Egy v�szf�k az eg�sz men�t t�nkreteheti – Utasell�t�, a mozg� t�rt�nelemForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2016-02-16 09:38:30 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/20273
Címkék: Bihari h�rek, ki�ll�t�s, k�zleked�s, M�V, olvas�i lev�l, utasell�t�, vas�t, vonat
�rdekess�gek az Utasell�t� m�ltj�b�l – az �ti vend�gl�t�s relikvi�in kereszt�l.

M�r a postakocsik kereskedelmi �tvonalai ment�n megjelentek a vend�gl�t�ssal kapcsolatos tev�kenys�gek. A r�mai kort�l az �jkorig sz�mtalan �tle�r�s dolgozza fel az utaz�s �s az ell�t�s kapcsolat�t. A hist�ria azonban ad�s marad a vil�g, ezen bel�l is a honi utasell�t�si m�ltj�nak felt�r�s�val. Ezt a hi�nyt igyekszik p�tolni az a v�ndorki�ll�t�s, amelynek egyik helysz�ne Debrecen volt a k�zelm�ltban.
A gyorsas�g mellett…

A g�zvontat�s forradalmas�totta k�zleked�s – a „gyorsas�g” mellett – saj�tosan igyekezett az utaz�k kedv�ben j�rni. Amikor a vonatok id�nk�nt meg�lltak, a vas�ti p�lya ind�h�z�hoz k�zeli vend�gl�kben id�t engedtek az utasoknak �hs�g�ket csillap�tani. K�s�bb az �llom�sokon val� tart�zkod�si id� r�vid�l�se h�vta �letre a j�ratokon az �tkez�si lehet�s�gek megteremt�s�t.

Amerik�ban jelentek meg az els� �sszevont h�l�-�tkez� kocsik a XIX. sz�zad k�zep�n, amit nem sokkal k�s�bb az eur�pai vas�tt�rsas�gok is k�vettek, �s a m�lt sz�zad hajnal�n m�r a magyarorsz�gi utaz�k is r�szes�lhettek a komfortb�l. Az �jabb vonalak �p�t�se mellett kinyitottak a vas�t�llom�sok resti korai �ttermei, az akkori kor gyors�tkez�i, ahol nemcsak b�csi szelettel �s vagdalttal k�sz�tett szendvicseket k�n�ltak, de a fr�ccs�z�s is h�d�tott a ny�ri melegben.
Konyha a kocsi v�g�n

Az �tkez�kocsikat illet�en a M�V els� saj�t gy�rt�sra ir�nyul� kezdem�nyez�s�t Baross G�bor k�zleked�si miniszter hagyta j�v�. Ezeken kezdetben nem k�sz�lt (k�sz)�tel, azt a k�zbens� �llom�sokon vett�k fel a „konyhafelel�s�k”. A ma is haszn�latban lev� elrendez�sben – az �tkez�kocsi egyik v�g�be �p�tett konyhar�szlegben – a legnagyobb helyet a t�zhely foglalta el. A v�r�sr�z kann�k, a serpeny�k, a fazekak k�l�n kijel�lt helyet kaptak. A M�V vonatain kezdetben k�lf�ldi v�llalatok v�gezt�k az utasell�t�st. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n �j fejezet kezd�d�tt: a nemzetk�zi szerz�d�sek �rv�ny�ket vesztett�k! Az �jj��p�t�si peri�dusban a M�V �tszolg�lata v�gzett eleinte kosaras mozg��rus�t�st, �s csup�n b�f� jelleg� ell�t�st ny�jtottak az utasoknak.
A jellegzetes k�k feliratos k�ls�t Hofi G�za tervezte | Fot�: Mag�narch�vum ©
A fejl�d�s �tj�ra l�pve

Az Utasell�t� Nemzeti V�llalat hivatalosan 1948. november 19-�n alakult meg. A kezdetekben nemcsak vas�ton �s p�lyaudvarokon v�gzett a c�g szolg�ltat�st, hanem a M�vaut aut�busz �llom�sain, a Mahart j�ratain �s kik�t�iben, valamint a Mal�v g�pein. Kevesen tudj�k, az els� Forma–1-es futamon a Hungaroringen, 1986-ban az Utasell�t� szolg�ltat�sait �lvezhett�k az aut�sport szerelmesei. Mint ahogy az is sokak el�tt ismeretlen, hogy a v�llalat �tk�szleteit t�bb m�s mellett a Herendi, a Zsolnay, a Holl�h�zi �s az Alf�ldi porcel�ngy�rak sz�ll�tott�k. Az Alf�ldi porcel�nokon tal�lhat� k�k mot�vumok mintavil�g�t egykoron Hofi G�za neves humorist�nk tervezte!

A rendszerv�lt�s ut�n a v�llalat �j neve M�V Utasell�t� �s Idegenforgalmi Igazgat�s�g lett. �gy lehetett, hogy az Utastourist �zleteiben az akkor kuri�zumnak sz�m�t� ban�n�rt, narancs�rt, t�li szal�mi�rt, k�v��rt, m�s finoms�gok�rt a v�s�rl�k els�k�nt ezekben a boltokban fizethettek valut�val. A M�V Utasell�t� Rt. 1988-ban �nnepelte 50. sz�let�snapj�t. Ennek el�nye �s h�tr�nya akkor egyar�nt megjelent. A privatiz�ci�val a legt�bb �zlet�gat k�ls� t�rsas�gok/v�llalkoz�k kez�be adt�k.
A c�g stabil szakemberg�rd�ja tov�bb vihette a vend�gszeretet�r�l mindig h�res v�llalati filoz�fi�t, m�sok mag�nszem�lyk�nt �zemeltett�k a klasszikus utasell�t�st. A piaci versenyben 2003-t�l – imm�r a M�V-START Zrt. �gisze alatt – fogott �j kezdem�nyez�sekbe. Nosztalgiavonatokat ind�tottak, �jabb c�l�llom�sokat jel�ltek ki a t�rt�nelmi hagyom�nyok ment�n Nyugat-Eur�p�ba, �s a magyarok lakta hat�ron k�v�li telep�l�sekre, a Vajdas�gba, Erd�lybe vagy a Felvid�kre.
Budapestt�l Z�honyig

Vasutasberkekben �gy tartj�k, a vas�tvonal ma nem elv�lasztja, hanem �sszek�ti a nyugati �s a keleti hat�rokat. Nem v�letlen teh�t a r�gi�, ezen bel�l is a Hajd�-Bihar �s Szabolcs-Szatm�r-Bereg megy�k ir�nti figyelem. A k�t megye „kapuja” az orsz�ghat�roknak. Ezt igazolja az Utasell�t� V�llalat volt dolgoz�inak hitvall�sa is. Nagyn� Varga Erzs�bet Hajd�–Szabolcs megyei ter�leti igazgat�s�g�nak kor�bbi vezet�je �gy fogalmazott: „Egy nagy csal�d voltunk.” A f�nykor�ban 6600 dolgoz�t foglalkoztat� orsz�gos nagyv�llalatn�l 1969-t�l dolgozott. T�le tudhat�, akkoriban Debrecenben, P�sp�klad�nyban, Ny�regyh�z�n �s Z�honyban volt melegkonyh�s �zem �tteremmel. A r�gi� m�s telep�l�sein, mint p�ld�ul. Hajd�szoboszl�n, Hajd�b�sz�rm�nyben, Biharkeresztesen �sszesen harminc b�f� �s ugyanennyi kiskereskedelmi pavilon v�rta az utaz�kat forr� l�ngossal vagy a csokis utascsemeg�vel.
Nagyn� Varga Erzs�bet volt ter�leti vezet� �s Neh�z Gy�rgy, a gy�jtem�ny tulajdonosa | Fot�: Mag�narch�vum ©
F�masztalra f�med�nyt…

Kaltenecker J�zsef 40 �vet szolg�lt a vas�tn�l. A mesterszak�cs 29 (!) �vet t�lt�tt/f�z�tt/s�t�tt a vonaton. Mint kider�lt, el�bb k�zil�nyok seg�tett�k a munk�j�t, majd a f�lk�sz, el�k�sz�tett �lelmiszerek „bet�r�s�vel” mag�ra maradt(?) a mozg� konyh�ban. Akkorra m�r megtanulta: „f�masztalra f�med�nyt nem szabad tenni”, mert az bizony cs�szk�l. (B�rmennyire is �gyelnek r�, egy v�szf�kez�s az eg�sz napi men�t t�nkreteheti.) Ezeket er�s�ti meg Neh�z Gy�rgy, a M�V-START Zrt. munkat�rsa, a ki�ll�tott gy�jtem�ny tulajdonosa, aki elmondta: megsz�llottk�nt akarja az ut�korra hagyni az utasell�t�s relikvi�it.

�s, hogy mit k�n�lt m�g akkor Utasell�t� V�llalat? Egy nem felt�tlen�l a profij�hoz igazod� felk�sz�t� mentor�l�st �s vend�gl�t� kult�r�t a j�v� szakembereinek, akik azut�n �vtizedek m�lt�n is megsz�llottjai a szakm�nak. A v�llalat ter�leti igazgat�s�g�n majd’ f�lsz�zadot elt�lt�tt Konkoly Ferencn� gazdas�gi vezet� kor�t meghazudtol� m�don lelkesed�ssel besz�lt az „Utasn�l” elt�lt�tt id�r�l. Sz�vesen emlegette fel a ’70-es, ’80-as �veket, amikor a k�t egykori „riv�lissal”, a Hajd�-Bihar Megyei Vend�gl�t�-ipari V�llalattal �s az Alf�ldi Vend�gl�t�val „konkur�lva” az a la carte �tkez�st „nyilv�noss�” tett�k, �l�zen�s mulats�gokat rendeztek az Utas debreceni �tterm�ben vagy gasztron�miai fellegv�rr� n�tt�k ki magukat.

A vend�gl�t�s j�v�j�nek let�tem�nyesei is lettek. Az igazgat�s�g nagy hangs�lyt ford�tott az ut�np�tl�sk�pz�sre. Seg�tett�k munkat�rsaik tov�bbtanul�s�t. Ennek k�sz�nhet�, hogy a M�V-n�l, a Vol�nn�l, a p�nz�gyi szf�r�ban, az oktat�sban, a vend�gl�t�sban alig akadnak olyanok, akik ne az Utasn�l kezdtek volna, a rangl�tra minden l�pcs�fok�t v�gigj�rva. Mesterszak�csok- �s felszolg�l�k dolgoztak tanul�felel�sk�nt, hogy a legelsz�ntabb tanul�k az orsz�gos versenyek ut�n k�lf�ld�n is bizony�thassanak. �tmutat�saik alapj�n n�tt fel ugyanis t�bb nemzed�k, melynek tagjai v�llalj�k, hogy tov�bbviszik az utaz� vend�gek sz�nvonalas kiszolg�l�s�t.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!