Katy� ma m�r nem csak csal�dok m�lys�ges f�jdalm�t, f�lelemmel teli eml�ket, nem csak 22 ezer ember temet�j�t jelenti, hanem sz�mos sz�p m�eml�ket, m�zeumot, tudom�nyos dolgozatokat, filmeket, k�zt�k Andrzej Wajda felejthetetlen alkot�s�t, k�l�nleges zenei kompoz�ci�kat, Magyarorsz�got is bej�r� v�ndorki�ll�t�st – keretezte �t a trag�di�t Roman Kowalski, a Lengyel K�zt�rsas�g budapesti nagyk�vete cs�t�rt�k�n a D�ri M�zeumban. Az �prilis 17-ig l�that� T�meggyilkoss�g, politika, erk�lcs c�m� t�rlat megnyit�j�n elmondta: a k�pek l�tv�nya s a v�rengz�sig vezet� t�rt�nelmi k�r�lm�nyekr�l sz�l� dokumentumok olvas�sa olyan �rz�seket kelthet benn�nk, amivel k�pesek lehet�nk meg�rteni, elfogadni, feldolgozni az 1940. m�rcius 5-�n t�rt�nteket. – A tov�bbl�p�s, a j�v�be tekint�s felt�tele a m�lt alapos ismerete, ez�rt fontos az is, hogy fiataljaink l�ss�k, mi t�rt�nt eleinkkel, �s tudj�k, hogyan gondolkodunk mi az elm�ltr�l – tette hozz�.

„Nem �nnep”

Angi J�nos m�zeumigazgat� ismertette: a Bel�gyi N�pbiztoss�g (NKVD) egys�gei a Szovjetuni� ter�let�n l�v� hadifogolyt�borokban raboskod� lengyel (r�szben tartal�kos) tiszteket �s f�tiszteket v�geztek ki parancsra. Egy �j t�rlat nyit�sa egy m�zeum �s annak vezet�je �let�ben mindig �nnep, de ma a kommunizmus �ldozatainak eml�knapj�n gy�szolni, felid�zni j�tt�nk ide.

Papp L�szl� polg�rmester �gy fogalmazott: A tragikus esem�ny ellentmond mindennek, amit civiliz�ci�nak, humanit�snak nevez�nk, �s egyet jelent a lengyel n�p szovjetek �ltali leig�z�s�val, amely meg�gyazott a t�bb �vtizedig tart� kommunista diktat�r�nak. Az eset sok�ig tabunak sz�m�tott, �gy a hozz�tartoz�k tisztess�ggel elgy�szolni sem tudt�k szeretteiket. A rendszerv�ltoz�skor a v�gnapjait �l� Szovjetuni� 1990-ben bevallotta b�neit. Ezt az tudja �t�rezni, aki �t�lt hasonl�t. Tito utas�t�s�ra negyvenezer magyart �ltek meg a m�sodik vil�gh�bor� idej�n – eml�tette, majd a lengyel �s a magyar nemzet m�lyen gy�kerez� bar�ts�g�r�l besz�lt.