� Kell v�dőolt�st k�rni�k a sz�v- �s �rrendszeri betegeknek, ezzel ugyanis nagy kock�zatot tudnak kiv�deni. A statisztik�k szerint l�nyegesen nagyobb ugyanis az es�lye, hogy elkapj�k az influenz�t, �s annak is, hogy ennek s�lyos sz�vődm�nyei alakuljanak ki, mint p�ld�ul a t�dőgyullad�s, ami sz�vbetegek sz�m�ra (főleg idős korban) ak�r v�gzetes is lehet � mondta prof. dr. T�th K�lm�n, a Magyar Kardiol�gusok T�rsas�g�nak eln�ke; v�lem�nye szerint a megelőz�s nem csup�n a sz�vődm�nyek elker�l�se miatt nagyon fontos.

Magas l�zzal j�r

Az Eur�pai Kardiol�gusok T�rsas�ga (ESC) �ltal 2016-ban kiadott �Kardiovaszkul�ris prevenci� elnevez�sű ir�nyelv kiemeli az influenza �s a sz�vinfarktus k�z�tti szoros kapcsolatot. Hangs�lyozza: egyes tanulm�nyok alapj�n ak�r t�bbsz�r�s�re is emelkedhet az influenza akut szakasz�ban (első h�rom nap) a sz�v- �s �rrendszeri esem�nyek (sz�vinfark�tus, stroke) kock�zata az arra fog�kony popul�ci�ban, mely azonban időben alkalmazott v�dőolt�ssal megelőzhető.

Az influenza rendk�v�l agressz�v, nagyon k�nnyen �s gyorsan terjed, �s igen magas, ak�r 40�C-ot is el�rő l�zzal j�r, ami megn�vekedett sz�vfrekvenci�t jelent � ez pedig �nmag�ban nagyon nagy terhel�s az am�gy is cs�kkent műk�dők�pess�gű sz�vnek. �gy k�nnyen kialakulhat sz�vel�gtelens�g, sz�vroham vagy ritmuszavar.

Ingyenesen is

A l�z izzad�ssal j�r, a folyad�kot p�tolni kell, de ezt sz�vbetegek eset�ben csak nagyon �vatosan szabad, �ppen csak annyit, amennyi a vesztes�g. A v�dőolt�s teh�t kering�si betegs�gben, kr�nikus l�gzőszervi betegs�gben, kezeletlen magas v�rnyom�sban, velesz�letett vagy szerzett immunhi�nyos �llapotban, k�ros elh�z�sban szenvedők sz�m�ra, cukorbetegs�g fenn�ll�sa eset�n, illetve �jabban m�r 60 �v felett rendk�v�li m�don aj�nlatos, ez�rt sz�mukra az olt�anyag ingyen el is �rhető.

Az olt�s ny�jt megold�st

Prof. dr. T�th K�lm�n hangs�lyozta, az influenz�nak a v�dőolt�s az egyed�li, igaz�n hat�sos megelőz�si form�ja. Ezt be is bizony�tott�k. Az olt�st minden �vben �jra meg kell kapni, mivel az influenza rendk�v�l v�ltoz�kony, �gynevezett �k�p�nyegforgat� v�rus. Mindez azt jelenti, hogy �vről �vre egy kicsit v�ltoztat a k�lalakj�n, �gy az, aki az előző �vben elkapta az influenz�t vagy felvette a v�dőolt�st, id�n m�r �jra v�dtelen a k�rokoz�val szemben. A szervezet � olt�s hi�ny�ban � t�l k�sőn kezd v�dekezni, akkor, amikor m�r elbor�tott�k a szaporod� v�rusok. Az idei szezonban � mely igaz�n decemberben kezdődik, majd v�rhat�an 2018 febru�rj�ban tetőzik � az előrejelz�sek szerint nagyobb j�rv�nyra kell sz�m�tani. Ez m�g ink�bb al�t�masztja a vakcin�ci� fontoss�g�t.

Tan�csok az influenza elker�l�s�re

A Magyar Kardiol�gusok T�rsas�ga arra is felh�vja a figyelmet, hogy mit tehet�nk a v�dőolt�s mellett az�rt, hogy elker�lj�n benn�nket az influenz�s megbeteged�s.
Az influenzav�rusok fők�nt cseppfertőz�ssel, elsősorban ny�lcseppekkel terjednek, amelyek t�ssz�g�s, k�h�g�s sor�n jutnak a levegőbe. Akad�lyozza a v�rusok levegőben t�rt�nő terjed�s�t, ha a beteg sz�jmaszkot visel � �m Magyarorsz�gon ez m�g el�g szokatlan l�tv�ny. A t�sszent�ssel kis l�g�rv�nyek j�nnek l�tre, amelyek a fertőző anyagot nagyj�b�l k�tm�teres t�vols�gra k�pesek eljuttatni. A levegőben sz�ll� cseppek idővel le�lepednek a t�rgyak fel�let�re. Ezeket meg�rintve, majd kez�nket a sz�nkhoz, szem�nkh�z, orrunkhoz �rintve � a v�rust a szervezet�nkbe juttathatjuk.
Ker�lj�k el orrunk, sz�nk felesleges meg�rint�s�t, figyelj�nk tudatosan sokszor �nk�ntelen mozdulatainkra! Ne feledkezz�nk el a rendszeres k�zmos�sr�l �s a fel�letek takar�t�s�r�l! Az influenzav�rusok pap�ron �s ruh�n 8-12 �r�n �t megőrzik fertőzők�pess�g�ket, m�g kilincseken, asztallapon 24-48 �r�n �t, nedves fel�leteken ak�r 72 �r�n �t is �letk�pesek maradhatnak.
Az influenza �s a n�tha gyakori t�nete a fejf�j�s. Ez magas l�z, orrdugul�s, neh�zl�gz�s miatt alakul ki. Azonban a fejf�j�st a levegőtlen szoba is okozhatja, mivel a lak�sba bez�rk�zott beteg oxig�nhi�nyos, sz�ndioxidd�s k�rnyezetben van. Ez�rt a beteg szob�j�ban gyakran kell szellőztetni, �r�nk�nt legal�bb 5-10 percig.
�gyeljen arra is, hogy ne fűtse t�l a betegszob�t, nappal elegendő a 24 Celsius-fokos hőm�rs�klet. Nem kell att�l tartani, hogy a beteg megf�zik � �jjelente pedig a nappalin�l 2 fokkal alacsonyabb hőm�rs�klet ad jobb k�z�rzetet. Sz�ks�ges lehet az �gynemű gyakori �tszellőztet�s�re, illetve cser�j�re, ha a beteg erősen izzad. A haszn�lt zsebkendőket az �gy mell� k�sz�tett, z�rt szem�ttart�ba helyezze haszn�lat ut�n, ezzel is megakad�lyozva a v�rus tov�bbterjed�s�t.
Az influenza egyik kellemetlen t�nete az orr kisebesed�se, kisz�rad�sa, ez�rt figyelje a lak�s p�ratartalm�t. Az influenz�s betegek sz�m�ra, csak�gy, mint az allergi�sok eset�ben, az 50-60 sz�zal�k k�r�li relat�v p�ratartalom a megfelelő. A betegszoba p�r�s�t�sa (vizes lepedők kitereget�se, p�rologtat�k, vizes t�lak kihelyez�se) hosszabb t�von pen�szesed�shez vezethet, ez�rt csak r�vid ideig, �s gyakori szellőztet�ssel egy�tt alkalmazzuk abban az időszakban, mikor az influenza k�vetkezt�ben kisz�radt, s�r�lt a ny�lkah�rtya.