A PIRLS egy nagy nemzetk�zi sz�veg�rt�s-vizsg�lat, 50 orsz�g vesz r�szt benne. 2001 �ta �t �vente rendezik meg a negyedikesek k�z�tt, amin a magyar di�kok eredm�nyei hagyom�nyosan j�k. (Hogy mi�rt, hogy ha m�s m�r�seken ennek �ppen az ellenkezője l�tszik, arra hamarosan visszat�r�nk.).

Most a tavalyi, 2016-os nagy nemzetk�zi m�r�s adatait hozt�k nyilv�noss�gra. Az �len a szingap�ri �s az orosz negyedikesek v�geztek, a legjobbak k�z� m�g Hong Kong, �rorsz�g, Finnorsz�g, Lengyelorsz�g �s �szak-�rorsz�g tartozik.

A magyar tanul�k az ezut�ni mezőnyben j�nnek: az �tlageredm�ny�k 554 pont, ezzel kv�zi holtversenyben a kilencedikek a list�n. Ha ez egy verseny (�s az oktat�si rendszerek �rt�kel�sekor kimondatlanul is �gy szoktak ezekre a sz�mokra tekinteni), akkor azt mondhatjuk, hogy 31-en v�geztek m�g�tt�nk.

+11 pont �t �v alatt

A mostani 554 az eddigi legjobb magyar �tlag, a legut�bbi, 2011-es m�r�shez k�pest 11 ponttal javult.

Az előzetes f�lelmek, hogy romlani fognak a magyar eredm�nyek, nem igazol�dott, javultak� mondta Bal�zsi Ildik� miniszt�riumi főoszt�lyvezető.

�Gratul�lok a magyar di�koknak �s az als� tagozatban tan�t�knak� � komment�lta a friss adatokat a miniszt�riumi t�j�koztat�n Palkovics L�szl� oktat�si �lamtitk�r, aki ugyan hozz�tette, hogy az adatokat r�szletesen �rt�kelni kell m�g, m�gis azt hangs�lyozta, hogy azok a v�lelmek, hogy a magyar iskolarendszernek k�l�nb�ző probl�m�i vannak, nem igazol�dtak vissza.

Az oktat�spolitikai vezet�s a maga szempontj�b�l �rthetően az eredm�nyeket egy�rtelmű sikerk�nt kommunik�lja, �s azt legink�bb saj�t int�zked�seinek tulajdon�tja. Palkovics konkr�tan az �llami fentart�sba v�telt (szerinte ez stabilabb, kisz�m�that�bb műk�d�st hozott, aminek l�m, m�r l�tszanak az eredm�nyei), a pedag�gus �letp�lya modellt �s j�vedelemrendez�st, valamint a k�telező �vod�t emelte ki, mint aminek az eredm�nyei v�gre visszak�sz�nnek.

Győzelmi jelent�s, kis hib�kkal

Kor�bban, a nagyon rossz PISA-eredm�nyek ut�n n�mileg m�s volt a miniszt�riumi szem�veg. Akkor, amellett, hogy a PISA-n k�v�li, relat�ve jobb eredm�nyeket mutat� m�s m�r�seket (TIMMS, illetve a magyar kompetenciam�r�sek) emelt�k ki, mondv�n, ne csak a nagyon s�t�t k�pet festő PISA-b�l induljunk ki, m�g ha nemzetk�zileg az is a legfontosabb, �ppen azt hangs�lyozt�k, hogy sajnos a nagy oktat�si rendszer�talak�t�sok lassan hatnak, a pocs�k PISA a 2010 előtti hib�k k�vetkezm�nye (2010 előtt egy�bk�nt m�g �ppen javultak a PISA-adatok).

Ehhez k�pest a mostani PIRLS-n�l ez m�r � hangs�lyozz�k � a Fidesz oktat�spolitik�j�nak az eredm�nye. Amikor erre az ellentmond�sra a sajt�t�j�koztat�n r�k�rdeztek, Palkovics L�szl� ezt �gy oldotta fel, hogy mivel itt kisebb gyerekeket, 10 �veseket m�rnek fel, hamarabb jelentkeznek a pozit�v hat�sok. Az �llamtitk�r �rtelmez�s�ben �ppen h�t �v a PIRLS-n�l az ��tfut�si idő�, hiszen a k�telező h�rom�ves �voda h�rom �ves kort�l kezdődik. (Val�j�ban az ovis szab�lyok csak 2015-ben v�ltoztak meg, nem 2010-ben, �s azokban a csoportokban is jobbak most az eredm�nyek, ahol a gyerekek kor�bban is l�nyeg�ben mind j�rtak �vod�ba.)

�Azt l�thatjuk, hogy a negyedikesekn�l az iskola m�r tud hozott h�tr�nyokat kompenz�lni: m�g a h�tr�nyosabb helyzetű csal�dokb�l j�vő magyar gyerekek is jobban teljes�tettek, mint a nemzetk�zi �tlag� � mondta Palkovics L�szl�. Val�ban �gy van: a magyar tanul�k �tlageredm�nye 554 pont volt, mik�zben a PIRLS-n�l mindig 500 pont a nemzetk�zi �tlag, defin�ci�szerűen, ugyanis mindig 500-ra standardiz�lj�k a sk�l�t.

Az eredm�nyek orsz�gonk�nt

PIRLS �s PISA. Mi a k�l�nbs�g?

Egy�ltal�n nem mindegy azonban, hogy kikhez k�pest vagyunk j�k. A PIRLS-ben ugyanis nem pont ugyanazok az orsz�gok vesznek r�szt, mint A PISA-n. M�g ott az �tlag, amitől a mi gyerekeink minden ter�leten, matematik�ban, term�szettudom�nyokban �s sz�veg�rt�sben is rendre elmaradnak, az OECD-orsz�gokra vonatkozik, vagyis a vil�g legfeljettebbjeire, addig itt a PIRLS-�n t�bb fejlődő orsz�g is r�szt vesz a m�r�sben. Az 500-as �tlag teh�t kevesebbet �r, hiszen azt olyan nem eur�pai szintű, gyenge oktat�si rendszerek rontj�k le, mint az azeri, a trinidadi vagy sok k�zel-keleti orsz�g�.

�gy is �r�mteli term�szetesen, hogy a negyedikes magyar gyerekek sz�veg�rt�se szignifik�nsan jobb p�ld�ul a franci�kn�l, izraeliekn�l, belg�k�n�l (mik�zben l�nyeg�ben egy szinten van az amerikai, az angol az olasz �s a skandin�v eredm�nyekkel).

A PIRLS, ha nem is akkora a preszt�zse �s a neki tulajdon�tott jelentős�g, mint a PISA-n�l, szint�n fontos nemzetk�zi m�r�s. A negyedikesek sz�veg�rt�s�t �gy vizsg�lja, hogy n�mileg figyelembe veszi, hogy mi az adott orsz�gban a tanterv. A nagyon tantervk�zpont�, a kompetenciafejleszt�st h�tt�rbe szor�t� magyar oktat�si rendszerhez ennyiben jobban passzol ez a fajta m�r�s, ez lehet az egyik oka annak, hogy ebben a magyar gyerekek hagyom�nyosan jobban teljes�tenek, mint a PISA-n.

Ezen, �s a gyeng�bb orsz�g�sszet�telen k�v�l m�g k�t dolgot �rdemes figyelembe venni az eredm�nyek �rt�kel�sekor: mivel negyedikesekről van sz�, itt legink�bb az als� tagozat eredm�ny�t l�tjuk, a magyar oktat�s legnagyobb probl�m�i pedig a szok�sos �rt�kel�sek szerint a felső tagozatban v�lnak akutt�, a magyar gyerekek ott kezdenek igaz�n leszakadni. A m�sik, amit egy-k�t oktat�si szak�rtő m�g fel szokott vetni ennek kapcs�n: itt nem egy �letkori csoportot, hanem egy oszt�lyt m�rnek, a negyedikeseket. Akik nem, vagy nem időben jutnak el ebbe az oszt�lyba, p�ld�ul az ism�t lehets�ges korai buktat�s miatt, azokat �gy nem veszik figyelembe � ez azonban ink�bb m�s, felső tagozatos m�r�sekn�l lehet relev�ns, mert az�rt a negyedikbe nagyj�b�l m�g mindenki elevick�l.

Palkovics L�szl� ezzel szemben a m�r�s szerint motiv�ltnak �s el�gedettnek mutatkoz� als�s tan�t�k szerep�t emelte ki. B�r tudjuk, hogy a sz�mukra keveset ny�jt� �letp�lyamodell ellen�re sem akarnak fiatalok tan�rnak, tan�t�nak menni, �s ebben a m�r�sben is kij�tt, hogy a magyar tan�t�i g�rda el�regedett �s l�tsz�mhi�nyal k�zd, az �llamtitk�r ebből azt emelte ki, hogy milyen pozit�v, hogy �a gyerekeinket tapasztalt tan�t�k tan�tj�k�.

A csal�d �s a lak�hely sokat sz�m�t

Fontos megjegyezni m�g, hogy sz�veg�rt�sben mindig a l�nyok szoktak a jobbak lenni. N�lunk is, �tlagosan 13 ponttal, mint a fi�k; sok orsz�gban enn�l is nagyobbak a nemek k�z�tti k�l�nbs�gek.

A PIRLS-�n k�tf�le sz�veget kapnak a gyerekek, hogy azokban visszakeress�k �s �rtelmezz�k az inform�ci�kat, egyszerűbb k�vetkeztet�seket vonjanak le: egy meseszerűbb, �lm�nyszerző, �s egy tank�nyvesebb, inform�ci�szerzőt. Mik�zben az �zsiai gyerekek ink�bb az inform�ci�k�zlő, az eur�paiak �s a mieink is ink�bb az �lm�nyszerzőkben jobbak. Ez most is �gy van, de a magyar gyerekek eredm�nye most az ut�bbiban javult valamivel jobban.

A csal�di k�rnyezet nagyon sokat sz�m�t, az otthoni erőforr�sok, ak�r az, hogy vannak-e otthon k�nyvek. A magyar gyerekekn�l 603, 547 �s 463 az �tlagpont az erőforr�sokkal val� ell�totts�g szempontj�b�l a h�rom nagy csoportban. A javul� eredm�nyek az első �rtelmez�sek szerint főleg annak k�sz�nhetők, hogy t�bb a javul� helyzetű csal�d.

Mik�zben a k�pess�geloszl�s intervalluma n�lunk �tlagos, vagyis a magyar di�kok k�z�tti k�l�nbs�gek nemzetk�zi m�rc�vel nem kiugr�k, ijesztő tendencia, hogy a ter�leti egyenlőtlens�gek egyre nagyobbak. M�g Budapesten 580 felett, a falvakban csak 510 pont k�r�li most a magyar �tlag. R�ad�sul am�g a budapestiek adatai javultak, a k�zs�gekben �lő gyerekek� romlottak, vagyis egyre nagyobbak a ter�leti egyenlőtlens�gek. A t�rbeli egyenlőtlens�gek nem az iskolarendszer probl�m�ja, rajta k�v�l�ll�.

Ezen a tavalyi sz�veg�rt�si m�r�sen Magyarorsz�gr�l k�zel 5000 gyerek vett r�szt 149 iskol�b�l.