A Magyar Energetikai �s K�zmű-Szab�lyoz�si Hivatal (MEKH) 2015-�s adatai alapj�n (a 2016-os adatok v�rhat�an 2018. janu�rj�ban jelennek meg) a lakoss�g 17,4 sz�zal�ka t�vfűt�ssel fűt�tt, m�g 20,7 sz�zal�k volt azok sz�ma, akik k�zponti g�zfűt�st haszn�ltak. A legnagyobb ar�nyban, a lakoss�g 21,5 sz�zal�ka egyedi helyis�gfűt�ssel oldotta meg a hőell�t�st olyan eszk�z�k felhaszn�l�s�val, mint p�ld�ul a fa vagy a sz�n.

Az �rversenygyőztes

A MEKH adataib�l kider�l az is, hogy a felhaszn�lt technol�gi�k kezdenek kiegyenl�tődni. A lakoss�g k�r�ben azonban a legt�bben m�g mindig a hagyom�nyosnak mondhat� fűt�si technik�kat helyezik előt�rbe. Ennek elsődlegesen gazdas�gi okai vannak. Mi is besz�moltunk arr�l, hogy a szlov�kon�l a fűt�si �rverseny győztese a fat�zel�s lett. Radovan Illith, energiaipari szak�rtő k�s�rlete sor�n egy teljesen �j �s egy fel�j�tott hőszigetelt csal�di h�zat vett g�rcső al�.

A k�s�rlet fő �ll�t�s�t mi is �sszevetett�k egy, az Ingatlan.com fűt�si technol�gi�k fajlagos energiak�lts�geit bemutat� adatsor�val, ahol aktualiz�ltuk az energiahordoz�k k�lts�geit.


A fűtőanyagok k�z�l a tűzif�t, a vezet�kes g�zt �s az �ltanos villamos energi�t v�lasztottuk ki �s megn�zt�k, hogy ezek k�z�l melyik �ll�tja elő a legnagyobb hőenergi�t a legkisebb �ron.
A győztes ez alapj�n a sz�m�t�s szerint is a fa lett, azonban a f�ldg�z nem sokkal maradt el m�g�tte.

Nem okozott meglepet�st ugyanakkor, hogy a villamos energia �ra t�bbsz�r�se a m�sik k�t hő elő�ll�t�nak.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a tűzif�val val� sz�mol�s nem egyszerű feladat. Hiszen nem mindegy, hogy milyen f�r�l besz�l�nk, hiszen az �sszes fafajt�nak m�shogy alakul a fűtő�rt�ke. R�ad�sul az sem mindegy, hogy mekkora a nedvess�g h�nyada az �ltalunk v�lasztott v�s�rl�sra sz�nt tűzif�nak. �ltal�nosan elmondhat�, hogy min�l frissebb a fa, ann�l nagyobb a nedvess�g tartalma, ez�ltal pedig kisebb a fűtő�rt�ke. Min�l tov�bb sz�r�tj�k teh�t a fűt�sre sz�nt f�t, ann�l nagyobb fűtő�rt�k �rhető el vele. �rdemes teh�t minden apr� adatnak ut�na j�rni, ha tűzif�t akarunk v�s�rolni, hiszen rengeteg olyan helyről csalhatnak ki től�nk p�nzt, amire nem is gondoln�nk. Ezekre figyelj tűzifa v�s�rl�skor:
�rdemes mindig k�bm�terben v�s�rolnod a f�t, hiszen ha s�lyra venn�d, akkor a nedvess�g tartalommal k�nnyen befoly�solhatj�k a mennyis�get,
ha k�bm�terben v�s�rolsz k�pben kell lenned, hogy erd�szeti vagy hagyom�nyos k�bm�terben sz�molt�k-e a tűzif�t, hiszen komoly elt�r�sek lehetnek a k�t sz�m�t�s k�z�tt,
j�l v�laszd ki, hogy milyen fafajt�kb�l v�s�rolsz t�zelni val�t, ugyanis egy j�l kialak�tott mix kedvező �ron tudja biztos�tani a hőell�t�st hideg időben.

Hi�ba azonban a kedvezően alakul� �rak nem szabad megfeledkezn�nk a fűt�si elj�r�s bonyolults�g�r�l �s a term�szetre gyakorolt hat�sokr�l sem. A hagyom�nyos t�zel�si technik�kr�l (fa, sz�n, olaj) elmondhat�, hogy kedvező �rfekv�s�k ellen�re rengeteg probl�ma van vel�k, �s sok esetben vesz�lyesek is lehetnek. A sz�n p�ld�ul nem sokban marad el az �r győztes f�t�l, azonban t�rol�sa rendk�v�li odafigyel�st ig�nyel, tov�bb� haszn�lta neh�zkes �s sok kosszal j�r. Ugyanez igaz a f�ra is, hiszen az alapanyagot elősz�r fel kell dolgozni, ami rendk�v�l f�radts�gos munka, tov�bb� a felapr�tott faanyag haszn�lata is időig�nyes, �s a t�rol�sra is fokozottan figyelni kell. R�ad�sul, ha nem a megfelelő m�dszerek szerint t�rt�nik a t�zel�s, akkor a koszon k�v�l rengeteg k�ros �g�sterm�k is a levegőbe juthat, ami vesz�lyezteti az eg�szs�get.

Az arany k�z�p�t

Ha szemrev�telezz�k a hagyom�nyos technol�gi�k h�tr�nyait nem meglepő, hogy a g�zhaszn�lat szorosan a fa m�g�tt lohol �rhat�konys�got tekintve. Hiszen annyival nem dr�g�bb, mint amennyivel k�nyelmesebb a haszn�lta. Sőt, ha a 2015-�s fűt�si adatokat k�zelebbről megvizsg�ljuk kider�l, hogy a lakoss�g hő ell�t�s�t 41 sz�zal�kban a g�z adja. Term�szetesen ezek k�l�nb�ző fűt�si m�d szerint hasznosulnak. R�ad�sul, ha ide vessz�k a t�vfűt�st is (amit jellemzően g�zzal fűtenek fel), akkor ez a sz�m m�ris 58,4 sz�zal�kra duzzadhat.

B�r a g�z k�nnyen tűnhet aranyk�z�p�tnak, mind az �r mind pedig a kezelhetős�get tekintve, akadnak h�tr�nyai is. Kor�bban mi is besz�moltunk arr�l, hogy Magyarorsz�gon a g�zkonvektorok �llom�nya rendk�v�l r�gi �s korszerűtlen. A csere pedig csillag�szati �sszegekbe ker�lhet a tulajdonosok r�sz�re. R�ad�sul sok eszk�zt elhanyagolnak az �vek sor�n �s a fűt�si szezon indul�s�val a szerelők annyira leterhelt� v�llnak, hogy akin�l hirtelen valamilyen komolyabb hiba l�p fel a k�sz�l�kben, az k�nnyen hosszabb időre fűt�s n�lk�l maradhat.

A g�zell�t�st elsősorban teh�t akkor �rdemes v�lasztani, hogyha a h�zat k�nnyen lehet csatlakoztatni az ell�t�rendszerre, valamint �j, bevizsg�lt eszk�z�kkel rendelkez�nk a z�kkenőmentes �zemeltet�s �rdek�ben.

Mi a helyzet a hők�zpontokban?

A t�vfűt�s szint�n nagym�rt�kben meghat�rozza a magyar h�ztart�sok hő ell�t�s�t. 2015-ben a lakoss�g 17,4 sz�zal�k�t tette ki azok ar�nya, akik ezt a fajta fűt�si rendszert haszn�lt�k. Az t�vfűt�s �rair�l azonban neh�z pontos inform�ci�kat tal�lni, hiszen rendk�v�l sok v�llalat foglalkozik az �gyfelek ell�t�s�val.� A Főt�v 2009-től k�z�lt adatai azonban m�gis j� ir�nymutat�k lehetnek.

A grafikonok l�that�, hogy a rezsics�kkent�st k�vetően t�bb, mint sz�z forinttal v�lt olcs�bb� a fűt�si alapd�j, mint azt megelőzően. A Főt�v adatai szerint egy�bk�nt,
egy 52 n�gyzetm�teres 135 l�gk�bm�teres lak�s felfűt�s�hez �ves szinten 42,1 GJ hőenergia sz�ks�ges. Amit a leg�jabb d�jszab�sok szerint brutt� 162 364 forintb�l lehetne felmeleg�teni �ves szinten.

Vannak akik a legdr�g�bb megold�st v�lasztj�k

A lakoss�g eleny�sző r�sze elektromos �rammal oldja meg a fűt�st. Ők a lakoss�g 0,6 sz�zal�k�t teszik ki. Az �rak ismeret�ben az alacsony ar�ny egy�ltal�n nem meglepő, hiszen az �ram fűt�shez val� felhaszn�l�sa sokszorosa a t�bbi energiahordoz�nak.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkezn�nk az egyre bőv�lő napelem piacr�l, �s ez�lt�l arr�l a t�nyről, hogy egy hossz� t�v� befektet�ssel (a napelemes rendszerek �lettartam 20-30 �v) ak�r le is null�zhatjuk nem csak a villany, de a fűt�ssz�ml�nkat is. Kor�bban egy�bk�nt m�r besz�moltunk r�la, hogy milyen előny�kkel j�r a napell�t�sra val� �t�ll�s, �s �rtunk arr�l is, hogy sokaknak milyen fenntart�sai vannak a napelemes rendszerekkel kapcsolatban.

Eleged van a fűt�s sz�ml�b�l?

Az elektromos �rammal t�rt�nő fűt�s dr�ga. Mi t�rt�nne azonban akkor, ha a nap erej�vel elő tudn�l �ll�tani annyi �ramot, hogy megsz�ntesd vele a fűt�sk�lts�ged? Ez term�szetesen egy hossz� t�v� beruh�z�s lenne. Ugyanakkor, ha �gy d�nten�l, hogy a beruh�z�si k�lts�get hitelből fedezn�d, akkor a P�nzcentrum Kalkul�tora nagy seg�ts�gedre lehet, hogy megtal�ld a sz�modra legkedvezőbb konstrukci�t. Hiszen egy j� aj�nlattal t�bb t�zezer forintot is megsp�rolhatsz a futamidő alatt.

Ha 1 400 000 forintot venn�l f�l 60 h�napos futamidőre az�rt, hogy beruh�zz egy napelemes rendszerre, akkor a Sberbank 30 059 forintos havi (a m�sodik h�napt�l) t�rleszt�st aj�nl, �gy a futamidő v�g�re 1 799 019 forintot kellene visszafizetned (THM: 10,97%). Ugyanezen felt�tel mellett a K&H 29 739, az MKB Bank pedig 29 727 forintos havi t�rleszt�ssel aj�nl hitelt, előbbin�l 1 812 480 (THM: 11,21%), m�g ut�bbin�l 1 818 320 forintot (THM: 11,47%) kell visszafizetni az 5. �v v�g�re. A CIB Bank 30 539 forintos havi r�szletre adja hitel�t, �s a futamidő v�g�re 1 832 340 forintot kell visszafizetni.

A Cetelem 33 299 forintos havi t�rleszt�sre ad hitelt �s a visszafizetendő �sszeg 2 011 940 forint (THM: 16,59%). A Cofidis �s a Budapest Bank is rendelkezik aj�nlattal ugyanerre a hitelkonstrukci�ra. Előbbi 34 478 forintot, ut�bbi pedig 36 155 forintot k�r havonta t�rleszt�sk�nt. �gy a futamidő v�g�re a Cofidisn�l 2 068 680 forintot, m�g a Budapest Bankn�l 2 169 300 forintot kell visszafizetni az 5. �v v�g�re.

Ennyit fogyasztunk

A sz�mokb�l j�l l�tszik, hogy a magyar lakoss�g legink�bb f�ldg�zt haszn�l otthonai fűt�s�re, azonban a meg�j�l� energiahordoz�k szint�n �ri�si szeletet has�tanak ki a list�b�l, amit a t�vhő k�vet. Meglepően sok tov�bb� a lakoss�gi sz�nfelhaszn�l�sa is, �s eleny�sző m�rt�kben ugyan, de m�rhetően vannak azok is, akik kőolajterm�kekkel oldj�k meg otthonaik meleg�t�s�t.