Az igazs�g�gyi t�rca mostoh�n b�nik a k�vetel�skezelőkkel - kor�bbi, n�pszerűnek aligha mondhat� nev�k�n - a behajt�kkal. Val�j�ban nem is ennek a gomba m�dra bőv�lő szakm�nak a k�pviselői az igazi k�rvallottjai a nehezen �ttekinthető, zavaros jogi helyzetnek, hanem �gyfeleik, az am�gy is neh�z helyzetben l�vő csal�dok. A Magyar K�vetel�skezelők �s �zleti Inform�ci�t Szolg�ltat�k Sz�vets�ge (Makisz) tegnapi f�rum�n Bodz�s Bal�zs, az igazs�g�gyi t�rca helyettes �llamtitk�ra elmondta, hogy a szakma �ltal kiemelten fontosnak tartott k�vetel�skezel�sről sz�l� t�rv�ny tervezete a j�vő �vi v�laszt�sok előtt biztosan nem ker�l az Orsz�ggyűl�s el�. R�ad�sul a hitelad�sok sz�m�ra egykor kecsegtető megold�sk�nt t�lalt, �s mindeddig eredm�nytelennek bizonyult mag�ncsőd t�rv�ny �j v�ltozat�ra sem lehet egyhamar sz�m�tani. A korm�nytisztviselő is elismerte, hogy a Makisz jogosan kifog�solja, hogy mik�zben a legfontosabb t�rv�nyek hi�nyoznak, a jogi k�rnyezet folyamatosan v�ltozik, �gy az elj�r�sokat t�mogat� informatikai h�tt�r megteremt�se komoly neh�zs�gekbe �tk�zik.

A k�vetel�skezel�sről sz�l� egys�ges t�rv�ny hi�nya olyan helyzetet teremtett, amelynek az �gyfelek l�tj�k k�r�t - mondta lapunk �rdeklőd�s�re Barab�s Gyula. A Sz�chenyi Hitelsz�vets�g eln�ke p�ldak�nt megeml�tette, hogy nem egyszer előfordult, hogy olyan c�gek v�s�roltak k�vetel�st a kereskedelmi bankokt�l, amelyeknek erre nem volt jogosults�guk. Akadt k�z�tt�k nemzetk�zi k�vetel�skezelő is. A szakember szerint ez a bank �s a c�g k�z�tti esetleges �sszefon�d�sra utal. �gy tűnik, mintha az illeg�lis tev�kenys�g�rt kir�tt b�ntet�st a k�vetel�skezel�ssel foglalkoz� int�zm�ny eleve bekalkul�lta volna. Mivel a bank m�r engedm�nyezte a k�vetel�st, ez�rt csak a portf�li�j�t �tad� p�nzint�zet perelhette volna be a megb�zottj�t, amit nyilv�nval�an nem fog megtenni - mondta Barab�s Gyula. Ha m�r l�tezne a k�vetel�skezel�sről sz�l� t�rv�ny, akkor abban ezt tiltani �s szankcion�lni is lehetne.

Ugyancsak t�rv�nyi szab�lyoz�st ig�nyelne az a k�ros gyakorlat is, hogy az �gyfelek terheit feleslegesen n�velj�k. Az az �ltal�nos gyakorlat, hogy - csomagban -, 20 sz�zal�kos �rt�ken adja �t a bank az ad�ss�got, m�g a k�vetel�skezelő 40 sz�zal�k behajt�s�ra tesz k�s�rletet. Barab�s Gyula szerint az lenne a m�lt�nyos, amit a t�rv�ny is r�gz�thetne, hogy az engedm�nyezett ad�ss�got legfeljebb a Bubor (ez jelenleg az 1 sz�zal�kot sem �ri el) plusz 5 sz�zal�k haszonnal lehetne behajtani. Az a k�vetel�skezelő, amely ettől elt�r, 80 sz�zal�kos b�rs�got kaphatna - javasolja az eln�k.

A szakember v�lem�nye szerint a behajt�si elj�r�sban c�lszerű lenne a hitelad�sokat k�t kateg�ri�ba sorolni. Az egyikbe azok tartozn�nak, aki akarn�nak, de nem tudnak fizetni. Az ő szoci�lis gondjaikat csak �llami seg�ts�gny�jt�ssal lehetne orvosolni. A m�sik csoportba a piaci alapon kezelhető ad�sok tartozn�nak, akiknek folyamatos fizetők�pess�g�t �gy lehet megőrizni, ha elny�jtott futamidővel t�rleszthetnek. Mindezt tartalmazhatn� a t�rv�ny.

A mag�ncsőd j�vőj�ről Barab�s Gyula �gy v�lekedett, hogy a jelenlegi lehetős�g a t�meges ig�nybev�telre alkalmatlan. Ha �j t�rv�ny sz�letik, akkor abban figyelembe kell venni a banki tartoz�sok mellett a k�z�zemieket is.