Bal�zsi Ildik�, az Oktat�si Hivatal főoszt�lyvezetője elmondta: Magyarorsz�g 15 pontot jav�tott a 2011-es eredm�nyhez k�pest �s tavaly 554 pontot �rt el. K�zl�se szerint haz�nkn�l 8 orsz�g tanul�i �rtek el jobb eredm�nyt, t�z olyan orsz�g van, ahol hasonl� eredm�nyek sz�lettek �s 31 �llam oktat�si rendszere gyeng�bb mutat�kat produk�lt.

Ismertette: a magyar di�kok az �lm�nyszerző sz�vegekn�l � mint mes�k, irodalmi alkot�sok � jobb eredm�nyt �rtek el, mint az inform�ci�szerző sz�vegekn�l � p�ld�ul interj�k, tank�nyvi sz�vegek. Ugyanakkor mindk�t sz�vegt�pusn�l javultak az eredm�nyek az előző m�r�shez k�pest. �t sz�zal�kkal jobbak voltak a pontsz�mok 2011-hez k�pest a tanul� k�pess�gszinteket tekintve.

A fi�kat �s l�nyokat �sszehasonl�tva Magyarorsz�gon a l�nyok 13 ponttal jobb eredm�nyt produk�ltak, mint a fi�k, ezzel haz�nk a k�z�pmezőnyben tal�lhat�.

Bal�zsi Ildik� kit�rt arra is, hogy a fi�k �s a l�nyok k�z�tti k�l�nbs�g alatta maradt a nemzetk�zi �tlagnak, azaz a nemek k�z�tti elt�r�s kisebb volt.

A felm�r�s kapcs�n kiemelte az is, hogy a csal�di h�tt�r �s az otthon rendelkez�sre �ll� erőforr�sok jelentős m�rt�kben befoly�solj�k a magyar di�kok eredm�nyeit. A kev�s �s sok, tanul�st seg�tő erőforr�ssal rendelkező di�kok �tlageredm�nye k�z�tt 136 pont volt a k�l�nbs�g, ami a r�szt vevő orsz�gok k�r�ben 140 pontos volt.

Kit�rt arra is, hogy a magyar di�kok �tlagteljes�tm�nye a főv�rosi, v�rosi, megyesz�khelyi iskol�kban jobb volt, mint a k�zs�gi int�zm�nyekben. A kiosztott h�tt�ranyag szerint a k�l�nbs�g arra utal, hogy a k�l�nb�ző telep�l�st�pusokon tanul� di�kok elt�rő m�rt�kben rendelkeznek az eredm�nyeket befoly�sol� szociokultur�lis jellemzőkkel.

Az is kider�lt, hogy a negyedikes di�kok tan�t�i az �tlagosn�l t�bb időt t�lt�ttek a p�ly�n, mint a nemzetk�zi �tlag, a magyarok eset�ben ez �tlagosan 24 �v volt.

A felm�r�s szerint a magyar tan�t�knak mind�ssze h�rom sz�zal�ka mondta azt, hogy nem el�gedett p�ly�j�val.

A magyar negyedikeseket a nemzetk�zi �tlagn�l jobban lek�t�tte �s aktiviz�lta az �rai munka: a tanul�k 67 sz�zal�ka �rezte � a nemzetk�zi �tlag 60 sz�zal�k�val szemben -, hogy a tan�rok nagym�rt�kben odafigyelnek tanul�si ig�nyeikre, k�zlik elv�r�saikat.

Valamelyest javult a helyzet az olvas�s szeretet�t illetően is: 2011-ben m�g a magyar tanul�k 22 sz�zal�ka nem szeretett olvasni, m�g tavaly ez az ar�ny 20 sz�zal�k volt.

Palkovics L�szl� oktat�si �llamtitk�r az eredm�nyeket �rt�kelve t�bbek k�z�tt kiemelte, hogy 2012-ben �llami fenntart�sba ker�ltek az iskol�k, �gy biztons�gosabb� v�ltak a műk�d�si k�r�lm�nyek, stabilabb, kisz�m�that�bb az int�zm�nyrendszer. Hangs�lyozta, hogy l�nyegesen t�bb forr�s ker�lt az oktat�s ter�let�re az elm�lt �vekben.

L�tsz�dnak a pedag�gus �letp�lya modell eredm�nyei is, �s az is kider�lt, hogy negyedik oszt�lyban az iskola m�r k�pes bizonyos h�tr�nyokat kompenz�lni.

Az �llamtitk�r kiemelte, hogy a korm�ny 2015-�s d�nt�se a k�telező �vod�ba j�r�sr�l egy�rtelműen pozit�v eredm�nyekkel j�rt.

Megjegyezte, hogy a tan�t�k motiv�lts�ga megfelel a nemzetk�zi �tlagnak, az el�gedetts�gi mutat� meg is haladja azt.

Az eredm�nyek javul�sa azzal is magyar�zhat�, hogy ez a fajta k�pess�g kev�ss� f�gg a tanterv tartalm�t�l �s sokkal ink�bb a pedag�gusok m�dszertani ismeret�től, gyakorlat�t�l �s az iskolai k�rnyezet alakul�s�t�l � k�z�lte Palkovics L�szl�.

Az �tven �llam r�szv�tel�vel zajl� tavalyi PIRSL-felm�r�sben 149 iskola 209 oszt�ly�b�l 4623 di�k vett r�szt Magyarorsz�gr�l. A teszten el�rt eredm�nyek alapj�n a tanul�k k�pess�gpontokat kapnak, �s ebből sz�m�tj�k ki az orsz�gok eredm�nyeit.

Brass�i S�ndor, az Oktat�si Hivatal k�znevel�si eln�khelyettese jelezte: a jelent�s kedden felker�l a hivatal honlapj�ra.