A drog ma egy olyan sz�, amit tal�n mindannyian hallottunk, de ha besz�lni k�ne r�la t�bb�nk bajban lenne. Ebben (is) seg�t az Egy�tt egy drogmentes Magyarorsz�g�rt mozgalom csapata, akik eg�sz �vben felvil�gos�t� el�ad�sokkal, f�zetekkel, s k�l�nb�z� programokkal h�vj�k fel a figyelmet arra, hogy a drogprobl�ma mindannyiunk �gye. „Nem ker�lhetj�k ki, nem mehet�nk el mellette, mert egy id� m�lva nem lesz hely hova kit�rni el�le, egy id� m�lva nem tudjuk majd merre ford�tani a tekintet�nk, hogy ne �tk�zz�nk bele” – hangs�lyozz�k.

Gyilkos m�rgek

A k�vetkez�kben egyik felvil�gos�t� f�zet�kb�l id�z�nk. „A drogok l�nyeg�ben m�rgek. A bevett mennyis�g hat�rozza meg a hat�st. Egy kis adag serkent�szerk�nt (felgyors�t), egy nagyobb adag nyugtat�k�nt (lelass�t) hat. A m�g nagyobb adag pedig m�regk�nt, �s ak�r meg is �lheti a haszn�l�t.

Ez minden drogra igaz. Csak a hat�s el�r�s�hez sz�ks�ges mennyis�g k�l�nb�zik. De sok drognak van m�g egy h�tr�nya: az, hogy k�zvetlen�l az elm�re fejti ki a hat�s�t. Eltorz�thatja a droghaszn�l� �rz�kel�s�t azzal kapcsolatban, hogy mi t�rt�nik k�r�l�tte. Ennek eredm�nyek�nt a szem�ly tettei nagyon furcs�k, �sszer�tlenek, �rtelmetlenek, s�t puszt�t�ak

lehetnek. A drogok minden �rzetet megg�tolnak, a kellemeseket �s a kellemetleneket egyar�nt. Teh�t, b�r a drogok r�vid t�v� seg�ts�get ny�jthatnak a f�jdalom csillap�t�s�ban, ezzel egy�tt rombolj�k a k�pess�geket �s az �bers�get, valamint zavaross� teszik az ember gondolkod�s�t. A gy�gyszerek olyan drogok, amelyek c�lja gyors�tani, lass�tani vagy megv�ltoztatni valamit a test m�k�d�s�ben annak �rdek�ben, hogy a test jobban m�k�dj�n. N�ha sz�ks�g van r�juk. De ett�l m�g ugyan�gy drogok: serkent�szerk�nt vagy nyugtat�k�nt hatnak, �s a t�l sok gy�gyszer �lhet. Teh�t ha a gy�gyszereket nem �gy haszn�lj�k, ahogy kell, akkor ugyanolyan vesz�lyesek lehetnek, mint az illeg�lis k�b�t�szerek.”

Besz�lgetni kell

Az emberek legt�bbsz�r az�rt kezdenek el drogozni, mert van egy olyan t�nyez� az �let�kben, amit szeretn�nek megv�ltoztatni.

Indokok

A leggyakoribb indokok, amiket a fiatalok mondanak:

- szeretn�nek beilleszkedni
- unatkoznak
- nagymen�k akarnak lenni
- tanul�si neh�zs�geik vannak
- k�v�ncsis�gb�l stb.

Ha ezeket jobban megn�zz�k, l�tjuk, hogy van benn�k egy k�z�s: mindegyik egy probl�ma. Egy olyan probl�ma, amit a gyerek vagy fiatal nem tud megoldani, ez�rt menek�l a k�b�t�szerhez, ami rem�nyei szerint a megold�st fogja hozni.

A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a probl�m�juk nem old�dik meg, s�t, akkor kezd�dik csak igaz�n!

– Ilyenkor az a legjobb, ha le�l�nk a szem�llyel �s egy k�tir�ny� kommunik�ci�val kiszedj�k bel�le, mi aggasztja, mi az, amit nem tud egyed�l kezelni. Ha m�r tudjuk, mi az alapvet� baj, tudunk seg�teni a megold�sban. Ezut�n m�r nem lesz sz�ks�g k�b�t�szerre sem – javasolja Horv�th Rich�rd, a mozgalom el�ad�ja.

Sz�mokban:

391 telep�l�s kapcsol�dott be valamilyen form�ban a programjaikba;
1188 iskola k�pviselet�ben vettek r�szt szem�lyesen tan�rok vagy di�kok a rendezv�nyeiken;
54.000 ember csaknem 105.000 kilom�tert futott a drogmentess�g�rt;
55.000 gyerek tette le a Drogmentes kapit�ny esk�t;
75.000-en csatlakoztak al��r�sukkal a Drogmentes Magyarorsz�ghoz;
312.000 drogfelvil�gos�t� f�zetet osztottak sz�t.


A t�m�r�l �s a mozgalomr�l b�vebben a www.drogmentes.hu-n olvashat.