fogyaszt�sra. Ennek a szak�rt� szerint �sszess�g�ben pozit�v hat�sai lesznek a vil�ggazdas�gra n�zve – az olajexport�l� orsz�gokra m�r kev�sb�.

Csapd�ba ker�ltek a vil�g olajkitermel�i,hiszen mindenki szabadulna a m�r kitermelt olajt�l, viszont az elemz� szerint ezzel viszont maguk alatt v�gj�k a f�t, mert �gy csak tov�bb szor�tj�k az �rakat lefel�.

Annak, hogy 110 doll�rr�l 50-re esett a hord�nk�nti nyersolaj �ra, az Egyes�lt �llamok n�veked�s�re f�l sz�zal�kos hat�sa lehet – ennyivel lehet nagyobb a GDP-n�veked�s. Az Eur�pai Uni�ban ugyanez a hat�s ak�r az 1 sz�zal�kot is meghaladhatja.