K�zlem�ny�kben ismertetik: a janu�r 1-j�től hat�lyos �j szab�lyok szerint a fizet�si meghagy�s als� �sszeghat�ra a kor�bbi 1 milli� forintr�l 3 milli� forintra emelkedett, ha valaki enn�l kisebb �sszegű, lej�rt p�nzk�vetel�st szeretne �rv�nyes�teni � felt�ve, ha nem tartozik a t�rv�ny szerinti kiz�rt esetek k�z� -, kiz�r�lag k�zjegyzőh�z fordulhat, b�r�s�ghoz m�r nem. Ez a MOKK szerint gyors�thatja a p�nzk�vetel�sek �rv�nyes�t�s�t, mert az, akinek tartoznak, a fizet�si meghagy�s kibocs�t�s�val � az olykor �vekig elh�z�d� peres elj�r�ssal szemben � ak�r n�h�ny h�ten bel�l a p�nz�hez juthat. Az fmh elj�r�s megind�t�s�hoz r�ad�sul nincs sz�ks�g a ki nem fizetett sz�ml�k, szerződ�sek vagy m�s bizony�t�kok csatol�s�ra sem.

V�ltoztak az �gyint�z�s egy�b szab�lyai is. Janu�rt�l m�r csak abban az esetben ind�that� el a fizet�si meghagy�sos elj�r�s, ha az elj�r�st kezdem�nyező (jogosult) �s az ad�s (k�telezett) is rendelkezik belf�ldi lak�-, vagy tart�zkod�si hellyel, illetve jogi szem�ly eset�n sz�khellyel vagy k�pviselettel. Egy c�gn�l nem elegendő p�ld�ul, ha a v�llalkoz�s csak k�zbes�t�si megb�zottal rendelkezik.

Szint�n fontos v�ltoz�s, hogy imm�r az egy�ni v�llalkoz�k is csak elektronikus �ton, a MOKK elektronikus rendszer�n kereszt�l kezdem�nyezhetik az elj�r�st, �s int�zhetik azzal kapcsolatos �gyeiket. Az elektronikus �gyint�z�sre k�telezettek � az �llam, az �nkorm�nyzatok, a c�gek, az egy�ni v�llalkoz�k, a jogi k�pviselővel rendelkezők �s az egy�ni v�llalkoz�k � kiz�r�lag elektronikus �ton �lhetnek ellentmond�ssal a fizet�si meghagy�ssal szemben. Ha nem �gy j�rnak el, a k�zjegyzőnek hi�nyp�tl�s n�lk�l vissza kell utas�tania az ellentmond�st. Jogi k�pviselő n�lk�l elj�r� mag�nszem�lyek �s t�rsash�zak ugyanakkor v�ltozatlanul b�rmelyik k�zjegyzőn�l pap�ralapon is k�relmezhetik a fizet�si meghagy�s kibocs�t�s�t.

T�th �d�m, a MOKK eln�ke a k�zlem�nyben ismerteti: a fizet�si meghagy�s egy olyan hat�rozat, ami p�nzbeli marasztal�st tartalmaz. Amikor jogerőre emelkedik, ugyanolyan hat�ly�, mint egy jogerős b�r�s�gi �t�let, ami alapj�n v�grehajt�s is kezdem�nyezhető. Az �vi mintegy f�lmilli� fizet�si meghagy�sos elj�r�s mind�ssze 6-7 sz�zal�ka alakul perr� amiatt, hogy a k�telezettek r�szben vagy eg�szben nem ismerik el tartoz�sukat. Tavaly az elj�r�sok 90 sz�zal�ka n�h�ny h�ten bel�l sikerrel v�gződ�tt, mert a k�telezett elismerte tartoz�s�t vagy nem mondott ellent, ami szint�n elegendő ahhoz, hogy a fizet�si meghagy�s a k�zhezv�tel�t k�vető tizenhatodik napon jogerőss� v�ljon. A tapasztalatok szerint m�r a fizet�si meghagy�s k�zhezv�tele is n�veli az ad�sok fizet�si hajland�s�g�t.