A korm�ny el�tt l�v� tervezet szerint a j�v�ben

fizetni kell majd a plasztik�rt. Plasztikk�rtya form�ban 2011-ben bocs�tott�k ki az els� Sz�p k�rty�kat. Az OTP Banknak, az MKB Banknak �s a K&H Banknak vannak ilyen k�rty�i. Ezek egy r�sze az id�n lej�r, mivel �t�ves �rv�nyess�gi id�vel jelentek meg. Fata L�szl� cafeteria-szak�rt� szerint a nagy k�rtyacsered�mping j�v�re v�rhat�, amiben m�r a harmadik szolg�ltat�, a K&H Bank k�rty�i is �rintettek lesznek.

H�rom bank bocs�t ki cafeteri�s plasztikokat

Forr�s: Origo

A tervezetben az �ll, hogy az �j k�rtya el��ll�t�sa p�nzbe ker�lhet, viszont a munk�ltat�ra vagy a munkav�llal�ra h�r�tott�d�ja nem haladhatja meg az 500 forintot.

El nem k�lt�tt milli�k

Tov�bbi v�ltoz�st jelenthet, hogy a j�v�ben a munk�ltat�k d�nthetnek majd arr�l, hogy a munkav�llal�ik �ltal a rendelkez�sre �ll� id� alatt fel nem haszn�lt kerettel mi t�rt�njen.

A Sz�p k�rty�kra �rkezett juttat�s a felt�lt�s �v�t k�vet� m�sodik napt�ri �v m�jus 31-ig haszn�lhat� fel. Magyar�n a�2014-es munk�ltat�i befizet�seket 2016. m�jus 31-ig kell elk�lteni. Minden �vben vannak azonban olyanok, akik err�l megfeledkeznek.

A Nemzetgazdas�gi Miniszt�rium az Origo k�r�s�re lek�rte a bankokt�l az adatokat arr�l, hogy a 2014-ben a Sz�p k�rty�kra felt�lt�tt keretekb�l eddig mennyit nem k�lt�ttek el: egyel�re 4 milli�rd forint van a sz�ml�kon. Az NGM szerint azonban nem kell agg�dni, mert tavaly m�g �prilis v�g�n is 2,5 milli�rd forintnyi fel nem haszn�lt keret volt a k�rty�kon, �m a 2013-as befizet�sekb�l egymilli�rd k�r�li �sszeg ragadt bent.�vagyis sokan az utols� pillanatban mennek wellnessezni az �gy rendelkez�s�kre �ll� p�nzb�l.

Id�n erre m�g lesz lehet�s�g a m�rcius 15-ei n�gynapos hossz� h�tv�g�n �s a m�rcius 27-�re es� h�sv�ti �nnepekkor is.

 

Fot�: Balla Zsolt

Baj van a Sz�p k�rty�val

Az Eur�pai Uni� B�r�s�ga kedden�elkasz�lta a Sz�p k�rtya rendszer�t �s az Erzs�bet �tkez�si utalv�ny rendszer�nek t�bb elem�t. Az �t�let szerint uni�s jogot s�rt, hogy k�lf�ldi c�gek nem bocs�thatnak ki Sz�p k�rty�t Magyarorsz�gon.�

A�korm�nysz�viv� az Eur�pai B�r�s�g d�nt�s�re�reag�lva�azt mondta,�hogy a korm�ny a szerdai �l�s�n t�rgyal a k�rd�sr�l, �s egy olyan rendszert hoznak l�tre, amely megfelel az Eur�pai Uni� k�vetelm�nyeinek, de legf�k�ppen tiszteletben tartja, figyelembe veszi a magyar emberek �rdek�t.

Mehet a turizmusba is a p�nz

A jelenlegi szab�lyok szerint a fel nem haszn�lt �sszeget a k�rtya kibocs�t�ja a lej�rat ut�n visszautalja a munk�ltat�nak. A tervezet szerint a j�v�ben a munk�ltat�nak nyilatkoznia kellene a Sz�p k�rty�kon maradt p�nzekr�l. D�nthetnek �gy, hogy megtarthatj�k, �s �gy is, hogy bedobj�k a k�z�sbe, vagyis a k�zponti k�lts�gvet�sbe, �s ott majd visszaforgatj�k a magyar turizmusba.

A wellnessez�shez a szauna hozz�tartozik

Forr�s: Thinkstock

A Nemzetgazdas�gi Miniszt�rium a tervezetr�l azt �rta az Orig�nak, a munk�ltat�k az�rt lehetnek �rdekeltek abban, hogy a turizmusnak utalj�k a bent ragadt p�nzeket, mert n�ha a mind�ssze n�h�ny sz�z vagy ezer forintos visszakapott �sszeggel a bev�telhez k�pest ar�nytalanul sok az adminisztr�ci�.

A fel nem haszn�lt pap�r- �s elektronikus utalv�nyok �rt�ke �ltal�ban az utalv�nyszolg�ltat�n�l marad, ez az int�zm�ny rendelkezik a felhaszn�l�s�r�l. A Sz�p k�rtya speci�lis helyzetbe ker�lt azzal, hogy az erre vonatkoz� rendelet szerint a szolg�ltat� a fel nem haszn�lt �sszegeket a juttat�nak utalja vissza –�h�vta fel az Origo figyelm�t Fata L�szl� cafeteria-szak�rt�.

Fejt�r�st okoz

A munk�ltat�knak a visszautalt Sz�p-p�nzek fejf�j�st is okozhattak eddig, mivel a c�gek sz�ml�j�n �vk�zben hirtelen megjelent egy t�tel, ami ut�n t�rsas�gi ad�t kellett fizetni�k.�Gyakran felmer�l a k�rd�s a munk�ltat�i oldalr�l, hogy ezt az �sszeget esetleg visszaosztan�k azoknak, akik nem haszn�lt�k fel.

A m�g bent l�v� 4 milli�rd forintot m�jus 31-ig kell elpihenni

Forr�s: Origo

Ez k�t okb�l is neh�zkes – mondta Fata L�szl�. Egyr�szt az�rt, mert a munk�ltat� nem kap inform�ci�t arr�l, hogy melyik dolgoz�ja nem haszn�lta fel a keret�t. M�sr�szt az�rt, mert a Sz�p k�rty�n maradt p�nzek �jraoszt�sakor megint ad�t kellene fizetni a juttat�s ut�n.

Mellesleg neh�z megmagyar�zni azoknak, akik nem kapnak ilyen juttat�st, vagy kevesebb �sszeget kaptak, mint kolleg�ik, hogy�mi�rt �ppen azokat jutalmazz�k, akik kifutottak a felhaszn�l�si hat�rid�b�l – mondta Fata L�szl�.

Nincs �rtelme tologatni a hat�rid�t

Egy m�sik opci� lehetne az, ha meghosszabb�tan�k a k�rtyap�nzek felhaszn�lhat�s�gi hat�ridej�t. Fata L�szl� szerint azonban a t�rv�nyalkot� a belf�ldi turizmus fejleszt�s�re hozta ezt juttat�si ad�kedvezm�nyt, ha �vekkel n�vekedne a juttat�s felhaszn�l�si ideje, akkor nehezebben lehetne �rezni ennek a hat�s�t a turizmusban.

A cafeteria-szak�rt� szerint fontos, hogy legyen egy optim�lis hat�rid� a juttat�s felhaszn�l�s�ra, hiszen egy juttat�s csak �gy m�k�dhet j�l, ha a munk�ltat�, munkav�llal� �s a t�rv�nyalkot� is megtal�lja a sz�m�t�sait.

Tavaly a 67,8 milli�rd forintnyi felt�lt�tt Sz�p k�rty�s p�nzb�l egymilli�rd forint ragadt bent. A bankok ennyit utaltak vissza a munk�ltat�knak.

Tapasztalatok szerint az, aki m�sf�l-k�t �vig nem utazott el egy n�h�ny napos pihen�sre, az k�s�bb sem megy el wellnessezni – mondta Fata L�szl�.