Kifejtett�k: az �vszak k�z�ph�m�rs�klete orsz�gos �tlagban 2,4 Celsius-fok volt, ami jelent�s elmozdul�st jelent a sok�ves (1981 �s 2010 k�z�tti), 0 fok k�r�li norm�l�rt�khez viszony�tva. Janu�r elej�n �s v�g�n egy-egy h�t erej�ig orsz�gszerte kifejezetten hideg id� uralkodott, a janu�ri �tlagh�m�rs�klet m�nusz 1 fok volt, ami megfelel a sok�ves �tlagnak. Ezt lesz�m�tva viszont a febru�r �s a december is k�l�n�sen enyhe volt. Az els� t�li h�nap �tlagh�m�rs�klete is 2,3 fokkal meghaladta a sok�ves �tlagot.

A t�li id�szakban a legalacsonyabb h�m�rs�kletet, m�nusz 18,5 fokot janu�r 23-�n m�rt�k a N�gr�d megyei Mih�lygerg�n. Az �vszak legmagasabb h�m�rs�klet�t, 19,6 fokot febru�r 22-�n Verpel�ten regisztr�lt�k.

A decemberi id�j�r�st alapvet�en borong�s, p�r�s, k�d�s id�j�r�s jellemezte, az el�-el�fordul� k�dszit�l�sok ellen�re az �v utols� h�napja meglehet�sen sz�raznak bizonyult. Az �j�v hozta meg “a sokak �ltal kar�csony t�j�n v�rva v�rt havat”. El�sz�r csak a Dun�nt�lon, majd a keletebbre fekv� ter�leteken is megjelent a h�takar�. Janu�r 8-t�l viszont megkezd�d�tt az enyh�l�s, janu�r 13-ra orsz�gszerte el is olvadt a h�. Janu�r 23-ig csak a magasabban fekv� ter�leteken volt havaz�s. Ekkor viszont orsz�gos havaz�s kezd�d�tt, de – mint felid�zt�k – a lehullott h� m�r m�snapra olvadni kezdett. Janu�r v�g�re fokozatosan az �szakkeleti t�jakra szorult vissza a t�l. A febru�r enyhe �s rendk�v�l csapad�kos id�t hozott es�vel, z�porokkal.

Orsz�gos �tlagban decemberben kevesebb (tizenegy helyett csak h�t), a m�sik k�t t�li h�napban viszont t�bb csapad�kos napot regisztr�ltak. Janu�rban t�z helyett tizen�t, febru�rban a szok�sos kilenc helyett id�n tizenh�t csapad�kos nap volt.

Ezzel egy�tt t�len �sszess�g�ben csaknem 40 sz�zal�kkal t�bb csapad�k hullott, mint a sok�ves �tlag, de – mint megjegyezt�k – ennek havi eloszl�sa elt�r� volt. Decemberben p�ld�ul mind�ssze 5,7 millim�ter csapad�kot regisztr�ltak, ami az orsz�gos �tlagnak csak mintegy 12,3 sz�zal�ka. Janu�rban viszont a norm�ln�l 76,5 sz�zal�kkal t�bb es� esett. “Igaz�n csapad�kosnak” pedig az “egy�bk�nt legsz�razabb h�napunk, a febru�r bizonyult”. Az utols� t�li h�napban a megszokott mennyis�gnek majdnem h�romszorosa (292,7 sz�zal�k) hullott. A legt�bb csapad�k – orsz�gos �tlagban 13,7 millim�ter – a t�l utols� napj�n, febru�r 29-�n hullott. A h�rom h�nap csapad�k�sszege 156,2 millim�ter volt, ami mintegy 39 sz�zal�kkal haladja meg az 1981 �s 2010 k�z�tti telek �tlag�t – tett�k hozz�.

A meteorol�giai szolg�lat �vszakos �sszes�t�s�ben kit�rt arra is, hogy id�n decemberben az ilyenkor szok�sos �t nappal ellent�tben egy�ltal�n nem volt havas nap. Janu�rban viszont hat nap helyett t�z napon hullott h�. Febru�rban a havas napok sz�ma szint�n a norm�l alatt maradt, a szok�sos hat nap helyett csak k�t napon regisztr�ltak havaz�st.

A v�rhat� id�j�r�sr�l azt �rt�k: v�ltoz�kony, csapad�kos �s enyhe napokra kell k�sz�lni. A k�vetkez� b� egy h�tben szinte minden nap lehet t�bb-kevesebb es�re sz�m�tani, cs�t�rt�k�n �s p�nteken a magasabban fekv� helyeken havas es�, h� is hullhat. Mindezek ellen�re a h�m�rs�klet az �tlag felett alakul: az �jszak�k t�bbnyire fagymentesek lesznek, napk�zben pedig rendszerint 10 fok k�r�li vagy afeletti �rt�kek v�rhat�k.

Az �tlagosn�l melegebb �s csapad�kosabb id�j�r�s el�rel�that�an m�rcius m�sodik fel�ig kitart – �rta a meteorol�giai szolg�lat.