K�rty�s fizet�sekkel visszaszor�that� a feketegazdas�gForrás: origo.hu
Utolsó módosítás: 2017-06-19 19:57:57 Nyomtatás - Hír webcíme: www.biharlap.hu/hir/26476
Címkék: Bihari h�rek
A magyarok hatvan sz�zal�ka egyet�rt azzal, hogy az elektronikus fizet�si megold�sok n�vel�s�vel �s a k�szp�nz visszaszor�t�s�val cs�kkenthető haz�nkban az �rny�kgazdas�g � der�lt ki a Mastercard legfrissebb kutat�s�b�l, amely azt m�rte fel, hogy a k�z�p- �s kelet-eur�pai r�gi� t�z orsz�g�ban hogyan gondolkodnak a fogyaszt�k a jelens�gről. A vizsg�lt orsz�gok v�laszad�inak t�bb mint nyolcvan sz�zal�ka l�p�seket v�r a korm�nyokt�l az �rny�kgazdas�g elleni k�zdelemben, a fogyaszt�k ugyanakkor hajland�ak fizet�si szok�saikon is v�ltoztatni, amikor felismerik, hogy ők is hozz�j�rulhatnak a vissza�l�sek cs�kkent�s�hez.

Az elektronikus fizet�s �s a kevesebb k�szp�nz seg�t az �rny�kgazdas�g elleni harcban
Fot�: Origo

 

A felm�r�sben r�szvevő �llamokban (Bosznia-Hercegovina, Bulg�ria, Csehorsz�g, Horv�torsz�g, Magyarorsz�g, Lengyelorsz�g, Rom�nia, Szerbia, Szlov�kia, Szlov�nia) azt k�rdezt�k, hogy a fogyaszt�k hogyan viszonyulnak az �rny�kgazdas�g k�rd�sk�r�hez, mennyire ismerik a t�m�t, milyen megold�sokat alkalmazn�nak a jelens�g visszaszor�t�s�ra.

 

A legt�bb orsz�g eset�ben elmondhat�, hogy az �llampolg�rok jelentős r�sze ismeri a fogalmat, tiszt�ban van az �rny�kgazdas�g l�tez�s�vel �s negat�v jelens�gk�nt tekint r�.

A t�bbs�g (69%) �gy gondolja, hogy az �rny�kgazdas�g miatt kevesebb forr�s jut a k�z�ss�gi javak elő�ll�t�s�ra, �gy p�ld�ul az oktat�s, az eg�szs�g�gy �s az infrastrukt�ra fejleszt�s�re. A v�laszad�k t�bb mint 70 sz�zal�ka azt is felismerte, hogy az ad�hat�s�g elől eltitkolt j�vedelemnek negat�v hat�sa van a gazdas�gi n�veked�s�re, �s mindez egyenlőtlen versenyhelyzetet eredm�nyez.

Ez�rt a felhaszn�l�k t�bb mint 80 sz�zal�ka elv�rja a korm�ny�t�l, hogy akt�v szerepet v�llaljon az �rny�kgazdas�g elleni k�zdelemben. Magyarorsz�gon a megk�rdezettek 75 sz�zal�ka �rt egyet azzal, hogy a korm�nynak fel kell vennie a harcot a jelens�ggel, Lengyelorsz�gban ez az ar�ny alacsonyabb (72%), Bosznia-Hercegovin�ban viszont kiugr�an magas (93%).

 

A fogyaszt�k nem l�tj�k a szerep�ket az �rny�kgazdas�g elleni harcban

A kutat�sb�l kider�lt, hogy a megk�rdezett fogyaszt�k szerint az �rny�kgazdas�g n�veked�s�hez hozz�j�rul az is, ha a boltban fizet�sn�l az�rt nem kapnak blokkot, mert a tranzakci�t � ad�elker�l�s c�lj�b�l � nem �t�tt�k be a p�nzt�rg�pbe. Ugyanakkor sokan nem ismerik fel, hogy a saj�t v�s�rl�si szok�saik is v�ltoz�s hozhatnak. A v�laszad�k majdnem fele (45%) csak akkor őrzi meg a p�nzt�rn�l kapott blokkot, ha tudja, hogy sz�ks�ge lesz r�. A kutat�s arra is r�vil�g�tott, hogy a felhaszn�l�k nem minden esetben tudj�k, hogy a k�szp�nzmentes fizet�s nagym�rt�kben seg�theti az �rny�kgazdas�g visszaszor�t�s�t. A r�gi�ban megk�rdezetteknek mind�ssze 37% -a tal�lta �gy, hogy ha k�szp�nz helyett k�rty�val fizet, azzal hozz�j�rul az �rny�kgazdas�g cs�kkent�s�hez. Magyarorsz�gon ez az adat 13% volt, ami az egyik legalacsonyabb ar�ny Kelet-Eur�p�ban.

 

T�mogatj�k a kereskedelmi tranzakci�k regisztr�l�s�t �s az elektronikus fizet�st

Megfigyelhető azonban egy olyan tendencia, hogy amikor a fogyaszt�k sz�m�ra vil�goss� v�lik, hogy a fizet�si szok�saik megv�ltoztat�s�val hat�ssal lehetnek az �rny�kgazdas�g visszaszor�t�s�ra, nyitottak lesznek a v�ltoz�sra. R�gi�szerte a kutat�s r�sztvevőinek k�zel 80 sz�zal�ka fizetne gyakrabban elektronikusan a j� c�l �rdek�ben, az ar�ny főleg Rom�ni�ban magas (85%). Magyarorsz�g ilyen tekintetben valamivel elmarad az �tlagt�l (73%), a felsőfok� v�gzetts�ggel rendelkezők k�r�ben ugyanakkor hozzuk a r�gi�s szintet. Felismerve, hogy az elektronikus �s regisztr�lt tranzakci�k seg�tik cs�kkenteni az �rny�kgazdas�g m�rt�k�t, a v�laszad�k 86 sz�zal�ka mondta azt, hogy jobban figyelne arra, hogy minden v�s�rl�sn�l eltegye a fizet�st igazol� sz�ml�t vagy blokkot. Magyarorsz�gon a megk�rdezettek 4/5-e v�laszolta ezt, Csehorsz�gban ez az ar�ny 71 sz�zal�k, m�g Bulg�ri�ban kiugr�an magas, 94 sz�zal�k.

Az EY egyik tavalyi kutat�sa arra a meg�llap�t�sra jutott, hogy a kelet-eur�pai r�gi�ban fők�nt a passz�v �rny�kgazdas�g jelenik meg. A fogyaszt� "passz�v" marad abban az �rtelemben, hogy semmilyen előnye nem sz�rmazik abb�l, hogy a kereskedő nem ad blokkot vagyis nem jelenti az �rt�kes�t�si tranzakci�t az ad�hat�s�gnak. Sőt, a fogyaszt�k gyakran �szre sem veszik ezt a jelens�get.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Véleménye van? Írja meg!