S�nta S�ndor, a Magyar �dess�ggy�rt�k Sz�vets�g�nek eln�ke hozz�tette: a szakmai szervezet előzetes v�rakoz�sai szerint az �v v�gi szezon�lis �dess�gforgalom az id�n mind mennyis�gben mind pedig �rt�kben meghaladja majd a 2016-ost n�h�ny sz�zal�kkal.

Az adatok szerint az �rbev�tel emelked�se a 2015-ig vizsg�lt �t �vben 30 sz�zal�k, az export�rbev�tel n�veked�se 53 sz�zal�k volt, ut�bbi elsősorban a 100 sz�zal�kban k�lf�ldi tulajdonban l�vő v�llalatok eredm�ny�nek hat�sa. Az �dess�ggy�rt�shoz sorolt v�llalkoz�sok sz�ma elsősorban a mikrov�llalkoz�sok sz�m�nak n�veked�se miatt t�bb mint 20 sz�zal�kkal nőtt 2015-ig. A szak�gazat 2011-ben 147 ilyen v�llalkoz�st tartott nyilv�n, 2015-ben sz�muk meghaladta a 200-at. Ezzel p�rhuzamosan nőtt a foglalkoztatottak sz�ma is t�bb mint 17 sz�zal�kkal, amely a k�z�p- �s nagyv�llalatoknak k�sz�nhető.

S�nta S�ndor hangs�lyozta, csak kev�s esetben lehet elv�lasztani magyar �s k�lf�ldi gy�rt�t, hiszen t�bb nagy nemzetk�zi c�gnek van magyarorsz�gi gy�ra, ahol itteni alapanyagokb�l, magyar munkaerővel �ll�tanak elő �dess�geket, sok esetben r�gi magyar m�rk�kat �lesztve �jj�.

Az eln�k szerint az uni�s t�mogat�sok miatt az elm�lt �vekben a magyar kis- �s k�z�pv�llalkoz�sok is k�pesek voltak beruh�zni, korszerűs�teni gy�rt�sukat, �j �zemcsarnokokat �p�teni.

A sz�vets�g tavalyi kutat�sa szerint az emberek h�romnegyede v�s�rol Mikul�sra csokol�d�figur�t, �tlagosan 5 darabot. A k�zepes m�retű Mikul�sok a legkeresettebbek, a legkevesebb pedig az �ri�s figur�kb�l fogy. A v�s�rl�sakor a legfontosabb szempont, hogy a term�k val�di csokol�d�b�l k�sz�lj�n, illetve az �zes�t�s, harmadlagos az �r, a t�bbi szempont � m�ret, m�rka, csomagol�s � szerepe pedig viszonylag kiegyenl�tett.

A sz�vets�g fogyaszt�i kutat�s�b�l az is kider�lt, hogy a magyar h�ztart�sok 93 sz�zal�ka v�s�rol szaloncukrot, azonban a mennyis�g enyh�n cs�kkenő tendenci�t mutat. Becsl�seik szerint az �ves forgalom 3500-4000 tonna, �rt�ke k�r�lbel�l 6 milli�rd forint.

T�j�koztat�suk szerint a tavaly az azt megelőző �vhez k�pest a figur�s szezon�lis �dess�gek �tlag�ra enyh�n cs�kkent, a szaloncukor kilogrammonk�nti �ra 2500 �s 6000 forint k�z�tt mozgott, a Mikul�s figur�k� pedig n�h�ny sz�z �s m�sf�l ezer forint k�z�tt volt. A tavalyi �vhez k�pest a figur�s szezon�lis �dess�gek �tlag�r�nak enyhe cs�kken�se figyelhető meg.

A Nielsen piackutat� adatai szerint a magyarok szezon�lis �dess�gre t�bb mint 3 milli�rd forintot k�lt�ttek tavaly, ez �sszesen 616 tonna �s k�zel 11 milli� t�tel. A szezon�lis �dess�gek �rt�kben 64 sz�zal�k�t, mennyis�gben 66 sz�zal�k�t a csokimikul�sok hozt�k, amelyekből a tavaly okt�ber-decemberi időszakban 400 tonna s�lyban t�bb mint 8 milli� darab fogyott. T�lap� figur�kb�l tavaly ugyan mennyis�gben 6 sz�zal�kkal kevesebbet �rt�kes�tettek, mint a 2015-�s szezonban, azonban 100-b�l 77 �rt�kes�tett szezon�lis �dess�g ez volt.

A piackutat� felm�r�s�ből kider�lt, hogy a kar�csonyi �dess�gek k�z�l a m�sodik legnagyobb r�szar�ny �rt�kben az egy�b csokol�d�figura szegmensre jut, azok piaci r�szesed�se 10-ről 12 sz�zal�kra nőtt a vizsg�lt időszakban.

A hagyom�nyos aj�nd�kcsomagok piaci r�szesed�se �rt�kben az �nnepi �dess�gszezon egytized�t adta, amely a tavalyelőtti �nnepi időszakhoz k�pest egy sz�zal�kponttal nőtt 2016-ban.

Mindezek mellett tov�bbra is n�pszerűek voltak az adventi napt�rak, tavaly 280 milli� forint�rt k�zel f�lmilli�t adtak el � k�z�lte a Nielsen.