A Magyar Fejleszt�si Bank Periszk�pja szerint az �jonann alakult (pontosabban h�rom �vesn�l fiatalabb) �s a r�gebbi c�gek k�z�tt t�bb k�l�nbs�g is van aszerint, hogy hogyan milyen a p�nz�gyi helyzet�k, terveznek-e hitelt felvenni, illetve milyen es�lyekkel indulnak neki a tőkebevon�snak.

A c�gek elt�rő helyzet�ből ad�dik, hogy a r�gebbi c�gek r�szben m�s kih�v�sokkal n�znek szembe. P�ld�ul egy �j c�g nyilv�nval�an nincs elad�sodva, �m a bankok nem is fogadj�k annyira sz�vesen, mint egy bej�ratott v�llalkoz�st. Ut�bbi annak is k�sz�nhető, hogy az �j c�gek �pp elkezdtek profitot termelni, vagyis a bankok sz�m�ra nagyobb kock�zatot jelentenek.

Nagy vonalakban ugyanakkor ugyanazok a neh�zs�gek jellemzik az �j c�geket, mint az �jakat, ha hitelt akarnak felvenni.

�gy a legnagyobb kih�v�s - pontosabban korl�t - minden v�llalkoz�s sz�m�ra a biztos�t�k. Legink�bb a biztos�t�k m�rt�ke - ez k�zel azonos szintű kih�v�s minden v�llalkoz�snak - de a biztos�t�k t�pusa is, b�r ut�bbi ink�bb a r�gebbi c�geket aggasztja

Ennek tal�n az az oka, hogy a r�gebbi c�geknek nagyobb a reperto�rjuk, vagyis v�lhetően t�bbfajta �rt�ket tudn�nak biztos�t�kk�nt felaj�nlani, �m a bankok ezeket vagy elfogadj�k vagy nem. Ezzel szemben a fiatalabb c�gek eszk�zt�ra nyilv�nval�n szűkebb.


A fiatalabb c�gek sz�m�ra ugyanakkor a biztos�t�k t�pus�n�l is nagyobb gondot jelent a saj�t erő előteremt�se, de eset�kben a v�llalkoz�s tőkehelyzete is gyeng�bb, mint a r�gebb �ta műk�dő c�gek eset�ben.

A felm�r�s szerint a hitelfelv�teli sz�nd�kban is van k�l�nbs�g a r�gebbi �s �j c�gek k�z�tt. B�r a hitelfelv�tel elutas�t�sa mindk�t csoportban magas, a r�gebbi alap�t�s� c�gekn�l ez az ar�ny 52,9 sz�zal�k, m�g az �jakn�l 58,9. Pedig az �j c�gek j�val rugalmasabbak, hajland�ak magasabb kamatot is fizetni legyen sz� beruh�z�si hitelr�l vagy forg�eszk�zhitelről.

Az is igaz - s ez ak�r a klasszikus hitelfelv�tel ellen is hat -, hogy a frissebb c�gek ink�bb hajland�k alternat�v tőkebevon�sra. �gy 8,7 sz�zal�kuk hajland� lenne k�lső, szakmai vagy p�nz�gyi tőkebefektetőt is bevonni. Ez az ar�ny a r�gebbi c�gekn�l csak 3,9 sz�zal�k. Ennek oka, hogy az �jabb c�gek vezetői sokkal t�bb �s nagyobb belesz�l�st engedn�nek a c�g �gyeibe a tőkebefektet�st v�grehajt�nak.

Ink�bb tűrnek belesz�l�st az �jak
Forr�s: Science Photo Library/CAIA IMAGE / SCIENCE PHOTO LIBRARY/Caia Image / Science Photo Libra

M�g sz�z sz�zal�kos ar�nyban adn�nak speci�lis jogos�tv�nyokat, illetve engedn�nek napi belesz�l�st a c�g �gyeibe, ut�bbira a r�gebbi c�gek vezetőinek mind�ssze harmada lenne hajland�.

Az �j c�gek �sszess�g�ben j�val kisebb ar�nyban k�rnek hitelt, mint a r�giek: kedvezm�nyes kamatoz�s� hitelekn�l az �jakn�l ez az ar�ny 37,5 sz�zal�k, a r�gebbiekn�l pedig mind�ssze 17. A piaci hitelekn�l a k�l�nbs�g m�g nagyobb: 37,8 sz�zal�kban gondolj�k az �jak, hogy nem kapj�k meg, a r�giek k�z�l pedig 11 sz�zal�k.